Mit jelent a szivacsváros elv? Hogyan tud hozzájárulni a szivacsváros a fenntarthatósághoz?
Az esővízkezelés globális úttörőjeként az ACO azt a célt tűzte ki maga elé, hogy stratégiai partner legyen a jövőbeli Green City, vagy zöld város, illetve szivacsváros projektekben. A zöld felületek, például utcák, tetők vagy homlokzatok ellensúlyozhatják a hőszigetek kialakulását, és egyúttal elősegíthetik a párolgásos hűtést. A szivacsváros koncepció azt jelenti, hogy az esővizet átmenetileg ott tároljuk, ahol az keletkezik.
A modern nagyvárosokban általában magas a burkolt felületek aránya. Ennek eredményeként esőzések esetén megnövekszik a felszíni vízlefolyás.
A városi csapadékvíz nagy részét a szennyvízelvezető rendszeren keresztül vezetik el. Ezért heves esőzések során előfordulhat, hogy a lezúduló hatalmas víztömeggel a rendszer nem erre méretezett kapacitása nem tud megbirkózni, így villámárvizek alakulhatnak ki.
A meleg évszakokban a burkolt felületeknek köszönhetően könnyen létrejöhetnek az úgynevezett városi hőszigetek. Ez nem is csoda, hiszen a leaszfaltozott felszín gyorsan felmelegszik és mivel a korábban leesett csapadékvizet a csatornarendszerben elvezették, így nincs semmi, ami a párolgásával hűthetné a várost.
Az elv
A városi fák pozitív hatással vannak a mikroklímára, hiszen csökkentik a szél sebességét és árnyékot adnak. Legalább ennyire fontos tény, hogy párologtatásuk révén növelik a levegő páratartalmát, amelynek köszönhetően az érzékelt környezeti hőmérséklet csökken. Éppen ezért a fák létfontosságúak nyár folyamán a helyi túlmelegedés, az úgynevezett városi hősziget-effektus kialakulása ellen.
A szivacsváros elve egy olyan innovatív rendszer, amely lehetővé teszi a nagykoronás fák egészséges fejlődését a burkolt területeken. Ehhez egy földalatti csapadékvíz-visszatartó teret hoznak létre, így biztosítva a városi fák fennmaradását.
Ha a fák gyökérterülete burkolt felületek (járdák, parkolók, utcák) alatt található, az út alépítményének megfelelő szerkezetűnek kell lennie, amely megfelel mind az útépítés műszaki előírásainak, mind a fák biológiai igényeinek. A csapadékvíz-visszatartó tér kialakításával a csatornarendszer tehermentesül, a fák vízellátása viszont száraz időszakban is megvalósítható.
Tények
A klímaváltozás már itt kopog az ajtón, sőt már inkább az előszobában jár! A forró, száraz nyarak egyre inkább megszokottá válnak a mind melegebb nappalok és éjszakák mellett. A helyileg előforduló heves esőzések gyakrabban terhelik túl a csatornarendszereket és villámárvizeket okoznak. A helyi önkormányzatoknak stratégiákat kell kidolgozniuk az éghajlatváltozás ezen következményeire.
A következő évtizedekre vonatkozó éghajlati előrejelzések a klímaválság erősödését jelzik. Ahhoz, hogy településeink a jövőben élhetőek maradjanak, már a jelenben hatékony intézkedéseket kell hozni.
Kihívás: a fáknak hely kell
A fák csak körülbelül 30 éves koruk után érik el teljes potenciáljukat az éghajlatváltozás hatásaival szemben, amikor már elég nagy koronával rendelkeznek. A korona mérete azonban közvetlenül összefügg a gyökér térfogatával. A gyakorlatban városokban, településeken sokszor kicsi fákat találunk, amikhez nem megfelelő talaj és szennyezett víz társul. Az ilyen fák néhány év elteltével megrekednek a fejlődésben, fokozott karbantartást igényelnek, sőt gyakran idő előtt elpusztulnak. A fák gyökerei pedig nem egyszer jelentős károkat okoznak az önkormányzati infrastruktúrában (például felpúposodott útfelületek).
A városi fák nagy többsége jelenleg csak 20-30 éves kort ér meg, ráadásul aránylag kicsi marad. Még csak a közelébe sem érnek annak a lombkorona-méretnek, amellyel enyhíteni tudnák a klímaválság következményeit. A szivacsváros elve szerint a felszíni favermek kisebbek lehetnek, mert a burkolt felületek alatt víz és levegő áll rendelkezésre a fák számára. Az esővizet a szivacsváros földalatti tározó / szikkasztó terébe vezetik, talajrészecskékkel megkötik, és addig tárolják, amíg a fák el nem párologtatják. A felesleges víz kiszivárog vagy elfolyik.
Szivacsváros a gyakorlatban
Aspern Seestadt vagy Aspern Tóváros Bécs egy újonnan felépült városrésze, amelyet az éghajlatváltozás és az abból fakadó kihívások figyelembevételével terveztek.
A fent említett célok eléréséhez az ACO számos termékével tud hozzájárulni, melyek a csapadékvíz összegyűjtését, tárolását, szükség szerint tisztítását és a természetbe történő visszajuttatását teszik lehetővé.
Az ACO innovatív csapadékvíz-gazdálkodási megoldásainak – ACO SWM – oldalát itt érheti el.
