Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész

Az építési pontatlanságokból adódó kedvezőtlenségek nagyban befolyásolják a hőszigetelés vastagságának meghatározását

A sorozat előző számaiból megismertük a "jogi" szabályozási feltételeket (értsd: követelményértékek), majd az ún. "fizikai" és benne a "kémiai" körülmények hatását a hőszigetelésre (értsd: hővezetési tényezőt befolyásoló adottságok), legutóbb pedig az "épületszerkezeti" viszonyokat és a korrekciós tényezők hatását (értsd: természetes légáramlás, felületi hőátadás, hőhidak).
Mindezek mérlegeléséből szinte már automatikusan adódnának a betervezendő, illetve beépítendő hőszigetelések.
De mégis, milyen legyen a vastagság? Azt biztosan előre lehet bocsátani, hogy "túlszigetelni" nem lehet, tehát vastagsági felső korlát - szinte - nincs (az ésszerűséget leszámítva). Az alsó határok - egyfajta minimumok - esetében pedig a korábban leírtak mellett figyelembe kell venni olyan gazdaságossági körülményeket, amelyek ésszerűek és/vagy optimálisak.

A hőszigetelés vastagságának meghatározása esetén - kimondatlanul is - feltételezzük, hogy az adott épületszerkezeti egység terv szerint és megfelelő pontossággal, gondossággal kerül megvalósításra. Nem feltételezhetünk eleve rossz minőségű, hibás megvalósulást, beépítést, de az általános kivitelezési minőségnek még van hova fejlődnie. A különböző építési pontatlanságokból - felújítások esetén meglévő adottságokból - adódó kedvezőtlenségek nagyban befolyásolják a hőszigetelés vastagságának végleges eldöntését.

Példa: homlokzati hőszigetelés panel épületen
Szinte általános, hogy a panel homlokzatokon az ún. sík-fogasság meghaladja a THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) MÉVSZ (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség) Műszaki-, illetve Kivitelezési Irányelvében a rendszergazdák által meghatározott ± 5 mm-t (ami megegyezik a minősített THR-ek ÉME és/vagy NMÉ engedélyeiben foglaltakkal). A nagyobb síktól való eltérések kiegyenlítésére a - hibás (!) - gyakorlat, hogy a hőszigetelés felragasztásakor a ragasztó vastagságával próbálják kiegyenlíteni a síkbeli különbségeket, nem ritkán 2-4 cm ragasztóvastagsággal (miközben az előbb hivatkozott Irányelvek a felragasztás ragasztóvastagságát 1 cm-ben maximalizálják). A helyes megoldás az, hogy a hőszigetelő lemezek 1-1 cm-enkénti vastagság változtatásával (zsinórozás mellet) kell(ene) kiegyenlíteni az eltérést olyan módon, hogy a ragasztó vastagság sehol ne haladja meg az 1 cm-t.

Kérdés: milyen vastag legyen az alkalmazott hőszigetelő lemez?
Az energetikai számítások meghatároznak egy alkalmazandó hőszigetelési vastagságot. Ehhez képest - elvileg - kevesebb nem lehet, de több igen. Hol legyen a hőszigetelés vastagsága a számítás szerinti; az általános síkból kiálló, vagy attól beugró helyen?

Két lehetőség kínálkozik:
1. a legjobban kiálló helyre kerül a tervezett vastagság és valamennyi, annál beljebb eső felületre megnövelt hőszigetelési vastagság kerül (gazdaságos?).
2. súlyozott átlagszámítással meghatározásra kerül a síktól való eltérésből adódó vastagsági tartomány (min.-max. vastagságok) és annak megfelelően a kiálló helyen némileg vékonyabb, míg a beugró felületegységeken vastagabb hőszigetelés kívánkozik.

Ha nem ilyen megoldások készülnek, akkor vagy nem lesz a végleges, vakolt sík megfelelően egyenletes (hullámos lesz a homlokzat - jogos esztétikai kifogás) vagy nem teljesülnek az energetikai számítási feltételek, vagy un. hibás teljesítés történik, aminek garanciális, értékcsökkentő, kötelező javítási vonzatai lesznek.
Galéria
Bár az XPS hőszigetelés alkalmazása nem túl elterjedt egybefüggő, nagy felületű THR-ek esetében, azonban a lábazatokon annál inkább, ahol a hordozó alap egyenetlensége ugyanazokkal a problémákkal jár, mint a panelfalakon. Kisebb lábazati magasságok esetén, ha a függőleges differenciák nem is perdöntőek, vízszintesen annál inkább, mely esetekben (vízszintes értelemben) ugyanaz a helyes síkkiegyenlítési megoldás, mint az említett függőleges panelfalakon.

A hordozó alapfelületek rendkívüli egyenetlensége nem csak falakon tapasztalható, hanem padlókon, födémeken is.
Ilyen helyeken nem a hőszigetelés vastagságával célszerű operálni, helyette az alap egyenetlenségét kell megszüntetni pl. kiegyenlítő esztrichhel, vagy egyszerűen léccel megfelelő síkba lehúzott száraz homokkal.
Galéria
Visszatérő kérdés a hőszigetelés megtérülése
Új építés esetén ez gyakorlatilag nem értelmezhető, hisz - a befektetési célú építés kivételével - ma már nem gazdaságossági szempont a kötelező energetikai megfelelés biztosítása.
Felújítási munkálatoknál is kettéválasztható az értékelés: energetikai célú az utólagos hőszigetelés, vagy állagmegóvási, valamint megfelelő komfort biztosítási célú a felújítás.
Állagmegóvás alatt - jelen esetben - értsük a nem kívánt párakicsapódások meglétének, ezáltal - többek között - a penészesedések megszüntetését, komfortbiztosítás alatt pedig a megfelelő hőérzet biztosítását. (A belső léghőmérsékletnél ne legyen nagyobb a felületi hőmérséklet eltérése ± 2 °C-nál padlón, belső falfelületen, mennyezeten).

Általános megtérülés-számítási gyakorlat, hogy ami 10 évnél hosszabb időt eredményez, azt ilyen szempontból nem érdemes értékelni.

Mivel minden eset kisebb-nagyobb mértékben eltérő, ezért általánosítani könnyelműség volna adott épületszerkezeti egység valamennyi adottsága, környezeti feltétele, pontos ismerete/meghatározása nélkül, ehelyett tekintsük át a legjellemzőbb épületrészeket az oda ajánlható legkisebb hőszigetelési vastagságokkal:

Galéria
Galéria
lapostetőn min. 20 cm
magastetőn min. 20 cm
Galéria
Galéria
talajon fekvő padlón min. 8 cm
épület alatt min. 10 cm
Galéria
Galéria
hőhídnál min. 6 cm
pincefalon, lábazaton min. 10 cm

Mivel a szigetelendő hordozó alapszerkezet hőszigetelő képességétől nagyban függ a legkisebb homlokzati hőszigetelés mértéke, ezért irányszámként elfogadható a 6-16 cm.

A cikksorozatból talán érzékelhető, hogy a hőszigetelés vastagságának meghatározása soktényezős kérdés, amiben nem ajánlott megfelelő szakmai felkészültségű szakember(ek) bevonásának mellőzése.

A RAVATHERM XPS hőszigetelések műszaki katalógusaiért kattintson a hír alatti termékképre. Amennyiben árajánlatot vagy bővebb információt szeretne kérni a RAVATHERM Hungary Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.

A hírben szereplő termékek

 
RAVATHERM XPS hőszigetelés
5 termék

A kék színű RAVATHERM XPS hőszigetelő lemezek lehetővé teszik az olyan különleges igénybevételű épületrészek hőszigetelését, mint az épületlábazatok, lapostetők, pincefalak, ipari padlók, homlokzatok. Az XPS (extrudált polisztirolhab) egy olyan homogén, zártcellás anyagszerkezetű hőszigetelés, mely kiváló hőszigetelő képessége mellett vízálló, sőt nagy nyomószilárdságának köszönhetően ellenáll az állandó, több tonnás fizikai terhelésnek is.

5 termék
Termékismertető
Műszaki adatok
Tovább
Termék kártya

Kapcsolódó hírek

Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
A beépítési helyek épületszerkezeti vonatkozásaiból eredő különböző korrekciós tényezők hatásai a vastagság meghatározására
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész
A hőszigetelő képesség és a vastagság kiválasztásának összefüggései
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész
A hőátbocsátási és hővezetési tényező követelményértékeinek alakulása
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész

Kategóriák

Polisztirol szigetelések
Polisztirol szigetelések
Szigetelések
Szigetelések
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...