Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész

A hőátbocsátási és hővezetési tényező követelményértékeinek alakulása

Galéria
A kérdés megválaszolása egyszerű is, ugyanakkor összetett. Az egyszerű válasz: a választott hőszigetelési vastagsággal az adott hőszigetelt szerkezet - figyelemmel az épület egészére (!) - feleljen meg minden aktuális előírásnak, követelménynek.

Ettől persze még nem került megválaszolásra a kérdés, hisz az aktuális energetikai követelményeken túlmenően mindig is érvényben van állagvédelmi, illetve hőérzeti szempont. Sehol nem keletkezhet káros párakicsapódás, sem nem lehet egy térelhatároló (fal, födém, padló) olyan, hogy az "húzzon", kellemetlenül alacsony hőmérsékletű legyen (ami szoros összefüggésben van a párakicsapódási kockázat elkerülési lehetőségével).
Mielőtt megkísérelnénk áttekinthetően körüljárni a vastagság meghatározását, érdemes kicsit vissza-, majd előre tekinteni; mi volt, mi van, mi lesz?

1991-ig az ME-30-65: Épületek és épületszerkezetek hőtechnikai méretezése volt az irányadó.
(Figyelemre méltó, hogy már akkor mérlegelésre került a szigetelendő szerkezet tömege, azaz minél kisebb volt a hőtárolásra képes tömeg, annál "szigorúbb" volt - ma már szinte derültséget keltően - a teljesítendő követelmény.)
Galéria
Szerkezet tömege
(kg/m²)
Külső fal
(kcal/m²ó°C)
(W/m²K)
Külső födém (egyhéjú melegtető)
(kcal/m²ó°C)
(W/m²K)
<300
1,2
1,39
0,9
1,04
300-700
1,33
1,54
1,0
1,16
>700
1,4
1,64
1,05
1,22
1991-től az MSZ-04-140/2-79, MSZ-04-140/2-85 és MSZ-04-140-2:1991 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai, hőtechnikai méretezés szerint:
Épülethatároló szerkezet
A hőátbocsátási tényező követelményértéke
U (W/m²K)
Külső falak
0,70
Talajon fekvő padló
0,85
Tető- és padlásfödémek
0,40
Ablakok és erkélyajtók
3,00

A homlokzati Uátlag≤2,00 W/m²K
Mely értékek közül legmarkánsabban a 0,7-es Ufsl(akkor még kfal) tartotta magát a 0,4-es Utető (akkor még ktető) érték mellett. Gyakorlatilag 2006-ig, a 7/2006-os TNM rendeletig ezek alapján készültek tervek, ellenőrzéseik során ezt követelték meg az Építési Hatóságok.

A7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint a követelményértékek (a teljesség igénye nélkül!):
Épülethatároló szerkezet
A hőátbocsátási tényező követelményértéke
U (W/m²K)
Külső falak
0,45
Lapostető
0,25
Padlásfödém
0,30
Homlokzati üvegezett nyílászáró
(fa vagy PVC keretszerkezettel)
0,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró
(fém keretszerkezettel)
2,00
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban
(a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)
0,50
"A követelményérték határoló szerkezetek esetében "rétegtervi hőátbocsátási tényező", amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz-, vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza.
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható."
Galéria
A "3. § (1) Épületet – a 6/A. §-ban foglaltak kivételével - úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. melléklet előírásainak."
Fontos megjegyezni, hogy az említett 5. melléklet alkalmazása csak hazai vagy EU-s pályázatok, illetve központi költségvetésből finanszírozott építések esetén kötelező.

2015. január 1-től a 20/2014. BM rendelet nem váltotta fel a hatályos 7/2006 TNM rendeletet, hanem módosította és kiegészíti azt. Az egyes épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőinek követelményértékeit meghatározó 1. melléklet (lásd: kivonatosan fent) mellett megjelent az 5. melléklet, amely az ún. költségoptimalizált követelményeket tartalmazza, mely jóval szigorúbb értékeket jelent a jelenleg érvényben lévő és általános esetben 2015. január 1. után is alkalmazandó 1. mellékletnél.

A követelményértékek bevezetésének üteme:
– 2015. január 1-től pályázati forrásokat felhasználó új és meglévő épületek esetén költség-optimalizált követelményszinten;
– 2018. január 1-től minden új és meglévő épületet költség-optimalizált követelmény szinten;
– 2019. január 1-től hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban levő új épületeket közel nulla követelmény szinten;
– 2021. január 1-től minden új épületet közel nulla követelmény szinten kell megvalósítani*.
(Mivel az energetikai minőség, a közel "0" energiaszintű épületek esetében messze komplexebb mint egy - akár - rétegtervi térelhatároló "U" megadása, ezért a hőszigetelési vastagságon túlmutató információként került ide az idézett lábjegyzet.)
*Európai Parlament és Tanács által 2010. április 14-én elfogadott Irányelv szerint - 2. cikk. Fogalom meghatározások

Hőátbocsátási tényezők követelményértékei a 7/2006 TNM rendelt 1. és 5. melléklete alapján (a teljesség igénye nélkül!):
Épülethatároló szerkezet
A hőátbocsátási tényező* követelményértéke
U (W/m²K)
2016.01.01-2017.12.31. között
2018.01.01. után
általában
hazai vagy EU forrás, illetve központi költség-vetési támogatás
minden épület
1. melléklet
5. melléklet
5. melléklet
Homlokzati fal
0,45
0,24
0,24
Lapostető
0,25
0,17
0,17
Padlásfödém
0,30
0,17
0,17
Alsó zárófödém
0,50
0,26
0,26
Fa/PVC nyílászáró
1,60
1,15
1,15
Fém nyílászáró
2,00
1,40
1,40
Lábazati fal - 1 m-ig
0,45
0,30
0,30
Talajon fekvő padló
0,50
0,30
0,30
*rétegtervi (szerkezeten belüli hőhidakat is figyelembe vevő) hőátbocsátási tényező
<1,16
<0,40
<0,25
<0,25
<0,17
Hőszigetelés vastagsága (cm)
3 cm
10 cm
20-22 cm
20-22 cm
28-32 cm
1991 előtt
1991-2007 között
általában
támogatott
2018 után
minden épület
2007-2017 között

Hogyan alakul(t) például egy előregyártott vasbeton gerendás, beton béléselemes zárófödém szigetelési vastagsága?
(λ~0,040 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal)
Utető
(W/m²K)
Ufal
(W/m²K)
1991 előtt
0
<1,5
1991-2007 között
3
<0,7
2007-2017
között
általában
7-8
<0,45
támogatott
14-15
<0,24
2018 után minden épületen
14-15
<0,24

A RAVATHERM XPS hőszigetelések műszaki katalógusaiért kattintson a hír alatti termékképre. Amennyiben árajánlatot vagy bővebb információt szeretne kérni a RAVATHERM Hungary Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.

A hírben szereplő termékek

 
RAVATHERM XPS hőszigetelés
5 termék

A kék színű RAVATHERM XPS hőszigetelő lemezek lehetővé teszik az olyan különleges igénybevételű épületrészek hőszigetelését, mint az épületlábazatok, lapostetők, pincefalak, ipari padlók, homlokzatok. Az XPS (extrudált polisztirolhab) egy olyan homogén, zártcellás anyagszerkezetű hőszigetelés, mely kiváló hőszigetelő képessége mellett vízálló, sőt nagy nyomószilárdságának köszönhetően ellenáll az állandó, több tonnás fizikai terhelésnek is.

5 termék
Termékismertető
Műszaki adatok
Tovább
Termék kártya

Kapcsolódó hírek

Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész
Az építési pontatlanságokból adódó kedvezőtlenségek nagyban befolyásolják a hőszigetelés vastagságának meghatározását
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
A beépítési helyek épületszerkezeti vonatkozásaiból eredő különböző korrekciós tényezők hatásai a vastagság meghatározására
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész
A hőszigetelő képesség és a vastagság kiválasztásának összefüggései
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész

Kategóriák

Polisztirol szigetelések
Polisztirol szigetelések
Szigetelések
Szigetelések
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...


Hogyan alakul(t) például egy B 30-as külső fal szigetelési vastagsága?
(λ~0,040 W/mK hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyaggal)
Hőszigetelés vastagsága
(cm)