Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 2. rész

A hőszigetelő képesség és a vastagság kiválasztásának összefüggései

A cikksorozat első részéből megtudtuk, hogy milyen energetikai követelményeket kell kielégíteni adott helyen egy hőszigetelő anyag alkalmazásával. Tehát a szigetelendő szerkezet + a hőszigetelés. E hőszigetelés vastagságának leegyszerűsített meghatározásához ismerni kell azonban az anyag hőszigetelő képességét, és a vastagság megválasztásával számítható az a várható "U" hőátbocsátási érték, amelyet a szabályozások, a megrendelői igények, vagy a tervezői elképzelések támasztanak.

Galéria

Hőszigetelő képességről esett szó, ami messze több mint egy deklarált/közölt hővezetési tényező. Ugyan legáltalánosabb hőtechnikai jellemzőként a λ érték kerül alkalmazásra, de annak számszerű értéke sok körülménytől függ. Ilyenek pl. (1.) a vizsgált hőszigetelő vastagsága, (2.) a vizsgálati környezet hőmérséklete, (3.) a környezet- s így az anyag nedvességtartalma, (4.) az öregedés hatása. (Valamint a majd a cikksorozat 3. részében említésre kerülő felületi hőátadás, természetes légáramlások.)

A hőszigetelőanyag gyártók termékeiknek a λD azaz deklarált/közölt hővezetési tényezőjét kötelesek közölni W/mK mértékegységgel. (Figyelemmel az MSZ EN ISO 10.456 szabványra.) Gyakran találkozni egy λ értékkel, függetlenül például a termék vastagságától (a bár egyáltalán nem lényegtelen nedvességi viszonyokat most hagyjuk figyelmen kívül). Meg is figyelhető a piacon - különösen marketingkommunikációs szempontból - hogy évek óta folyik egyfajta „λ háború” - Ki mond nagyobbat! - értsd: kisebb lambdát.

Ad. 1. Például az XPS hőszigetelő anyagok esetében az általános klimatikus körülmények között mért hővezetési tényező általában 0,033 és 0,040 W/mK közötti, amit a korrekt gyártók vastagságonként deklarálnak/közölnek kiadványaikban, valamint termékkísérő dokumentumaikon.
A RAVATHERM XPS-ek esetében az figyelhető meg, hogy típustól függetlenül kb. 80 mm vastagságig 0,033 W/mK-el jellemezhető egy anyag, míg 80 mm felett 0,035-el. Más gyártóknál ez jellemzően a fenti 0,033-0,040 között mozog.

Galéria

Mivel a vizsgálati körülmények (ISO 10456:2007 szerint) lehetnek +10°C vagy +23°C, lehetnek száraz un. „dry” vagy „23, 50” azaz 23°C melletti 50%-os páratartalmú és öregített körülmények között, ezért pontosan akkor lehet összehasonlítani két termék λ értékét, ha azok azonos feltételek között mértek.

Ad. 4. Ha nem történik külön bonyolult elméleti modellkísérlettel igazolt öregedési effektus-vizsgálat (amihez értékelni kell: anyagfajtát, felületi kialakítást, belső struktúrát, hőmérsékletet, vastagságot), akkor a tervezési tényező meghatározásánál figyelembevett „öregített” körülményt alapul véve, külön nem kell beállítani konverziós/rontó tényezőt.

Érdekes információ lehet a szélsőséges körülmények között mérhető hővezetési tényezők alakulása. Szélsőséges alatt nem kell feltétlenül sarkvidékre gondolni (bár ott is megbízhatóan alkalmazhatóak az XPS-ek) de itt vannak a hűtőházak, a hűtőkamrák, de ugyancsak szélsőséges körülménynek tekinthető a passzív házak alá beépített XPS-ek nagy terhelés és állandó nedves közegben elérhető hőtechnikai hatékonysága.

Ad. 2. Tájékoztató XPS λ adatok hőmérséklet függvényében:

°C
-80
-60
-40
-20
0
+10
+20
+30
+40
+50
λ
0,026
0,029
0,030
0,032
0,034
0,035
0,036
0,037
0,038
0,039

Megjegyzés: érthető a változás, hiszen ahogy csökken a hőmérséklet, úgy „lassulnak” a mikrocellákba zárt levegőben az elemi mozgások, egyre csökken a hővezetés.

Ad. 3. Tájékoztató XPS λ adatok nedvességtartalom függvényében:

V%
0
1
2
3
4
5
6
8
10
12
λ
0,035
0,036
0,036
0,037
0,037
0,038
0,039
0,040
0,041
0,042

Megjegyzés: bár a RAVATHERM XPS-ek hosszú idejű vízfelvétele nem haladja meg a 0,7-1,5%-ot, labor körülmények között természetesen kedvezőtlenebb viszonyok is előállíthatóak, elérhetőek, miközben az is megfigyelhető, hogy extrém körülmények között is kiváló hőszigetelők maradnak!

A deklarált/közölt λD mellett szükséges adat a tervezési λT is, ami a már jelzett korrekciós/konverziós tényezőkkel módosított (rontott) érték.

Néhány hőszigetelő, pár hőmérsékleti - (fT) és páratartalmi - (fm) konverziós tényező:

Anyag
Típus
λD
fT
fm
λT*
MW
laza
paplan
0,040
0,0056
4
~0,044
0,045
0,0062
~0,050
táblás
lemez
0,036
0,0048
~0,040
0,038
0,0053
~0,042
merev
táblás
0,033
0,0035
~0,036
0,035
0,0035
~0,039
                     EPS
0,035
0,0033
4
~0,039
0,040
0,0036
~0,044
                     XPS
0,030
0,0028
2,5
~0,033
0,035
0,0027
~0,038

*Az értékek tájékoztató jellegűek, amit befolyásol a hőszigetelés betervezett vastagsága, a konkrét beépítési helyen várható jellemző páratartalom, valamint a várható hőmérséklet.

Látható, hogy a deklarált/közölt λ értékkel szemben, a tervezési érték mintegy 8-10%-al „gyengébb” de mivel minden anyag, különböző beépítési helyen, eltérő nedvességviszonyok és vastagságok következtében mindig eltérést eredményez, ezért azt egy-egy konkrét λT értékkel megadva is inkább tájékoztató jellegű, mint egy minden szempontból állandó, labor környezetben mérhető λD.

Galéria

Következtetésként mégis levonható, hogy nem oktalan pazarlás a gyártó által közölt hővezetési tényező alapján, egyszerű számítással meghatározott hőszigetelési vastagságokat 8-10%-al „túlméretezni”, hisz a műszaki ember tudja, hogy „ami elromolhat, az el is romlik”, ezért biztonságra törekszik. Ezáltal azok a környezeti viszonyok, amelyek épített szerkezeteink esetében meglehetősen nagy határok között mozognak - különösen több évtized alatt - biztonsággal tervezetten követhetőek le.

A következő cikk áttekinti a beépítési helyek épületszerkezeti vonatkozásaiból (természetes légáramlásból, felületi hőátadásból, hőhidakból) eredő különböző korrekciós tényezők hatását a vastagság meghatározására.

A RAVATHERM XPS hőszigetelések műszaki katalógusaiért kattintson a hír alatti termékképre. Amennyiben árajánlatot vagy bővebb információt szeretne kérni a RAVATHERM Hungary Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.

A hírben szereplő termékek

Frissült
 
RAVATHERM XPS hőszigetelés
5 termék

A kék színű RAVATHERM XPS hőszigetelő lemezek lehetővé teszik az olyan különleges igénybevételű épületrészek hőszigetelését, mint az épületlábazatok, lapostetők, pincefalak, ipari padlók, homlokzatok. Az XPS (extrudált polisztirolhab) egy olyan homogén, zártcellás anyagszerkezetű hőszigetelés, mely kiváló hőszigetelő képessége mellett vízálló, sőt nagy nyomószilárdságának köszönhetően ellenáll az állandó, több tonnás fizikai terhelésnek is.

5 termék
Termékismertető
Műszaki adatok
Tovább
Termék kártya

Kapcsolódó hírek

Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész
Az építési pontatlanságokból adódó kedvezőtlenségek nagyban befolyásolják a hőszigetelés vastagságának meghatározását
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 4. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
A beépítési helyek épületszerkezeti vonatkozásaiból eredő különböző korrekciós tényezők hatásai a vastagság meghatározására
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 3. rész
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész
A hőátbocsátási és hővezetési tényező követelményértékeinek alakulása
Milyen vastag legyen a hőszigetelés? - 1. rész

Kategóriák

Polisztirol szigetelések
Polisztirol szigetelések
Szigetelések
Szigetelések
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...