Nagy felületen alacsony előremenő hőmérséklettel üzemelő felületfűtések/-hűtések, REHAU mennyezetfűtés/-hűtés

A mennyezeti felületekbe beépített csővezetékeken átáramló fűtő- illetve hűtővíz a helyiségben egyenletes hőeloszlást és kellemes komfortérzetet biztosít

Galéria
A környezettudatos építkezés és az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó egyre szigorodó előírások miatt az épületek fajlagos fűtési igénye és a nyári hőterhelése egyre csökken. Jelenleg 7/2006 TNM rendelet érvényes, 2018-tól jelentős szigorítás lép életbe.

Néhány kiemelt épületszerkezetre vonatkozó hőátbocsátási tényező követelményértéke:
Épületszerkezet megnevezése
7/2006 TM rendelet 2016
7/2006 TM rendelet módosítás
2018-tól érvényes
 
W/m²K
W/m²K
fal
0,45
0,24
nyílászáró
1,6
1,15
födém
0,25
0,17
Míg 20-30 évvel ezelőtt a fűtési igény 100-120 W/m² volt, ma már az egyre korszerűbb építőanyagoknak, és az építőanyagok nagyobb technológiai fegyelemmel történő beépítésének köszönhetően, a fajlagos fűtési igény 40-60 W/m² értékre csökkent.

A nyarak egyre hosszabb részében mutat 30°C feletti hőmérsékletet a hőmérő, a hűtés is igény az építtetők részéről, így egyre nagyobb szerepet kap az épületgépészeti rendszerek tervezésénél. A hűtési igény csökkenthetőségére, mindig kiemelkedő hatása van a nyílászárók árnyékolásának. A fajlagos hűtési igény így 50-80 W/m² értékre csökkenthető. A hűtési hőterhelés számításánál jelentős szerepe van a helyiségen belül keletkező technológiai hőtermelésnek, vagy az ott tartózkodó személyek hőleadásának.
A zaj- és huzathatás nélkül üzemelő felülethűtés rendszerekkel (fal-, padló- és mennyezethűtés) biztosítható a kellemes komfortérzet lakóházak, irodák, közösségi épületek, oktatási intézmények és egészségügyi intézmények helyiségeiben és ipari létesítményekben, sportlétesítményekben egyaránt.

Felületfűtés/-hűtés – fal/padló/mennyezet

Megváltozott hőforrások

A megújuló energiákat hasznosító hőtermelők, a sólé-víz, víz-víz és a levegős hőszivattyúk, illetve a CO2-kibocsátás csökkentésében nagy szerepet játszó, 2015. szeptember 26-a után kazáncserénél és új építés esetén kötelezően beépítendő kondenzációs kazánok a felületfűtéseknél igényként jelentkező 30-40°C szekunder oldali fűtési előremenő hőmérsékleteknél tudnak leginkább kondenzációs üzemben működni. Az EU azt írja elő, hogy 2015. szeptember 26-a után csak olyan készülékek kerülhetnek forgalomba az unió területén, amelyek legalább 86 százalékos éves átlagos hatásfokkal működnek. Ennek a feltételnek kizárólag a kondenzációs gázkazánok felelnek meg.
Hűtésnél a hűtött vizet hűtőgéppel (te=15-16°C) vagy pl. talaj-víz hőszivattyú esetén a szondákban, talajkollektorokban keringtetett vízzel, passzív hűtéssel (te=18-20°C), vagy aktív hűtéssel (te=15-16°C) is előállíthatjuk.

Miért felületfűtés/-hűtés?

A 30-40°C hőmérséklettartomány már nem a hagyományos radiátoros rendszerek üzemi hőmérséklettartománya, hanem a nagy felületen alacsony előremenő hőmérséklettel üzemelő felületfűtéseké. A fal-, padló- és mennyezeti felületekbe beépített csővezetékeken átáramló fűtő- illetve hűtővíz a helyiségben egyenletes hőeloszlást és kellemes komfortérzetet biztosít. Fűtés szempontjából a padló, hűtés szempontjából a mennyezet a legmegfelelőbb felület. A falfelület fűtés-hűtés tökéletesen megfelelő lenne, azonban a bútorozás (takarás) jelentősen csökkentheti a falfelületek fűtési és hűtési teljesítményét.
Annak eldöntése, hogy melyik felületet fűtsük/hűtsük, mindig egy időigényes, az építtető és a tervező közös gondolkodásának, egyeztetésének eredménye lehet.

Mennyezet, mint ideális hűtőfelület

A mennyezet aktiválására alapvetően két lehetőség adódik. A nedves és a száraz fektetési mód. Sokszor tévesen ide sorolják a vasbeton födémek aktiválását, az épületszerkezet-temperálást is, ami azonban más fizikai törvényszerűségeken alapszik, mégpedig a vasbeton födémszerkezet hőtároló képességén.

1. Nedves fektetés – vakolt rendszer
Vakolt mennyezeteknél nedves fektetésű mennyezetfűtés/-hűtés kialakítása az ideális, ahol az alkalmazott csőméret alapján kapillárcsöves (d belső=2-3 mm) és nem kapillárcsöves rendszereket (d belső=8-11 mm) különböztetünk meg.
A csövek mennyezetre történő rögzítése után általában két rétegben végzik el a vakolást. Első ütemben a csövek síkjáig vakolnak, felhelyezik a vakolaterősítő hálót, amely megakadályozza a repedésképződést. Majd kb. 10 mm vastagságban felhordják a második vakolatréteget. A szokásos vakolatfajták ebben az esetben a mész/cement illetve a cementvakolatok. Friss gipszvakolat esetén egy rétegben történik a vakolás. A vakolatgyártó felület előkészítésre, felhordásra és vakolaterősítésre vonatkozó előírásait minden esetben be kell tartani. A technológiai száradási idők letelte után a vakolt mennyezet festhető, tapétázható.
Kapillárcsöves rendszereknél a vakolatréteg vastagsága 10-12 mm, a kapillárcsövek egymástól való távolsága 15-20 mm.
A nem kapillárcsöves rendszereknél a vakolatréteg vastagsága kb. 25 mm, a csövek osztástávolsága 7,5-10 cm.

2. Száraz fektetés
Gipszkarton álmennyezet esetén is van lehetőség a felületfűtő/-hűtő rendszerek kialakítására.
A mennyezeti elemek meghatározott méretekben rendelhetők, utólag nem szabhatók. A gipszkarton lemezeket a lemezek rögzítési pontjainak megfelelő kiosztással a szokásos szárazépítési fém tartószerkezetekből kell kialakítani.
Az elemek kiosztásakor figyelembe kell venni a helyiség mennyezetén elhelyezésre kerülő beépített elemek - világítótestek, szellőzés, sprinkler, és tűzjelző berendezések - pontos helyét, ezért a társtervezőkkel az elemkiosztáskor szoros együttműködés szükséges.
Az inaktív felületeket a kereskedelemben kapható hagyományos gipszkarton elemekkel kell kialakítani.
Galéria
Száraz fektetésű mennyezetfűtő/-hűtő elem
A mennyezeti elemekben a csövek elhelyezése beágyazott rendszerként és kontakt rendszerként lehetséges.

Beágyazott rendszer
A beágyazott rendszereknél a csövek egy gipszkarton lemezbe mart speciális geometriájú horonyba vannak gyárilag behelyezve. Ez biztosítja azt, hogy a cső fűtési és hűtési üzemben is fixen a lemezben maradjon. A cső közvetlenül a hőátadó felülettel érintkezik, a cső és a mennyezet felülete között csupán 4-5 mm távolság van. Ez növeli a hőleadást és csökkenti a rendszer reakcióidejét.

Kontakt rendszerek
Kontakt rendszereknél a fűtő-/hűtőelemeket egy gipszkarton tartószerkezetre erősítik, felszerelése után a felhelyezett elemeket hagyományos, tűzálló vagy akusztikus álmennyezeti panelekkel takarják el. Az elemek gyártásakor a csöveket egy hővezető lemezbe pattintják be az egyenes csőszakaszoknál, fordulásnál a csövek az elem hátoldalára ragasztott szigeteléshez vannak rögzítve. A hőátadás a cső és a hővezető lemez, illetve a hővezető lemez és a gipszkarton lap között történik.

Körkialakítás
A fűtőkörök kialakítása általában a száraz illetve nedves fektetésű fűtőregiszterek Tichelmann-elv szerinti összekapcsolásával történik. A Tichelmann csatlakozó vezeték mérete hidraulikai méretezés alapján határozható meg, általános szabályként érvényes, hogy pl. 3K előremenő-visszatérő hőmérséklet különbségnél 9-11 m² felülethez tartozó csatlakozó vezeték mérete 17x2,0 mm, 12-18 m² fűtőkör méretnél 20x2,0 mm.

Nedves fektetésű rendszereknél a gyakorlatban bevált fűtőmező méretek pl. 10,1x1,1 mm méretű csőből, 10 cm-es osztástávolsággal kialakított rendszernél 3,5-4,0 m², azaz 40 m fűtőcső kerül egy mezőbe. A Tichelmann vezetéket az aljzatbetonban célszerű elhelyezni az egyes mezőkhöz T-leágazásokkal a falon kell felvezetni a csatlakozó vezetéket.
Galéria
Leágazás a Tichelmann csatlakozó vezetékről
A száraz fektetésű elemeknél pl. 10,1x1,1 mm méretű csőből, gyárilag 4,5 cm-es osztástávolsággal kialakított 1,25x1,5 m-es vagy 1,25x2,0 m-es táblaméret felel meg egy fűtőmezőnek, ez 38 m, ill. 50 m csőhosszat jelent. Száraz fektetés esetén a falon egy csatlakozó vezetékpárt kell az álmennyezeti tartószerkezet fölé vezetni, a Tichelmann elosztóvezeték az álmennyezet fölött kerül kialakításra.
A hűtővezetékek zártcellás szigeteléssel történő szigetelése különösen fontos a páralecsapódás elkerülése miatt.

Az egyes mennyezeti fűtő-/hűtőelemek közvetlen csatlakoztatása a fűtőkör osztó-gyűjtőhöz rendszerint csak nagyon kicsi aktív felületek esetén javasolt a mezőben lévő csővel megegyező méretű csatlakozó vezetékkel.

Tervezési megfontolások

1. Előremenő hőmérsékletek
A méretezés során a következő hőmérsékletkorlátokat mindenképpen figyelembe kell venni:

Fűtés
A vakolatgyártók, illetve a gipszkarton álmennyezet miatt a tartósan megengedett maximális előremenő hőmérséklet 45°C.

Hűtés
A magyarországi éghajlati viszonyok mellett 15-16°C a minimális hűtési előremenő hőmérséklet. A hűtött helyiségek páratartalma változó, ezért a szabályozásnál harmatponti felügyeletet kell alkalmazni. Minden esetben el kell kerülni a harmatponti hőmérséklet elérését a hűtött felületeken. Hűtés esetén a javasolt előremenő hőmérsékletnek kb. 2K-nel a harmatponti hőmérséklet felett kell maradnia.

2. Fűtő- ill. hűtőteljesítmények meghatározása
A mennyezetfűtés/-hűtés teljesítménye legpontosabban speciális mérőhelyiségekben rögzített előremenő, visszatérő és helyiséghőmérséklet mellett, adott páratartalomnál határozható meg.
Németországban az elemek teljesítményeit hűtésre vonatkozóan az EN 14240 (e/v/tb 17/19/26°C) , fűtésre vonatkozóan pedig az EN 14037 (e/v/tb 31/29/20°C) alapján egy független, megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező ellenőrző intézet határozza meg méréstechnikai eszközökkel. A szabvány szerint meghatározott teljesítmények 1m2 aktív felületre vonatkoznak.

A fenti szabványok szerinti hőmérsékleteknél a különböző gyártók által megadott fűtési teljesítmény 55-80 W/m², hűtési teljesítmény 55-75 W/m² között adódik.
A másik módszer egy végeselem-számításon alapuló FEM-Modell (Finite element method) szerint történik.
A szabvány előírása szerinti mérőhelyiségben mért valóságos hűtő- és fűtőteljesítmények és a FEM-Modell szerint számított teljesítmények általában eltérnek egymástól.

A tervezéskor természetesen figyelembe kell venni a forgalmazó által megadott teljesítmény-értékeket, de ellenőrizni kell azt is, hogy ezek az értékek csak numerikus szimulációval kapott, idealizált értékek, vagy a szabvány előírása szerint kialakított, akkreditált intézetek alapján igazolt adatok. A különböző gyártmányoknál az aktív felület 80-95% között változik.
Tehát fontos, hogy a gyárilag megadott teljesítményt az egész felületre számoljuk, vagy csak annak egy részére, az aktív felületre vonatkoztatjuk, ahol a valós teljesítmény realizálódni fog.

3. Nedvességterhelés, tűzállóság
A száraz fektetésű gipszkarton lemezek csak a gipszkarton gyártója által jóváhagyott helyiségekben helyezhetők el. Különös figyelmet kell fordítani a helyiség nedvességterhelésére (nedvességterhelés nélküli helyiség, háztartási nedves helyiség –konyha, fürdőszoba, magas nedvességtartalmú helyiségek vagy nyilvános épületek nedves helyiségei).
Folyosók, menekülő útvonalak esetén a mennyezeti elemek tűzállósági besorolását és az adott helyiségre vonatkozó követelményértékeket feltétlenül ellenőrizni kell.

4. Beszabályozás
A fűtési és hűtési előremenő hőmérsékletek és a visszatérő hőmérsékletek összehangolásával az osztó-gyűjtőn azonos szelepbeállításoknak kell adódni méretezésnél ahhoz, hogy a rendszer hidraulikailag kiegyenlített legyen.
Galéria
5. Különleges akusztikai követelmények
A gipszkarton álmennyezetek egy speciális alkalmazási területe az akusztikai szempontból kiemelt jelentőségű közösségi terek kialakítása (előadótermek, folyosók).
Az ilyen tereknél különleges kialakítású, úgynevezett akusztikus álmennyezeti paneleket kell használni. Ezeknél a paneleknél kör vagy négyzet alakú stancolt lyukak biztosítják a hangelnyelést.

Akusztikus fűtő/-hűtő álmennyezet

Mindezek alapján összefoglalásként megállapítható, hogy
1. a mennyezet, mint felület, hűtésre a legmegfelelőbb
2. biztosítható a helyiségekben a termikus komfortérzet nyáron
3. elterjedt, általánosan használatos hűtési és fűtési megoldás
4. a szükséges anyagok, a jó és megbízható technológia és Know How, tudásbázis ismert, rendelkezésre áll.


Szerző: Markos Anna Zsuzsanna
A REHAU mennyezetfűtés-/ hűtés katalógusáért kattintson a hír alatti termékképre, ha árajánlatot vagy további információt szeretne kérni a REHAU Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.

A hírben szereplő termékek

 
REHAU mennyezetfűtés-/ hűtés

A REHAU száraz fektetésű mennyezetfűtés/-hűtés rendszer elemei beépíthetők épületen belül kialakított függesztett álmennyezetek esetén. A száraz fektetésű mennyezetfűtés/-hűtés rendszer fő eleme egy olyan gipszkarton lap, amelybe a RAUTHERM S 10,1 x 1,1 mm méretű csövet 45 mm-es osztástávolsággal az előre bemart hornyokba dupla csőkígyós fektetéssel gyárilag bepattintották. A mennyezeti elem felső felületén található EPS 035 DEO polisztirol szigetelés és a gipszkarton erősítő sávok egyszerű szerelést tesznek lehetővé. A szálerősített, impregnált gipszlapok ütésállóak és hajlítási merevségük is nagy. A négy különböző méretű mennyezeti elem segítségével még bonyolult helyiségeknél is jó aktív hűtőfelület-hányad érhető el.

Termékismertető
Műszaki adatok
Tovább
Termék kártya

Kategóriák

Fal és födém fűtési-hűtési rendszerek
Fal és födém fűtési-hűtési rendszerek
Hőtermelők, hőleadók, hőcserélők, kémények
Hőtermelők, hőleadók, hőcserélők, kémények
Épületgépészet
Épületgépészet

Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...