A Büsscher & Hoffmann anyagai és technológiai megoldásai segítenek elkerülni a kockázatokat
Manapság egyre többször halljuk azt a kifejezést, hogy zöldtető, azonban jó tudni azt, hogy ez pontosan mit is jelent, hiszen ma már szinte minden "zöld". Zöld a telefon, a számítógép, az egyes kütyük, a megoldások, az energia, az autó, stb., vég nélkül lehetne ezeket sorolni és mégsem értjük mit takar. Mindenki gondol valamit, de kevés a közös nevező.
Szerencsére azonban a zöldtető kifejezés a szakmában jól körülhatárolt, viszonylag pontosan meghatározható. Zöldtetőnek nevezünk minden olyan mesterségesen létrehozott felületet, ami statikailag, hő- és páratechnikailag méretezett, megfelelő vízszigeteléssel ellátott és növényzettel betelepített. Ezeket a tetőket a tetőforma és a szerkezeti felépítés alapján tovább lehet csoportosítani.
De miért is építünk zöldtetőt?
Manapság egyre több felületet veszünk el a természettől. Beépítünk amit csak lehet és leburkolunk, leaszfaltozunk mindent, hogy még több teret adjunk az embereknek, de közben elveszítünk minden kapcsolatot a természettel. Jó esetben ezt a kapcsolatot tudjuk javítani a zöldtetők kialakításával. A zöldtetők nemcsak lehetőséget biztosítanak a növényzet kialakításához, hanem lehetővé teszik az állatok (madarak, rovarok, bogarak, stb.) visszatérését is. Esztétikai értékénél fogva a zöldtető javítja az emberek hangulatát, támogatja a lelki és a testi feltöltődést. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a zöldtetők jelentős vizet képesek magukba fogadni, így egy nagyobb zápor esetén csökkentik a csapadékvíz elvezető rendszerre jutó hirtelen terhelést, ugyanakkor a tárolt vízzel javítják a környezet mikroklímáját. A kipárolgás hűti a környezetet ezzel, csökkentve a városok amúgy is jelentős hőterhelését.
Zöldtetőt elsősorban a sűrűn beépített városokban célszerű alkalmazni, ahol rengeteg felület kínálkozik erre, de ezt a megoldást az organikus építészet is előszeretettel használja. A felületen nem csak vízszintes tetőfelületeket kell érteni, hanem azokat az épületekhez kapcsolódó teraszokat is, ahol mód nyílik a zöldfelület kialakítására. További érdekes megoldásként lehetséges a ferde felületek kialakítása is növényzettel. Azon túl, hogy a ferde felület megmutatja magát az utcán sétáló embereknek, mellyel többlet esztétikai értéket ad, gondos kialakítás mellett az épület klimatikus viszonyait is jelentősen befolyásolja, javítja.
A teljesség igénye nélkül nézzük meg, hogy milyen kialakítása lehet a zöldtetőnek.
Szerkezeti szempontból megkülönböztetünk egyenes és fordított rétegrendű tetőket, kertészeti szempontból pedig extenzív és intenzív zöldtetőt, de létezik a kettő közti átmenet is. A cikkíró véleménye, hogy az átmeneti tetőket célszerű az intenzív kategóriában kezelni, mert így ezzel inkább a biztonság javára tévedünk.
Az egyenes és a fordított rétegrend közti különbséget már mindenki ismeri. Az egyenes rétegrend esetén a hőszigetelés a vízszigetelés alatt, védett helyen van, míg fordított rétegrend esetén az a vízszigetelés felett helyezkedik el, kitéve a víz hatásának. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai, mely különbségek inkább a használat során derülnek ki. Egyenes rétegrendnél a vízszigetelés könnyen sérülhet akkor, ha a vékony ültető közegen keresztül megsértjük azt, míg fordított rétegrend esetén ugyan a szigetelés jobban védett, de a hőszigetelés a vízelvezetés síkja felett kémiai és biológiai hatásoknak van kitéve, adott eseteben a vízzel nyomást fejthetünk ki rá, melynek következtében vizet vesz fel, miáltal jelentősen romlik a hőszigetelő képessége.
A vízszigetelés egy sarkalatos pontja a zöldtetőnek. Szerepe a vízszigetelésen túl az is, hogy meggátolja a növényzet gyökerének áthatolását. Ha csak egy pici gyökér is áthatol a vízszigetelő lemezen, akkor a víz előbb vagy utóbb megjelenik a belső (alsó) térben. Ez jellemzően inkább utóbb, a teljes kertészei beépítést követően az épület használata során szokott megtörténni. Ezek után a vízszigetelés javítása már csak hatalmas költségek árán valósítható meg.
A cikkíró egy apró személyes élménye: Bécs belvárosában látta, amint egy 5 emeletes épület elkészült, teljes tetőkertjét kellet elbontani, mert a zárófödém alatti álmennyezetből csöpögött a víz. Minden anyagot (fákat, bokrokat, bútorokat, földet, hőszigetelést, stb.) le kellett daruzni és elszállítani, majd a tetőn medencéket kialakítva, színes vízzel megtöltve azokat megvárni, hogy hol, milyen színű vízfolt jelenik meg.
A Büsscher & Hoffmann ennek elkerülésére olyan anyagokat és technológiai megoldásokat javasol, melyek gondos kivitelezés esetén csökkentik a kockázatokat.
- Extenzív zöldtető esetén javasolt két réteg gyökérálló lemez alkalmazása. Ezt sajnos sokszor költségkímélési okokból egy rétegre szokták csökkenteni, és az alsó réteget egy nem gyökérálló vízszigetelő lemezzel helyettesítik.
- Intenzív növényzet telepítése esetén javasolt három réteg gyökérálló lemez alkalmazása, amiből a felső réteg rézbetétes lemez kell legyen. Sajnos ebben az esetben is ki szoktak spórolni – a költségekre hivatkozva – az alsó gyökérálló rétegből egyet.
Ezen spórolások előtt a szerző intő jelként szeretne visszautalni a korábban leírt személyes élményére.
A Büsscher & Hoffmann a zöldtetőkhöz az alumíniumos párazáró lemezeken kívül a gyökérálló lemezek széles választékát is kínálja, melyekkel a felmerülő műszaki igények tökéletesen megoldhatók. Ilyen gyökérálló lemez a KV EW K vagy a magasabb igényt is kielégítő KW EW 55 K, de a Büsscher & Hoffmann rendelkezik az intenzív zöldtetőkhöz szükséges rézbetétes CU EW 55 K lemezzel is, valamint a legtöbb lemez megtalálható palaszórásos felülettel is.
Természetesen a zöldtető egyéb részleteiről (statika, páratechnika, vízmegtartás/vízelvezetés, stb.) is lehetne még beszélni, de ez egy külön cikksorozatot igényelne.
A Büsscher & Hoffmann munkatársai a zöldtetőkkel kapcsolatban jelentős tapasztalattal rendelkeznek, ezért javasolják mindenkinek, aki zöldtető tervezéssel foglalkozik, hogy segítségért keresse meg cégüket annak érdekében, hogy a betervezett és gondosan kivitelezett zöldtető hosszú idő keresztül szolgálja használóját.
