Korszerű megoldás a szerkezet hőszigetelő képességének javítására az eredeti homlokzat megtartása mellett
A műemlékvédelem kulturális és társadalomtudományi munka, mely a műemlékek kutatásával, megőrzésével, védelmével, restaurálásával foglalkozik. A műemlékvédelem biztosítja a műemlék fennmaradásának eszmei, politikai, városrendezési, jogi, gazdasági feltételeit.
Mivel ezen épületek jó része használatban van - lakóépületek, üzemek, üzletek, szállodák - ezért számolni kell a folyamatos és elkerülhetetlen rongálódással. A városi műemlékeket éri a légszennyezés, a látogatott épületeket dinamikus terhelés éri, kophatnak, a páralecsapódás is veszélyezteti őket, ezért időről időre szükség van a restaurálásukra, felújításukra.
A korszerű műemlékvédelmi módszerek le tudják lassítani a romlást, a belső oldali hőszigeteléssel pedig lehetővé válik az épület energetikai korszerűsítése a védett homlokzat megóvásával egyidejűleg.
A Multipor hőszigetelő lapok stabil, ásványi kristályszerkezetűek, nem tartalmaznak szálas összetevőket, így a hőszigetelések széles palettáján új alternatívát nyújt: ásványi, tömör mégis jó hőszigetelő. A millió apró pórusba zárt levegő – mely természeténél fogva kiváló hőszigetelő – biztosítja az építőanyag kiemelkedő hőszigetelő képességét. Alacsony hővezetési tényezőjű és könnyű (115 kg/m²)
Magyarországon a Multipor hőszigetelő lap 2008 óta érhető el kereskedelmi forgalomban, és számos referenciával bír belső oldali alkalmazása tekintetében, mint például:.
- Csiky Gergely Színház - Kaposvár
- dr. Szántó László Szeretetotthon - Pécs
- Megyeháza - Salgótarján
Belső oldali hőszigetelés elve
A Multipor hőszigetelő lapok alacsony páradiffúziós ellenállása és kapilláris szerkezete biztosítja, hogy a belső oldali hőszigetelés párazáró réteg nélkül kerüljön kialakításra. Az anyagszerkezet a fűtött tér páratartalmát képes felvenni, majd azzal egyidejűleg a kapilláris szerkezetből adódóan azt visszavezetni a belső tér felé (kiszáradás). A Multipor ásványi lapokkal történő belső oldali hőszigetelés csak normál hőmérsékletű, és páraterhelésű helyiségekben nyújt optimális megoldást. A tartósan magas páratartalmú, rosszul szellőző,és nedvességnek kitett helyiségek (mosókonyhák, nem szigetelt vizes pincék) utólagos belső oldali kiegészítő hőszigetelésére nem javasolt.
Csak akkor működik jól a hőszigetelés, ha a ragasztás az alapfelületre Multipor rendszerhabarccsal történik, és a belső felültetképzés is páraáteresztő réteg. Belső oldali hőszigetelés alkalmazását minden esetben meg kell, hogy előzze gondos tervezés, mely kiterjed a szerkezetek külső felületképzésének, csapadékvédelmének a vizsgálatára, és hőszigetelt szerkezet teljes keresztmetszetű működésének az épületfizikai igazolására.
A hőhidak problémája
Eltérő hőtechnikai tulajdonsággal rendelkező anyagok összeépítésekor szerkezeti hőhidak, a határoló szerkezet formai gazdagságából következően pedig geometriai hőhidak alakulnak ki. A hőhidak környezetében többdimenziós hőáramlás jön létre, ami hasonló egy fürdőkád leeresztésekor tapasztalható megnövekedett vízáramláshoz. A meleg levegő magával viszi a párát és a hőhidas felületen lehűl, a nedvesség kicsapódik belőle. A nedves, alacsony hőmérsékletű felületek ideális környezetet teremtenek a penészgombák fejlődéséhez, szélsőséges esetben a tartósan nedves szerkezetek állagromlásának a veszélye is fennáll.
A Multipor belső oldali hőszigetelés alkalmazásával a belső felületi hőmérséklet megemelkedik, megszűnik a felületi páralecsapódás. Az anyag szervetlen lúgos összetételéből (pH = 11) adódóan a penészgombák kialakulásának a kockázata minimális. A felületi hőmérséklet emelkedése növeli a komfortérzetet, alacsonyabb léghőmérséklettel is biztosítható az elvárt kényelem, mely energiamegtakarításhoz vezet.
A kapilláraktív, páraáteresztő rendszer működése
1.) A Multipor ásványi hőszigetelő lapokkal készített belső oldali hőszigetelés párazáró réteg nélkül elkészíthető. Ennek oka, hogy az anyag magas pórustartalmának köszönhetően a levegő páratartalmából a nedvességet fel tudja venni. A hidegebb zónában a kondenzálódott párát a kapilláris szerkezet azonnal visszavezeti a melegebb, belső tér felé, ahol az ismét párává alakul át. Ez egy ismétlődő folyamat, amely lezajlik a belső tér páratartalmi változásainak hatására is, de főként a nyári időszakban csökken a hőszigetelés nedvességtartalma.
2.) A belső oldali hőszigetelés elkészítésével a szerkezet nedvességtartalma megnő, mivel a hőszigetelés – az alapfelület kialakításától a felületképzésig – vizes technológiával készül. Ez a bevitt nedvesség azonban idővel távozik a szerkezetből, azaz a szerkezet nedvességtartalma folyamatosan csökken. Ehhez azonban szükséges, hogy a hőszigetelt falazat védve legyen a felszivárgó nedvességtől, valamint a csapóeső elleni védelmét is meg kell oldani víztaszító hatású homlokzati színvakolattal, festékkel vagy ezek hiányában színtelen impregnáló bevonattal.
3.) A belső oldali hőszigetelés egyik legfőbb előnye, hogy a falszerkezet felületi hőmérséklete megnő. Egy régi, rossz hőszigetelő képességű falazat felületi hőmérséklete 20 °C belső léghőmérséklet esetén a leghidegebb téli napokon 17 °C körüli, amely hideg sugárzó felület a helység hőmérsékleti komfortérzetét jelentősen rontja. Ebben az esetben a komfortérzet javítására a levegő hőmérsékletének megemelése szükséges ~23-24 °C körüli értékre, amely fűtésköltség tekintetében jelentős többlet kiadást eredményez. A belső oldali hőszigetelés elkészítése után 20 °C belső léghőmérséklet esetén a felületi hőmérséklet mindössze 19-19,5 °C-ra csökken, amely csekély változás szinte elhanyagolható, a komfortérzet nem romlik.
