Új építésű, betonfödémmel rendelkező épületek Ke Kelit mennyezethűtéssel
A mennyezethűtési/fűtési rendszerünk létrehozásához épületgépész tervezővel együttműködve, a helyiségek hőszükséglet-számításának, téli/nyári hőmérséklet-igényének, az előremenő és visszatérő vezetékünk hőmérsékletének és egy, más szakágakkal precízen leegyeztetett mennyezettükörnek a birtokában elkezdhetjük átgondolni, hogy milyen típusú épülethez melyik rendszer az ideális, melyben a Ke Kelit munkatársai is segítségükre vannak.
Új építésű, betonfödémmel rendelkező épületeknél (családi házak, társasházak, hotelek, kórházak, közintézmények, irodaépületek stb.) a legjobb és leggazdaságosabb megoldás a betonfödémbe épített rendszerek alkalmazása. Lehetnek természetesen kivételek, mint például azon irodaépületek, ahol gyakori igény a válaszfalak áthelyezése, beépítése vagy megszüntetése a bérlő részéről vagy nagy belmagasságú aulák, várócsarnokok, ahová más megoldás ideális, de alapvetően ezen épülettípusoknál a betonfödém kitűnően alkalmas a hűtési/fűtési rendszerünk elhelyezésére.
A „betonmag” (épületszerkezet) temperálás a betonfödém hőtároló képességével éri el a hűtési/fűtési funkcióját.
Szinte minden rendszer 20×2,0 vagy 20×2,25 csőmérettel dolgozik, ami a födémben található két vasalás réteg közé, a betonfödém magasságának középső rétegébe helyezi a fűtési, hűtési csőregisztereket. Ezt a rendszert a lassú reakcióidő, a gyengébb energiahatékonyság, a nem feltétlenül a kívánt helyiségbe leadott hűtési/fűtési teljesítmény, valamint sérülés esetén a nehéz javíthatósága miatt egyre ritkábban alkalmazzák, és a Ke Kelit sem javasolja.
A betonfödémbe épített felületközeli rendszerek közvetlenül a zsaluzatra, a födém alsó vasalása alatt kerülnek kialakításra.
Reakcióidejük gyors, a kívánt helyiségben adják le teljesítményük nagy részét minimális hőveszteséggel és sérülésük esetén javításuk viszonylag egyszerű. Egy szó, mint száz, a „betonmag” temperálás minden problémáját kiküszöböli. Mivel ez a rendszer ideális, így a Ke Kelit is ezt ajánlja. Nézzük meg, hogyan tudunk különbséget tenni a hazai piacon megtalálható rendszerek között.
1. A rendszerbe épített cső anyaga és átmérője alapján
Amennyiben a cső anyagát vizsgáljuk, mindenképpen előnyös a PEX, vagy ötrétegű PE-RT II. típusú csövek alkalmazása (a Ke Kelit az utóbbit alkalmazza). Az utóbbinál a belső PE-RT réteg varratmentes, kitűnően ellenáll valamennyi hűtő- és fűtővízzel szemben, a diffúziómentességet a középső EVOH réteg biztosítja, míg a külső PE-RT fedőréteg ellenáll az építési vegyszereknek, UV-stabilizált és mechanikai védelmet nyújt a középső diffúziómentes EVOH rétegnek. A Ke Kelit Ultra PE-RT II. cső anyaga és felépítése ideális a mennyezethűtési területen. Kerüljük a diffúzióvédelem nélküli csöveket, vagy az olyan háromrétegű csövet, amin a diffúzióvédelmet biztosító réteg a fedőréteg. Ez a fedőréteg ugyanis a felette folytatott vasszerelés, majd betonozás során könnyen megsérülhet, és rendszerünk oxigéndiffúzió elleni védelme így károsodik.
A csövek átmérője gyártónként jelentősen különbözik. Van, aki 10, 12, 14 mm-es csöveket 10-es, 7,5-ös távolságban fektet, és van, aki 16 mm-es csőátmérőt használ 15-ös fektetési távolsággal. A 16-os csőátmérőnek rendkívül sok előnyét ismerjük, így a Ke Kelit cég ezt az átmér????t alkalmazza és ajánlja. A kisebb ellenállás miatt a hidraulikai értékek jóval kedvezőbbek, így például a szivattyún jelentős megtakarítást érhetünk el. A 10-es, 12-es, 14-es csőregisztereket vagy Tichelmann-elv szerint egy 20-as bekötővezetékhez csatlakoztathatják, ahol ügyelni kell arra, hogy a körök mérete 15%-nál nagyobb mértékben ne térjen el egymástól, vagy a max. 3,5-4 m² hűtőregisztereket egyenként kötik be az osztóba. Az első esetben nehezebb elérni a mennyezet minél jobb felületi kihasználását, míg a második esetben a sok bekötővezeték és osztó-gyűjtő nagyon megdrágítja a rendszert. A Ke Kelit 16-os csőregiszter mezői sorba is köthetőek, nincs szükség más méretű bekötővezetékre, így a gyakran sehol se kapható 20/10/20-as, vagy 20/12/20-as T idomra sem. Egy 10-es csőből 10-es osztástávolsággal 3,5-4 m² fedhető le, míg a 16-os cső 15-ös osztásban fektetve 16-18 m²-re elegendő. A 10-es, 12-es csövek nagyon sérülékenyek, ami az 1,1 vagy 1,2-es falvastagságuknak is köszönhető. Mivel ez a rendszer az alsó vasalás alá kerül, így vasszerelők dolgoznak a csövek felett, majd jön a betonozás, ahol a vékonyfalú csöveken egy-egy magasabbról ráejtett tűvibrátor is jelentős sérüléseket okozhat. A Ke Kelit ötrétegű Ultra PE-RT II. 16x2,00-es méretű csöveinél ezek a veszélyek nem állnak fenn.
2. Szállít-e méretre előregyártott hűtő/fűtő modulokat (regisztereket) a csőgyártó, és milyen szolgáltatást biztosít?
A felületközeli bebetonozható mennyezethűtések/fűtések esetén három módszer közül választhatunk a kivitelezés során. Az építkezés helyszínén a tervek alapján fémhálóra rögzítjük a csöveket a kiírt fektetési távolságban, majd távtartók beépítésével rögzítjük rendszerünket a zsaluhoz és kiépítjük a bekötővezetékeket. Ez a módszer rendkívül rugalmasan idomul az esetleges változtatásokhoz, de rendkívül időigényes is. A módszer nagyban hasonlít a padlófűtés fektetéshez. A másik módszer már sokat gyorsít a beépítésen, mert a megfelelő hűtőmodulokat a kivitelező előre legyártja a telephelyén, az építkezésen pedig csak kiméri a helyét, lehelyezi, rögzíti azokat, majd kiépíti a bekötővezetéket. A leghatékonyabb, leggyorsabb módszer a csőgyártótól méretre előregyártott modulok megrendelése az építkezésre, amivel naponta 5-600 m²-t tud egy 5 fős gyakorlott csapat kivitelezni. Ezt a szolgáltatást biztosítja a Ke Kelit cég, aki az építkezésre méretcimkézve küldi a megrendelt modulokat, előregyártott kész hűtési egységeket.
A Ke Kelit hazai képviselete a tervezőt is segíti, hiszen kiosztási rajzot készít a modulokról és bekötővezetékeikről, egészen az osztó-gyűjtőig, sőt hidraulikai méretezést is biztosít rendszerükről. A minőségi szolgáltatásoknak, az építési időnek egyre nagyobb a szerepe hazánkban is, így tud segíteni a Ke Kelit cég a költséghatékony mennyezethűtés kialakításában.
3. A csőrendszer rögzítő/távtartó fejlettsége, a zsaluhoz való rögzítés gyorsasága és a csőkötések biztonsága.
Szinte minden rendszernél egy fém-, vagy műanyag hálóra rögzítik a csöveket, és külön műanyagsín vagy beton távtartók biztosítják a zsalutól való néhány centis távolságot. A Ke Kelit rendszernél ezt úgy találták ki, hogy nincs rögzítőháló, hanem az összefogósínek egyben távtartók is. A többi rendszernél problémás egy korábban a terveken nem szereplő elektromos doboz kikerülése a hűtőcsövekkel vagy esetleg a rögzítőhálójukkal, míg a Ke Kelit gyártmányánál a rögzítősínből felfelé húzható ki a cső, s helyezhető arrébb egy másik rögzítőnútba.
A rendszerek mindig rozsdamentes szögekkel, vagy kapcsokkal rögzítendőek a zsaluhoz. A folyamatot szintén felgyorsította a Ke Kelit cég azzal, hogy a kivitelezőnek az építkezés idejére egy rozsdamentes kapcsot belövő gázpatronos készüléket ad költségmentesen bérbe.
A csőkötések kialakítása nagyon különböző az egyes rendszereknél. A legfejletlenebb a csavaros/szorítógyűrűs kötés, ami lassú és nem nyújt kellő biztonságot. A toldóhüvelyes vagy préscsatlakozások előírás szerinti szerelés esetén tökéletes biztonságot nyújtanak, de vannak gyorsabb megoldások ezeknél. A leggyorsabb és legegyszerűbb a Ke Kelit cég PROtec csőkötése, aminél a kivitelezés technológiája nem rontható el, mert csak kalibrált csövet lehet beletolni, és a cső betolása után kész is a kötés (nincs préselés, gyűrű feltolás, stb.). Ez így hihetetlenül gyors, és 100% biztonságot nyújt. Az osztó-gyűjtőnél is alkalmazzák ezt, így nem kell fej felett órákig eurokónuszokat nyomatékkulccsal meghúzni, hanem nagyon gyors és egyszerű a felcsatlakozás.
Végül nézzünk egy olyan megoldást a mennyezetfűtés/hűtés kivitelezésében, ami kifejezetten költséges új betonfödémek esetében. Ez a felújításoknál értelemszerűen alkalmazható, a mennyezeti betonra sín segítségével rögzített, majd vakolt rendszer. Itt általában 10-es, 12-es csőrendszereket alkalmaznak, hogy ne kelljen túl vastag vakolatréteget felvinni (tapadás, súly, stb.). A megfelelő teljesítmény eléréséhez ezt minimum 10-es osztással teszik. Ezeket csak Tichelmann-elv szerint lehet bekötni, annak minden korábban már leírt hátrányával. A sínek betonfödémre rögzítése sokkal nehezebb, időigényesebb a végig fej feletti munka miatt, mintha a zsaluhoz kéne rögzíteni egy rendszert lefelé hajolva. A betonfödémbe tűzvédelmi okokból fém dübellel, vagy belövőszeggel tudjuk rögzíteni a rögzítő sínt. Az előbbi nem csak drága, de nagyon lassú is (fúrás, tisztítás, beütés), míg a belövés lövésenként 60 Ft-ba kerül, amiből 20 db. kell négyzetméterenként. Egy 200 m²-es mennyezethűtés rögzítése felületközeli betonfödémbe beépített technológiával 34.000 Ft, míg a sínes/vakolt utólagos rögzítéssel 240.000 Ft. Sokan próbálkoznak a sínek felragasztásával, de ez több mint veszélyes, hiszen itt a hűtés/fűtés miatt erős mozgások várhatóak különböző anyagokat vegyítve. A sínek rögzítése, a csövek bepattintása és bekötése után jön csak az igazi fekete leves, a fej feletti vakolás két rétegben. Elsőként a csövek síkjáig vakolnak, majd jöhet a vakolaterősítő háló, majd erre még 1 cm vakolat. Összességében 2,5-3 cm vakolat felhordása történik, aminek m² költsége (anyag+munkadíj) kb. 8.500 Ft. A 200 m² –es példánál maradva, nem mindegy, hogy a rögzítéssel, vakolással még 1.940.000 Ft plusz költség jön hozzá a hűtési rendszer bekerülési árához, szemben a másik rendszer 34.000 Ft-jával. A vakolt rendszer leadott hűtési/fűtési teljesítményben gyengébb, viszont komoly munkatöbbletet és drasztikusan nagyobb költséget eredményez, mintha hamarabb átgondolva a rendszer bekerült volna a betonfödém alsó vasalása alá, közvetlenül a zsalura rögzítve. A Ke Kelit cég új építésnél a felületközeli bebetonozásra kerülő rendszerét ajánlja, és a felújítások alkalmával is más megoldását tartja költséghatékonyabbnak, nagyobb teljesítményűnek. Az utólag vakolható rendszert a Ke Kelit cég a mennyezethűtési területen nem kínálja megoldásként, meghagyja azt a falfűtések/hűtések területére.
Amennyiben felújításról, vagy álmennyezetet alkalmazó építészeti megoldásról kell a mennyezethűtéssel összefüggésben gondolkodnunk, a bebetonozható felületközeli mennyezethűtés szóba se jöhet. A következő rész ezeken a területeken hasonlít össze néhány mennyezethűtési rendszertípust és segít megoldást találni, melyik rendszer hol alkalmazható ideálisan.
