A vállalatok kezdik megtanulni, hogyan hasznosíthatják az égéstermék hőjét
A jelentős energiafogyasztás növekedése idején a vállalatok keresik a költségcsökkentés módjait. Az egyik hatékony megoldás, ahol az ökológiai szempont sem elhanyagolható, az úgynevezett hővisszanyerés.
Miért engedjük ki a hőt a levegőbe, ha felhasználhatjuk?
A hulladékhő felhasználása nem a 21. század elképzelése, az első említések erről az energiafelhasználásról, kétszáz évvel korábbra tehetőek, amikor a maradék hőt a termelési alapanyagok előmelegítésére kezdték felhasználni. A múlt században ezt az elvet alkalmazták a legtöbb iparágban. A folyamatos emisszió csökkentésére vonatkozó nyomás, az emelkedő energiaárak és a technológia jelenlegi rohamos fejlődése azt jelenti, hogy a hővisszanyerő rendszerek megtérülése akár két évnyi használat után is bekövetkezhet.
"A hővisszanyerő rendszereket úgy tervezték, hogy semmilyen módon ne korlátozzák a technológiai folyamatokat és a termelés működését. Ha egy alkatrészt tisztítani vagy karbantartani kell, a termelés nem áll le, hanem folytatódik, a rendszer egy bypasson keresztül kapcsolódik. Magának a hővisszanyerő rendszernek a megtervezése előtt csak azt kell tudni, hogy hol és mire, fogják felhasználni a hőt" – magyarázza Mareček Pavel, az Almeva cégcsoport ügyvezetője, amely elsősorban minőségi égéstermék-elvezető rendszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.
Az Almeva akár kulcsrakész hővisszanyerő rendszereket is le tud szállítani a dán Exodraft gyártótól. Jellemzően a legnagyobb hő felhasználó és hővisszanyerő cégek közé a pékségek, öntödék, fémmegmunkáló üzemek, italgyártók, sörfőzdék, papírgyárak, autógyártók, festőüzemek és például kávépörkölők is tartoznak.
"A hővisszanyerő rendszer a vállalat irányító rendszeréhez csatlakoztatható, és így folyamatosan nyomon követhető. A rendszer két fő hatása: ökológiai, azaz az energiafelhasználás- és CO2-kibocsátás csökkenése, és gazdasági, mivel a beruházás a mai energiaárak mellett már körülbelül két-öt év működés után megtérül" – mondja Mareček Pavel.
"Az energiaárak évről évre folyamatosan emelkednek, így a beruházás megtérülése ennek fényében sokkal rövidebb. Ezen kívül az ügyfél a számítógép kijelzőjén láthatja az adott időszakra vonatkozó energiafelhasználást és megtakarítást, és könnyen megtudhatja, hogy havonta mennyi energiát takarít meg" – emlékeztet Mareček Pavel.
Az is érdekes tény, hogy az égéstermékből, vagy más termikus folyamatokból származó energiaveszteség általában 15-20% körül van, a hatékonyságot pedig hőmérséklet- és nyomásérzékelőkkel ellenőrzik. Tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek a hő akár 90%-át is képesek visszanyerni, a veszteség mértéke mindössze 2%. Ezen túlmenően a visszanyert hő felmelegíti a vizet, amelyet aztán a vállalaton belül helyi és távfűtésre, a termelésben való újrafelhasználásra, illetve mosáshoz, takarításhoz is fel lehet használni.
Az Exodraft, amelyet Magyarországon kizárólag az Almeva képvisel, már több száz hővisszanyerő rendszert telepített Európa-szerte. Az Almeva cégcsoport nemcsak Magyarországon, hanem Csehországban, Szlovákiában, Litvániában és Bulgáriában is végez projekteket.
És mennyi a hővisszanyerő berendezés élettartama?
"Magát a rendszert tartós anyagokból tervezték, gyártották, és a rendszeres karbantartás esetén az élettartama több mint negyed évszázad" – teszi hozzá az Almeva cégcsoport vezetője.
