A KE KELIT KELEN (PP-RCT) csőrendszerek -5 fokos hidegben is szerelhetők
A PP-RCT (polipropilén) csövek és idomok kívülről néha nagyon hasonlítanak egymásra, még egy szakember számára sem feltétlenül egyértelmű, hogy a többnyire világos bézs színű csőrendszerek között mi a különbség.
A valódi különbség az alapanyag receptúrájában és a gyártási technológiák eltérésében tapasztalható. A KE KELIT komoly laboratóriumi háttérrel rendelkezik, és a beérkező alapanyag granulátumtól kezdve a gyártott csövekről, idomokról is folyamatos bevizsgálásokat készítenek, amit eltárolnak, mint a termék „ujjlenyomatát”. Bármilyen hiba jelentkezik, ezzel az eltárolt adattal vetik össze a beküldött hibás termékdarabot.
A gyártás során például a KE KELIT a gépbeállítások kapcsán keletkező, a gyártott mennyiség 4-5%-át kitevő gyártási hulladékot vagy az idomok fröccsöntése során keletkező tartópálcákat soha nem a csőrendszerek területén hasznosítja újra. A hulladék újrahasznosítása során raktári dobozok és olyan termékek keletkeznek, amik nem a nyomás alá kerülő csőrendszer részei. Azon gyártócégek, akiknek nem a minőség az elsődleges, bedarálják és csőrendszereikben használják fel újra a hulladékot. A végeredmény pedig drasztikusan különbözik majd a KE KELIT-étől.
A KE KELIT olyan rugalmasságú csövet gyárt, ami -5°C-ig szerelhetővé teszi. Egy gyenge minőségű csövet 0°C-ra lehűtve, majd megütve, nem csak lyuk keletkezik, ami kijavítható, hanem sok hosszirányú hajszálrepedés is, ahol a szivárgás folytatódik.
A szerelhetőségi hőmérsékletből következtethetünk a csőrendszer rugalmasságára, minőségére. A keleti, török, görög, dél-olasz rendszerek általában +10, +15°C-ig szerelhetőek, a cseh, lengyel, szlovák gyártmányok +5°C-ig, míg a KE KELIT, mint a technológiában egyik élenjáró cég, mínusz 5°C-ig tudja ajánlani a szerelés lehetőségét.
A PP-RCT cső hűtés hatására rugalmatlanná, rideggé válik, az összehegesztés sikertelen lehet. Az alapanyag határozza meg, hogy melyik csőnél hol van ez a hőmérsékleti érték. Egy győri példa bizonyítja leginkább, hogy nem mindegy, hogy +5°C-ig, vagy mínusz 5°C-ig szerelhető egy rendszer. Egy januári munkán két különböző kivitelező dolgozott párhuzamosan, egy időben, két nagy épületen Győrben, az egyik az osztrák KE KELIT gyártmányúval, míg a másik egy cseh csőrendszerrel. Az osztrák rendszert hiba nélkül átadták, a cseh rendszer „ezer sebből vérzett” a végén. A hegesztési napokon a hőmérséklet +5°C alatt volt, ez igazolható, viszont a szerződéses határidőt nem lehetett eltolni a hidegebb hetek okán. Egy ilyen, jogi következményeket is magában hordozó esetnél derül ki, hogy a szerelési hőmérséklet nem csak egy marketing szöveg, hanem a csőrendszerek alapanyag-különbségén alapuló fontos tény.
Az átlagosnak mondható 2019-es év három téli hónapjának budapesti napi hőmérsékleti értékeit nézve megdöbbentő, hogy a globális felmelegedést figyelmen kívül hagyva 47 napon nem lehetett hegeszteni a cseh, szlovák és lengyel gyártmányú rendszereket (a török, görög, keleti termékek már 10-15°C-nál kiestek), míg a KE KELIT KELEN gyártmányával csak 3 napot kellett kihagyni.
Nem felelőtlen kijelentés ennek tükrében, hogy a technológiai utasítások figyelembe vételével elvégzett téli hegesztési munkáknál a KE KELIT Kelen gyártmánya a leginkább ajánlható.
Az értelmetlen kockázatok viselése, a kellemetlen pereskedések előtt érdemes tájékozódni a gyártók által biztosított technológiai utasításból! Intő jel lehet, ha ez az utasítás nem hozzáférhető magyarul.
