Siemens mérőeszközökkel és kiolvasó rendszerekkel eleget tehet a törvényi előírásoknak
2023. december 29-én több energetikai tárgyú jogszabály is módosult, amelyek alapvetően érintik a többlakásos központi fűtéses, valamint a távfűtött épületeket. Az Európai Unió 2012/27/EU számú irányelve (EED), és annak 2018/2002 számú módosítása az EU tagállamainak távfűtött és központi fűtéses lakásaiban 2017 óta kötelezően előírja a hiteles fűtési hőfogyasztásmérők vagy költségmegosztók alkalmazását. Az irányelv arról is rendelkezik, hogy 2027. január 1-től csak távolról leolvasható fogyasztásmérők és/vagy költségmegosztók alkalmazhatók. Az EED előírásait a tagállamoknak is kötelező volt átültetni saját jogrendszerükbe, melynek eredményeként módosultak a magyarországi jogszabályok is.
A központi hőtermeléssel rendelkező épületek esetében a központi fűtésről és melegvíz szolgáltatásról szóló 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet jelenti a jogszabályi hátteret. E rendelet hatálya kiterjed valamennyi "legalább két lakással vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkező épület alkotórészét képező minden olyan központi hőellátó rendszerre, amelyből az épületnek vagy azzal együtt más épületnek a hőellátása távhővezeték nélkül történik".
A többlakásos központi fűtéses épületek esetében előírt kötelezettségek a Korm. rendelet 4.§ értelmében – összefoglalva:
- Az alegységekben (lakások, irodák, stb.) a fűtés (illetve ha van hűtés), és központi melegvíz termelés esetén a melegvíz elszámolása érdekében egyedi fogyasztásmérő készülékeket kell felszerel(tet)ni (4.§ (1) bekezdés).
- Ha hőmennyiségmérők nem beépíthetők a csővezeték hálózat kialakítása miatt, akkor fűtési költségmegosztókat kell felszerel(tet)ni.
- Távolról leolvasható mérőeszközöket kell alkalmazni.
- Csak akkor nem kell ilyeneket felszerel(tet)ni, ha ezek felszerelése és alkalmazása műszakilag nem megvalósítható vagy a hőfogyasztás épületrészenkénti mérése a költséghatékonysági vizsgálat alapján nem költséghatékony (pl. aránytalanul nagy kiegészítő beruházást igényelne, vagy veszélyeztetné mások ellátás biztonságát, stb.) (4. § (5) bekezdés).
- A pozitív eredményű műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági vizsgálat elvégzése után egy éven belül kell gondoskodni a megfelelő készülékek felszereléséről és alkalmazásáról (4. § (6) bekezdés).
További fontos és sokakat érintő jogszabályi kötelezettség a meglévő mérő rendszerek korszerűsítésére vonatkozó előírás, melynek értelmében a szabályozások hatálybalépését megelőzően felszerelt, és távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és költségmegosztókat legkésőbb 2027. január 1-jéig távolról leolvashatóvá kell tenni, vagy távolról leolvasható készülékekre kell cserélni.
A távfűtött épületek esetében a 2005. évi XVIII. törvény (Távhőszolgáltatási törvény), valamint annak végrehajtási rendelete a 157/2005. (VIII. 15.) Kormányrendelet került módosításra (a 2023. évi XCIX. törvénnyel és a 677/2023 (XII.29) számú Kormányrendelettel). Ezek a jogszabályok alapvetően valamennyi távhővezetékkel ellátott épületre vonatkoznak és hasonló rendelkezéseket tartalmaznak a mérés szerinti elszámolás korszerű eszközökkel és technológiákkal történő megvalósítására vonatkozóan.
A jogszabályok gyakorlatilag egy esetben adnak mentességet ezen kötelezettség alól, ha a rendszer kialakításából adódóan a felhasználási helyeken a fűtés (és/vagy hűtés) egyedi szabályozhatósága nem biztosított, azaz ahol a felhasználó, ha akar sem tud beavatkozni a hőleadók működésébe, azaz nem tud érdemben ráhatni a hőfelhasználás mértékére (ilyen pl. a függőleges elosztású, átkötőszakasz nélküli "átfolyós" egycsöves fűtési rendszer, ahol nem lehet lezárni/fojtani egyik hőleadót sem).
Ahol mérőeszközök kerülnek beépítésre, ott csak hitelesített (pl. MID jelölésű) és az előírt technológiai képességgel rendelkező mérők alkalmazhatók.
Új épületek esetében pedig az épületrészenkénti (lakásonkénti) hiteles távkiolvasható fűtési (és/vagy hűtési) hőfogyasztásmérők és távkiolvasható használati melegvíz mérők alkalmazása kötelező.
Határidők vonatkozásában is egyértelmű a rendelkezés: pozitív eredményű megvalósíthatósági vizsgálat elkészültét követően egy éven belül, de legkésőbb 2027. január 1-ig gondoskodni kell a távleolvasható hőmennyiségmérők / fűtési költségmegosztók és melegvíz mérők felszereléséről és alkalmazásáról. Új építéseknél pedig eleve már csak ilyen rendszerek telepíthetők mostantól.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Azt, hogy mostantól mindig rendszerben kell gondolkodni. Nem csupán a megfelelő fűtési/hűtési hőmennyiségmérőt, költségmegosztót vagy éppen vízmérő típust kell kiválasztani, hanem el kell dönteni az alkalmazott kiolvasási technológiát is és biztosítani kell a mérők közötti adatkapcsolatot, valamint a kiolvasáshoz szükséges központi eszközöket is.
Egy mérő-kiolvasó hálózat alapvetően lehet vezetékes (fizikailag kiépített, kábeles adatkapcsolat, pl. MBus vezeték hálózat), vagy rádiós hálózat. A vezetékes adatkapcsolat biztosítja mindig a legbiztosabb, legstabilabb adatkapcsolatot az eszközök és a kiolvasó központ között, azonban kábelezési munkát igényel (anyag+munkadíj) és pl. lakott épület esetében sokszor csak nagyon nehezen kivitelezhető (a lakók zavarásával, zajjal és kosszal jár, a kiépített kábelhálózatot esztétikusan kell elhelyezni, a kábelcsatornákat minél kevésbé látható módon vezetni, stb.). A másik lehetőség a hálózatépítés rádiós mérőeszközök alkalmazásával, hiszen ilyenkor nem szükséges fizikai hálózatot felépíteni a mérőeszközök között, hiszen az adatátvitel rádióhullámokon keresztül történik.
Ez egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb telepítést tesz lehetővé, viszont maguk a mérőeszközök ilyenkor kicsit drágábbak lesznek, hiszen nagyobb kapacitású elemet igényelnek és tartalmazniuk kell a rádiós jeladót is. Ezzel együtt is általában rendszer szinten ezen mérőtípusok alkalmazása adja a legolcsóbb rendszer kialakításának a lehetőségét.
Vezetékes kiolvasásnál az általában alkalmazott technológia az MBus (Metering BUS) alkalmazása, melynél egy 2-eres, csavart érpárú kommunikációs kábelhálózatot kell kiépíteni a mérőeszközök és a kiolvasó központ között. Vízmérőknél még sokszor előfordul az úgynevezett impulzusos adattovábbítás, mivel itt csak átáramlott vízmennyiség értékeket kell továbbítani, azt meg lehet tenni impulzus jeleken keresztül, amikor pl. 10 liter átáramlott vízmennyiségnél történik 1 impulzus továbbítása. Fontos megjegyezni, hogy az impulzusos kommunikáció egyirányú kommunikáció, tehát nem látható, ha pl. egy eszköz meghibásodik, ezért javasolt inkább a fejlett, kétirányú, pl. MBus kommunikációs vízmérőket alkalmazni vízfogyasztás mérésénél is. Vezetékes mérési adatgyűjtés természetesen történhet más, pl. ipari protokollok használatával is (pl. Modbus vagy Bacnet), de ez jellemzően csak ipari környezetben vagy fejlett épületfelügyeleti rendszer megléte esetén praktikus, lakossági alkalmazásoknál nem jellemző.
Lakossági felhasználásra (pl. társasházakhoz, vagy irodaházakhoz) szánt mérőeszközök jellemzően vezetékes MBus kommunikációt kínálnak (pl. WSN515-BE), a magasabb szintű közületi és ipari felhasználásra kialakított mérők (pl. UH50…) pedig jellemzően modulárisan bővíthetők kommunikációs modulokkal, mely lehet MBus, Modbus, Bacnet vagy rádiós modul egyaránt.
Rádiós mérőeszközöknél a jellemzően alkalmazott protokoll a Wireless MBus OMS (Open Metering System pl. WSN515-FE). Ennek lényege, hogy a rádiós mérőeszközök olyan szabványos rádiós adatátviteli protokollt alkalmaznak, mely általánosságban elterjedt és gyártóktól független platformon valósul meg. Ez elviekben megadná az átjárhatóságot különböző gyártók mérői között (pl. A gyártó vízmérője és B gyártó hőmennyiségmérője egy féle rádiós kommunikáció alatt), azonban egyrészt a törvény is előírja, hogy egy épületen belül csak azonos távleolvasási rendszert szabad használni, másrészt a gyártók minden esetben csak a saját mérőeszközeikből és kiolvasó központjaikból épített hálózatokat tesztelik le, erre is vállalnak jellemzően rendszer garanciát, így minden esetben célszerű, az egy gyártótól történő, egységes rendszermegoldás alkalmazása rádiós rendszerek esetében is.
Fontos tehát, hogy olyan gyártó termékeit és rendszer elemeit alkalmazzuk, aki biztosítani tudja valamennyi mérőeszköz típust és a kiolvasáshoz szükséges adatgyűjtő központokat is egyben.
Vezetékes kiolvasó központok között van kis rendszerre optimalizált és egyszerű változat (pl. WTV531…), ami 60 db vezetékes MBus eszközt képes kezelni (elég egy közepes méretű társasházhoz) és amelyről az adatokat egy rácsatlakoztatott laptoppal lehet kinyerni, mivel önálló megjelenítő és kezelő felülete nincs, viszont kitűnő ár/érték arányú megoldást kínál. Nagyobb rendszer esetében alkalmazható egy nagyobb készülék (pl. WTX631…), ami már 500db vezetékes MBus eszközt képes kezelni, hasonló hozzáférés mellett.
Ha pedig valóban korszerű, kényelmes és fejlett mérésiadatgyűjtő központot szeretnénk, akkor ma már elérhetők web-szerverrel egybeépített kiolvasó központok (pl. a Siemens WTV776..), amelyek a rákapcsolt mérőeszközök mérési adatainak összegyűjtésén kívül képesek azokat önállóan megjeleníteni is kijelző és kezelő felületüknek köszönhetően.
Sőt egy vezetékes internet kapcsolatot rákötve a teljes adatmennyiség bárhonnan távolról elérhetővé válik, így a kiolvasáshoz nem szükséges fizikailag megközelíteni az adott eszközt vagy épületet. Mi több, az adattovábbítás ma már nagymértékben automatizálható is, egy fejlett IoT web-szerver a felhasználói beállítások szerint képes a rendszeresen (pl. minden hó végén) kiolvasott energiafogyasztási adatokat elküldeni egy beállított e-mail címre, feltölteni azokat egy megadott FTP szerverre, vagy bármi egyéb módon továbbítani azokat a kért helyekre a megkívánt gyakorisággal és részletességgel. Ha pedig a kedves lakók maguk is szeretnék nyomon követni energiafogyasztási adataik alakulását, akkor lehetséges személyre szabott fiókok létrehozása, ahol minden lakó folyamatosan nyomon tudja követni saját mérőeszközeinek állását.
Amennyiben rádiós mérőeszközök végzik az energiafogyasztás mérést, azok adatai ugyancsak egyszerűen összegyűjthetők és kezelhetők.
Léteznek ún. walk-by ("sétálós") rendszerek, amikor egy mobiltelefon méretű mobil kiolvasó eszközzel kell csak végigsétálni az adott épület közelében, és az eszköz képes összegyűjteni valamennyi rádiós fogyasztásmérő minden beállított adatát rádióhullámok használatán keresztül. A mobil eszközről aztán az adatok továbbíthatók egy laptopra és innen szabadon bárhová.
Azonban ha valaki nem szeretne a rádiós eszközökkel felszerelt épülethez kiszállni, akkor kiépíthető ún. AMR adatgyűjtős hálózat, amikor is a mérők rádiós jeleit egy (vagy több) telepített adatgyűjtő központ gyűjti össze az épületen belül, és ebbe bekötve egy LAN kábelt lehet az interneten keresztül elérni a teljes rádiós rendszer valamennyi mérőeszközének mérési adatait, a világ bármely pontjáról.
Összességében kijelenthető, hogy számos technológiai lehetőség áll rendelkezésre, hogy mindenki megtalálhassa a saját igényeihez és adottságaihoz leginkább optimális műszaki megoldást az új energiafogyasztás mérési törvények előírásainak való megfeleléshez, és kiépítsen egy megbízható, jól működő és kényelmesen használható rendszert, ami minden kapcsolódó elvárást kielégít.
Ha valaki további információkat szeretne megtudni az új energiafogyasztás mérési törvény előírásaival kapcsolatban, illetve iránymutatást kapni az alkalmazható termékek és rendszerek vonatkozásában, azoknak ajánlják az erre a célra létrehozott weboldalak megtekintését:
Várföldi Róbert
Siemens Zrt. SI B
