A műemléki épületen a héjazat, a fekvőeresz, a hófogók és a gerincszellőző is PREFA
Bár az alumíniumról inkább az újra, modernre asszociálunk, az építőiparban mégis egyre inkább gyakorlattá válik, hogy műemlék épületek tetején fémfedést használnak. Ennek egy eklatáns példája a nemrégiben PREFA anyagokkal felújított Békési Református templom teteje.
Az alumínium tetőfedés műemlék épületen már nem újkeletű, hagyománya 1886-ra nyúlik vissza. A római, San Gioacchino székesegyház kupolájára tettek először – akkor még teljesen natúr, színezetlen kivitelben – ilyen fedést. A választás időtállónak bizonyult, hiszen azóta mindössze néhány apró, jelentéktelen javítást kellett elvégezni rajta az elmúlt, közel 140 év alatt.
A Békési Református templom tetőfelújításának tervei Czira Roland építész, megvalósítása pedig Herbert János bádogosmester nevéhez fűződik. A tetőfelújításhoz ugyan itt is alumínium héjazatot használtak, de már a PREFA jóval korszerűbb termékét.
Vajon mit rejt a héjazat?
A Békési templom építése 1748-ban kezdődött, ezután legközelebb 1905-ben végeztek rajta jelentősebb átalakítást, amikor a toronytörzset megemelték. A mai formájában látható torony ekkor került a templomra. Az 1978-as földrengés következtében az épület szerkezete meggyengült, ezért a boltozati süvegek fölött a tetőtérben, a karzatpadozatokban és a pillértornyokban rejtett vasbeton megerősítést kapott. 2017-ben felújították a tornyot, majd 2020-ban Czira Roland tervezőt kérte fel az egyházmegye a tető felújítási tervének elkészítésére. A lokálpatrióta tervező gyakorlatilag szarufáról szarufára vizsgálta át a szerkezetet, hogy pontos képet kapjon annak állapotáról. Végül megállapította, hogy bár 12 évvel korábban történtek javítások a tetőn, ezek nem voltak igazán szakszerűek, így a templom régi palafedése az évek alatt berepedezett, beázások keletkeztek. Ezek a beázások a belső térben szerencsére még nem látszottak, de a szarufákat, a tetőszerkezetet és bizonyos helyeken a homlokzatot is károsították, így az első becslések alapján a deszkázat 70%-ának cseréjét látta reálisnak. A munka előrehaladtával egyre világosabbá vált, hogy a végeredmény ezt jóval túlhaladja majd: a deszkázat csaknem 100%- át cserélték. „A lehangoló állapotokat némileg ellensúlyozta, hogy az átvizsgálás során előkerült néhány gyöngyszem is: a korábbi átalakítást végző ácsmester és segédje is emléket hagyott számunkra, mindketten belevésték a nevüket és az 1905. évi dátumot a szarufába.” - emlékezett vissza Forró Sándor.
Az ideális fedés
„Az egyszerű tetőforma eredetileg kiselemes rombuszfedéssel készült, és mivel a PREFA kínálatában rombuszfedés több méretben is megtalálható, "ez a tető szinte PREFA fedésért kiáltott!” - tudhattuk meg az építészek munkáját támogató kollégától. Majd hozzátette: „A nagy és impozáns főhajóhoz képest a melléktetők jóval szerényebb mérete miatt mindjárt kétféle méretet is használtunk a PREFA rombuszfedései közül: a főhajó 44×44-es, míg az melléktetők 29×29-es méretű héjazatot kaptak.”
Mivel a H42 keménységű anyaggal készülő PREFA rombuszfedésekből 5 db már kiad egy négyzetmétert, gyorsan lehet vele dolgozni. Ugyanakkor a súlya mindössze 2,6 kg/m², ami az ilyen jellegű fedéseknél ideális, hiszen a tetőszerkezet nem bír el nagy terhelést. További előnye, hogy már alacsony, 12 fokos hajlásszögtől alkalmazható (7 méternél rövidebb szarufahossz esetén), hiszen rögzítése nem hafterekkel, hanem a rajta kialakított saját rögzítősávval történik. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a víz nem tud áthatolni a szél torlónyomása esetén sem. A PREFA rombuszfedések az FD.TEC technológiának köszönhetően egy frekvenciaelnyelő sávot tartalmaznak, ami segíti a zajcsökkentést, miközben a felület a coil coating bevonatnak hála nem csak színtartó lesz, de ellenáll a külső behatásoknak is. Összességében tehát valóban a legjobb választás a projekthez, amit mind az anyagra, mind pedig a színre adott 40 év garancia is alátámaszt.
A tető rétegrendje kívülről befelé haladva a következő: PREFA rombuszfedés, bitumenes elválasztóréteg, alatta teljes felületű colos deszkázat vastagolva és hajózva – tehát kötésben – beépítve.
Teljes PREFA rendszer a tetőn
És nem csupán a héjazat PREFA a műemlék tetején, hanem a csaknem 120 folyóméter fekvőeresz, a beszellőzés, amely a fekvőeresz alatti bádogozás alól indul felfelé, a hófogás, a tető teljes felületére kiosztott hóvágók is. Ezen kívül felkerült a PREFA kész gerincszellőző rendszere, valamint korcolt fedés is a torony köré. A korcolt fedés nem műszaki okok miatt volt szükséges, hiszen a rombusz fedéssel is tökéletes lett volna, azonban a korhű megjelenés és az eredeti fedéskép megőrzése miatt a tervező mégis emellett döntött. A korcolt fedéshez pedig természetesen szükség volt falcsatlakozásokra is.
Gondoskodni kellett a villámvédelemről is. A PREFA fedéseket a Magyar Szabványügyi Testület 100 kA-ig a villámvédelmi rendszer részeként, mint természetes levezető fogadja el, csak a felfogató csúcsokat és az ereszvonal alatti levezetőket kell kialakítani. Abban az esetben, ha ez nem elég – márpedig ennél a tetőnél sem volt az – földelővezetéket kell kihúzni, amelynek az esztétikus rögzítéséhez ugyancsak PREFA nemesacél kapcsokat használtak.
A két különböző méretű rombusz használata a főhajó és a szárnyak fedésére ugyancsak adott egy pluszt a tetőnek: bár különböző, a felületek mérete miatt mégis egységes képet mutat.
A megfelelő anyagokon túl természetesen a szakmai tudás, és a precíz, pontos munkavégzés is szükséges volt a nem csak funkciójában, de esztétikai szempontból is példaértékű tető megszületéséhez. Mindez Herbert János bádogosmester szakértelmét dícséri.
