A szálcement burkolatok változatos alkalmazási lehetőségei
Mi köti össze egy példaértékűen felújított Kádár-kockát, egy különleges formavilágú családi házat és a Forbát Alfréd-díjjal elismert pécsi Regionális Vérellátó Központot? A szálcement alapanyag, amely könnyű tetőfedő- vagy éppen nagytáblás homlokzati anyagként minőségi épületburok lehet.
Az európai életciklusprojekten gazdaságossága miatt egyre gyakrabban alkalmazott szálcement pala a különböző fedésképeknek és színeknek köszönhetően az épületek változatos megjelenéséhez is hozzájárul. A környezetbarát alapanyagokból készülő, karbantartásmentes és könnyű síkpala a tetőn éppen úgy a fenntartható épületburok fontos része, mint szerelt, átszellőztetett homlokzatburkolatként. Erre több kiváló példát is láthatunk családi házak, középületek vagy éppen műemléki felújítások körében Magyarországon is. Gondozásmentessége mellett esztétikája dekorációs elemként is pozicionálja ezt a kül- és beltéren is népszerű korszerű anyagot.
Minőségi részletkérdés: pala egy Kádár-kocka felújításán
A kevéssé modern belső térelrendezésű, energetikailag általában elavult, és nem túl sok kreativitást ígérő úgynevezett Kádár-kockák felújítása között mindig szívet melengető, ha egy-egy esztétikus megoldás születik.
Szekszárdon áll az a példa értékűen átalakított jó hangulatú épület, ahol a minőséget sugárzó látvány fontos része a tetőn megjelenő szálcement palafedés. Földesi Zoltán építész és csapata döntően dél-magyarországi középületeken és ipari beruházásokon dolgozik, a családi ház ezúttal szinte véletlenül került a portfóliójukba.
Az új tulajdonos igényei alapján átalakított és tetőtér beépítést kapott családi ház eredetileg is palával fedett tetőszerkezete helyett is új készült. A pala könnyű fedőanyag, így megfelelő szerkezet esetén a tetőszerkezet átépítését meg lehetett volna éppen úszni, de a tetőtérrel szembeni műszaki elvárások miatt ez nem volt opció. A 40×60 cm-es szürke Swisspearl szálcement pala kettős- vagy más néven angolfedésben került a tetőre. „A kivitelezőnek sem volt kérdése a lekontyolt nyeregtető kialakításával kapcsolatosan. A fedőanyag kiválasztását pedig mindez alapból determinálta, ugyanakkor kellően ízléses is lett az egész. A fehér fekete színvilágba változatosságot hoztak a faszerkezetek természetes, lazúros színükkel.” – mondta el Földesi Zoltán az egyszerű formavilágú házról. A tervező véleménye szerint szerencsés együttállás volt, hogy az igényes kivitelezés, a megfelelő tervezői szabadsággal és intelligens megrendelői magatartással párosult.
Ahol a pala a tömegalkotás eszköze
A szálcement nemcsak felújításokon, hanem kortárs építészeti koncepciókban is hangsúlyos szerepet kaphat. Idilli természeti környezetben, rendhagyó térrendezéssel és a megbízóval közös döntések sora mentén épült Biatorbágy frissen átalakuló részén az egyesek szerint tobozra hasonlító családi ház, ifj. Szakál Ferenc és Cserháti Csinszka munkája.
Az épület elnevezését formája, valamint a homlokzaton és a tetőn megjelenő szálcement pala összképe ihlette, amely ennek köszönhetően egységes tömeget alkot az utca irányából. Ezt egészíti ki a telken talált sóskúti mészkő támfal, valamint a színben ehhez illeszkedő vakolt felületek, így alakítva ki párbeszédet régi és az új között.
A tervezők maguk javasolták a palát a megrendelőnek, aminek egyik oka az épület felső, az időjárásnak jobban kitett résznek védelme és persze esztétikája. A felső palával burkolt épületrész valóban jól mutat, szép kontrasztot teremt a lenti, a síkból hátrahúzott vakolt résszel. Hőtechnikai szempontból is jó választás az átszellőztetett burkolat egy olyan könnyű, kis hőtehetetlenségű anyaggal, mint a pala. Bár a telken is vannak fenyők, a ház mégis a formájáról és megjelenéséről kapta éppen a burkolást végző ácstól a tobzoska nevet.
Szerelt homlokzatok középületeken
A családi házas példák után jól látható, hogy a szálcement alkalmazási lehetőségei jóval túlmutatnak a tetőfedésen. Földesi Zoltán irodájának munkái között számos olyan középület található, ahol a szerelt homlokzat nem dekorációs elemként, hanem az épület karakterének meghatározó részeként jelenik meg.
Az egy időben készülő, ezért ikerprojektként emlegetett szegedi és pécsi Regionális Vérellátó Központokra nagytáblás szálcement homlokzatburkolat került ragasztott technológiával. A pécsi épülettel a tervezők elnyerték a Dél-Dunántúli Építész Kamara által alapított Forbát Alfréd-díjat is.
A szekszárdi Tudásközpont épületére, mely a ZÁÉV kivitelezésében készült, szintén nagytáblás szálcement anyag került a homlokzatra színazonos szegecsekkel rögzítve. Az itt használt fehér és szürke színű burkolati táblák finom árnyalatbeli különbségei és kis átmetszések teszik változatossá a néhol utcahossznyi látványt.
A különböző funkciójú épületek példája azt mutatja, hogy a megfelelő anyag kiválasztása nem kísérletezés, hanem tudatos építészeti döntés eredménye. A szálcement ebben a környezetben olyan megoldást kínál, amely esztétikai, műszaki és fenntarthatósági szempontból egyaránt megállja a helyét.
A családi házon és a középületeken felhasznált Swisspearl és Eternit szálcement termékeket a CRLT Solution Kft. szállította, amelyhez teljes körű, akár építéshelyi műszaki támogatást is nyújtott. A cég márkafüggetlen forgalmazóként minden általa forgalmazott anyag esetén teljes rendszert kínál, így van ez a szálcement síkpalák esetén is, amelyek közül a jól ismert Eternit és Swisspearl (korábban Cembrit) márkák képviseletét látják el Magyarországon. A tetők elengedhetetlen eleme az ereszcsatorna, és a homlokzatburkolatok alszerkezetének kialakításához bevált rögzítések is a választék részét képezi. A folyamatot a forgalmazó a logisztikai- és veszélyes hulladék elszállítási szolgáltatásával teszi teljessé.
