Negyedszer díjazták az innovatív és kreatív téglaépítészetet
A Wienerberger 2004 óta kétévente tünteti ki a világ legkreatívabb építészeit és téglából készült épületeit. Így járul hozzá a világ legnagyobb téglagyártója ahhoz, hogy a tégla megkérdőjelezhetetlen pozícióját, mint tartós és környezetbarát, de egyben modern és avantgárd építőanyagot ismerje el. A 2010-es "Brick Award"-ra 32 ország több mint 260 projektjét nevezték be építészkritikusok. Ezzel a pályázatok száma 2004-hez képest megduplázódott.
Bécs, 2010. április 9. - A Wienerberger AG, a világ legnagyobb téglagyártója és Európa második legnagyobb tetőcserép gyártója, 2010. április 8-án negyedszer osztotta ki a 21 000 euró összdíjazású "Brick Award"-ot. Építészkritikusok nevezték be 32 ország 260 projektjét az idei versenyre. A nemzetközi szakértői zsűri, melynek tagjai voltak Andrea Deplazes (Svájc), Maurizio Masi (Olaszország), Radu Mihailescu (Románia), Vladimir Plotkin (Oroszország) és Thomas Rau (Hollandia), választotta ki a létesítmények sokaságából a díjazottakat. A döntésben az innovatív külső építészeti megoldások és a téglával való bánásmód mellett az épület funkcionalitása és ökológiája fontos kritériumok voltak.
A Brick Award 2010 nyertesei
Bécs, 2010. április 9. - A Wienerberger AG, a világ legnagyobb téglagyártója és Európa második legnagyobb tetőcserép gyártója, 2010. április 8-án negyedszer osztotta ki a 21 000 euró összdíjazású "Brick Award"-ot. Építészkritikusok nevezték be 32 ország 260 projektjét az idei versenyre. A nemzetközi szakértői zsűri, melynek tagjai voltak Andrea Deplazes (Svájc), Maurizio Masi (Olaszország), Radu Mihailescu (Románia), Vladimir Plotkin (Oroszország) és Thomas Rau (Hollandia), választotta ki a létesítmények sokaságából a díjazottakat. A döntésben az innovatív külső építészeti megoldások és a téglával való bánásmód mellett az épület funkcionalitása és ökológiája fontos kritériumok voltak.
A Brick Award 2010 nyertesei
I. helyezett: A Liechtensteini Hercegség Országos Fóruma és Parlamentje, Liechtenstein - építész: Hansjörg Göritz Architekturstudio
Vaduz újonnan épült országházának keletkezése többlépcsős "múltra" tekint vissza. Miután a beépítési tervet az előző verseny során elutasították, Hansjörg Göritz terveit a második körben, 2000-ben győztesként ünnepelték, majd 2008-ban fel is avatták. A parlament mindkét új épülete - a "magas ház" és a "hosszú ház" a kastélyhegy lábánál terülnek el, a liechtensteini kormányzósági székhely alatt, valamint a kormányzati hivatal székhelye mellett. Göritz újra értelmezte az eredeti beépítési tervet és két épületet hozott létre, melyek a rendkívül egyszerű, szinte már szakrális formáikkal új értéket adnak Vaduzt városépítészetének. Az egységes anyaghasználat és a kizárólag okkersárga tégla következetes használata lebilincseli a szemrevételezőt. 680.000 darab külön erre a célra készült tégla borítja az épület falait és mennyezeteit a mélygarázstól az ülésteremig. A meleg fény, mely a téglafelületekből árad, különleges hangulatot ad az épület belsejének és külsejének egyaránt.
Vaduz újonnan épült országházának keletkezése többlépcsős "múltra" tekint vissza. Miután a beépítési tervet az előző verseny során elutasították, Hansjörg Göritz terveit a második körben, 2000-ben győztesként ünnepelték, majd 2008-ban fel is avatták. A parlament mindkét új épülete - a "magas ház" és a "hosszú ház" a kastélyhegy lábánál terülnek el, a liechtensteini kormányzósági székhely alatt, valamint a kormányzati hivatal székhelye mellett. Göritz újra értelmezte az eredeti beépítési tervet és két épületet hozott létre, melyek a rendkívül egyszerű, szinte már szakrális formáikkal új értéket adnak Vaduzt városépítészetének. Az egységes anyaghasználat és a kizárólag okkersárga tégla következetes használata lebilincseli a szemrevételezőt. 680.000 darab külön erre a célra készült tégla borítja az épület falait és mennyezeteit a mélygarázstól az ülésteremig. A meleg fény, mely a téglafelületekből árad, különleges hangulatot ad az épület belsejének és külsejének egyaránt.
II. helyezett: Az emberi jogok dél-ázsiai dokumentációs központja, India - építész: Anagram Architects
Művészi dizájn és kreativitás teszik a Human Rights Documentations Center épületét (SAHRDC) egyedülálló, költői remekművé. Ötven négyzetméter alapterületen, alacsony költségvetés mellett sikerült Valbhav Dimri és Madhav Raman építész párosnak a tér hatékony kihasználásával egy igencsak költségtakarékos irodaházat megalkotniuk. A szempontok között kiemelkedően fontos volt, hogy a munkahelyek az utca zajától és forgatagától, valamint az erős napsugárzástól védve legyenek. Ezt úgy sikerült elérni, hogy az épület egyébként minimál stílusú külső burkolatát egy extravagáns téglahomlokzat szeli ketté a hosszanti oldalfalon. A hagyományos építőművészet inspirálta egy egyedülálló és ismétlődő téglamodul létrejöttét, mely optikailag igen komplex formát teremt, és az indiai építészetben régi hagyományra visszatekintő pompás faragású jali (brise soleils) mintájára keletkezett. Ehhez 230 x 115 x 75 mm méretű burkoló téglát használtak, mely az Indiában használatos standard téglaméret. A fényűző homlokzati fal megalkotása egy öthetes tanulási folyamat, valamint a burkolási technikákkal való kísérletezés eredménye. A fal hullámos szerkezete jó példa arra, hogy milyen egyedülálló építészeti hatásokat lehet elérni, ha a tégla egyszerű formája mutatja az irányt és a tulajdonságaiból fakadóan még komplexebb formák, szerkezetek jöhetnek létre.
Művészi dizájn és kreativitás teszik a Human Rights Documentations Center épületét (SAHRDC) egyedülálló, költői remekművé. Ötven négyzetméter alapterületen, alacsony költségvetés mellett sikerült Valbhav Dimri és Madhav Raman építész párosnak a tér hatékony kihasználásával egy igencsak költségtakarékos irodaházat megalkotniuk. A szempontok között kiemelkedően fontos volt, hogy a munkahelyek az utca zajától és forgatagától, valamint az erős napsugárzástól védve legyenek. Ezt úgy sikerült elérni, hogy az épület egyébként minimál stílusú külső burkolatát egy extravagáns téglahomlokzat szeli ketté a hosszanti oldalfalon. A hagyományos építőművészet inspirálta egy egyedülálló és ismétlődő téglamodul létrejöttét, mely optikailag igen komplex formát teremt, és az indiai építészetben régi hagyományra visszatekintő pompás faragású jali (brise soleils) mintájára keletkezett. Ehhez 230 x 115 x 75 mm méretű burkoló téglát használtak, mely az Indiában használatos standard téglaméret. A fényűző homlokzati fal megalkotása egy öthetes tanulási folyamat, valamint a burkolási technikákkal való kísérletezés eredménye. A fal hullámos szerkezete jó példa arra, hogy milyen egyedülálló építészeti hatásokat lehet elérni, ha a tégla egyszerű formája mutatja az irányt és a tulajdonságaiból fakadóan még komplexebb formák, szerkezetek jöhetnek létre.
III. helyezett: Morjan-Poeten ház, Németország - építész: Nikolaus Bienefeld
Nikolaus Bienefeld építész által létrehozott vadászház archaikus egyszerűségével varázsol el. Az ökológiai szempontok figyelembevétele mellett a nagy körültekintéssel elrendezett terek és a tökéletesre való törekvés kis mesterművé teszik a 62 négyzetméteres épületet. Az építész maga gondoskodott a legapróbb konstruktív részletekről is. A falazott épületburok robusztus, archaikus, de egyben finom hatást is kelt és arról a rafinériáról tanúskodik, mellyel ezt a téglaépületet tervezték és realizálták. A projekt egy olcsóbb téglafajtával valósult meg, melynek falazásához tapasztalat és gyakorlat szükségeltetett. A szemöldökfák és az oromél visznek változatosságot a szabályos tégla síkba és a részletek azt láttatják, milyen magával ragadó játékteret kínál a tégla, mint építőanyag. Olyan művészi homlokzati kiegészítők, mint postaláda, csengő, melyek nem mint tömegtermék kerülnek a falra, nyilvánvalóvá teszik a részletek iránt érzett szeretetet.
Nikolaus Bienefeld építész által létrehozott vadászház archaikus egyszerűségével varázsol el. Az ökológiai szempontok figyelembevétele mellett a nagy körültekintéssel elrendezett terek és a tökéletesre való törekvés kis mesterművé teszik a 62 négyzetméteres épületet. Az építész maga gondoskodott a legapróbb konstruktív részletekről is. A falazott épületburok robusztus, archaikus, de egyben finom hatást is kelt és arról a rafinériáról tanúskodik, mellyel ezt a téglaépületet tervezték és realizálták. A projekt egy olcsóbb téglafajtával valósult meg, melynek falazásához tapasztalat és gyakorlat szükségeltetett. A szemöldökfák és az oromél visznek változatosságot a szabályos tégla síkba és a részletek azt láttatják, milyen magával ragadó játékteret kínál a tégla, mint építőanyag. Olyan művészi homlokzati kiegészítők, mint postaláda, csengő, melyek nem mint tömegtermék kerülnek a falra, nyilvánvalóvá teszik a részletek iránt érzett szeretetet.
Különdíj: Nyilvános létesítmények, Mali - építész: Emilio Caravatti
Emilio Caravatti építész számára az építészet jóval többet jelent, mint felszínes dizájn. Ez ösztönözte őt arra, hogy Maliban - a világ egyik legszegényebb országában - a lakosokkal közösen építsen. Minden figyelem a lényegi építészetre irányul. A díjazott projekt 2005-ben indult és a mai napig különböző közösségi infrastrukturális létesítményeket hozott létre: két iskolát, egy orvosi ellátó helyet és lakóházakat a tanárok számára - mindez a Beledogou régióban a szavanna közepén, Mali egyik legjelentősebb részén. Egy olyan kísérleti projekt elindítását tervezik itt, melyben egy tapasztalati hálózat kiépítésével, a lakosság bevonásával és mindenekelőtt a falvakban meglévő szociális szervezetek segítségével építkezéseket valósítanának meg; ez utóbbi a helyben rendelkezésre álló anyagok és hagyományos, részben már feledésbe merült építési technikák alkalmazásával jöhetne létre. Az építkezéseken résztvevő tanoncok a megszerzett tapasztalataikat helyben, sőt a régión kívül eső falvakban felhasználták és a jövőben továbbadhatják a megtanult építési módszereket.
Emilio Caravatti építész számára az építészet jóval többet jelent, mint felszínes dizájn. Ez ösztönözte őt arra, hogy Maliban - a világ egyik legszegényebb országában - a lakosokkal közösen építsen. Minden figyelem a lényegi építészetre irányul. A díjazott projekt 2005-ben indult és a mai napig különböző közösségi infrastrukturális létesítményeket hozott létre: két iskolát, egy orvosi ellátó helyet és lakóházakat a tanárok számára - mindez a Beledogou régióban a szavanna közepén, Mali egyik legjelentősebb részén. Egy olyan kísérleti projekt elindítását tervezik itt, melyben egy tapasztalati hálózat kiépítésével, a lakosság bevonásával és mindenekelőtt a falvakban meglévő szociális szervezetek segítségével építkezéseket valósítanának meg; ez utóbbi a helyben rendelkezésre álló anyagok és hagyományos, részben már feledésbe merült építési technikák alkalmazásával jöhetne létre. Az építkezéseken résztvevő tanoncok a megszerzett tapasztalataikat helyben, sőt a régión kívül eső falvakban felhasználták és a jövőben továbbadhatják a megtanult építési módszereket.
Különdíj: Hoimbroch Sziget Alapítványi Építészmúzeum, Németország - építészek: Álvaro Siza, Rudolf Finsterwalder
Karl-Heinrich Müller, mecénás és műgyűjtő 1983 óta évről évre kis kiállítási épületeket állított fel a Neuss melletti Hombroich szigetén egy természeti parkban. Álvaro Siza, a neves portugál építész a Stephanskirche építészével, Rudolf Finsterwalderrel karöltve nemrégiben egy új építészmúzeumot hozott létre a területen. A visszafogott, nyugodt épület majdnem teljes egészében téglából készült. Amikor a téglafalak a nap meleg fényében mélyvörösen és a tölgyből készült ajtók és ablakok sárgán világítanak, az épület a zöld környezetével impresszionista festményként tárul elénk, ezzel építési módjának természetessége válik nyilvánvalóvá. A téglák bontásból származnak és újrafelhasználásra kerültek, emiatt repedezettek és töröttek, alig találni valamelyiken éles sarkokat és széleket. A téglák körülbelül két százalékán láthatók még egy korábbi festés fehér nyomai vagy maradványai, mely által egy eleven mintázatú tűzfal tárul elénk.
Karl-Heinrich Müller, mecénás és műgyűjtő 1983 óta évről évre kis kiállítási épületeket állított fel a Neuss melletti Hombroich szigetén egy természeti parkban. Álvaro Siza, a neves portugál építész a Stephanskirche építészével, Rudolf Finsterwalderrel karöltve nemrégiben egy új építészmúzeumot hozott létre a területen. A visszafogott, nyugodt épület majdnem teljes egészében téglából készült. Amikor a téglafalak a nap meleg fényében mélyvörösen és a tölgyből készült ajtók és ablakok sárgán világítanak, az épület a zöld környezetével impresszionista festményként tárul elénk, ezzel építési módjának természetessége válik nyilvánvalóvá. A téglák bontásból származnak és újrafelhasználásra kerültek, emiatt repedezettek és töröttek, alig találni valamelyiken éles sarkokat és széleket. A téglák körülbelül két százalékán láthatók még egy korábbi festés fehér nyomai vagy maradványai, mely által egy eleven mintázatú tűzfal tárul elénk.
Két magyar épület is bekerült a "Brick 10" albumba
A "Brick 10" című exkluzív építészeti album részletesen bemutat egy pécsi családi házat, melynek tervezője Keller Ferenc építész. Valamint egy Budapesten, a Páter utcában létesült szociális lakóépületet, mely Kis Péter és Valkai Csaba építészek munkája.
A "Brick 10" című exkluzív építészeti album részletesen bemutat egy pécsi családi házat, melynek tervezője Keller Ferenc építész. Valamint egy Budapesten, a Páter utcában létesült szociális lakóépületet, mely Kis Péter és Valkai Csaba építészek munkája.
Zöldtetős családi ház Pécsett - tervező: Keller Ferenc
Az „U” alakú kompozíció, egy védett (intim) belső udvart keretez, amely késő tavasztól kora őszig hűvös, árnyékos átriumként tud működni. Maga az épület felvállaltan a domboldal, a terep részeként kíván megjelenni. A természetből kiszakított részt csupán kicsit átértékelve, átfogalmazva, viszont a természeti közeget - mint a hely szellemét legerősebben meghatározó részt - kiemelten kezelve olyan házat létrehozni, mely mindennek megfogalmazott eleme, "visszaadás" a természet számára... ez a cél. A „terepalakulat”, mint szubjektív vízió, legerőteljesebben a tömegformálásban érhető tetten. Az északi telekhatáron, kihasználva a meglévő többméteres szintkülönbséget, mintegy a szomszédos (magasabban fekvő) terepszint folytatását képezi a tördelt felületű „tető”, s ez alá épül be a ház. A környezettel való azonosulás természetesen nem lehet didaktikus, csak bizonyos karakterjegyek ismerhetők fel, amelyek segítségével a vízióból „anyagi” lesz. Ezek közül a zöldtető könnyen értelmezhető utalás. A külső falak burkolatánál használt, élére állított (kant) bontott tégla - elemmérete, felülete, változatossága által - igyekszik elkerülni a túlságosan művi, steril, „újszerű” megjelenést.
Az „U” alakú kompozíció, egy védett (intim) belső udvart keretez, amely késő tavasztól kora őszig hűvös, árnyékos átriumként tud működni. Maga az épület felvállaltan a domboldal, a terep részeként kíván megjelenni. A természetből kiszakított részt csupán kicsit átértékelve, átfogalmazva, viszont a természeti közeget - mint a hely szellemét legerősebben meghatározó részt - kiemelten kezelve olyan házat létrehozni, mely mindennek megfogalmazott eleme, "visszaadás" a természet számára... ez a cél. A „terepalakulat”, mint szubjektív vízió, legerőteljesebben a tömegformálásban érhető tetten. Az északi telekhatáron, kihasználva a meglévő többméteres szintkülönbséget, mintegy a szomszédos (magasabban fekvő) terepszint folytatását képezi a tördelt felületű „tető”, s ez alá épül be a ház. A környezettel való azonosulás természetesen nem lehet didaktikus, csak bizonyos karakterjegyek ismerhetők fel, amelyek segítségével a vízióból „anyagi” lesz. Ezek közül a zöldtető könnyen értelmezhető utalás. A külső falak burkolatánál használt, élére állított (kant) bontott tégla - elemmérete, felülete, változatossága által - igyekszik elkerülni a túlságosan művi, steril, „újszerű” megjelenést.
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában - tervezők: Kis Péter, Valkai Csaba
A beépítés arányait meghatározták a környező épületek arányai, ezért elsődlegesen olyan jó arányú beépítést kerestek, amely maximálisan betartja az idevonatkozó előírásokat, ugyanakkor megkeresték az ehhez tartozó legoptimálisabb lakásszámot. A környezet inspiráló módon hatott a tömegek megformálására, kettős értelemben is determinálva azt. A tűzfalak, amelyek fontos karakter elemei a környezetnek, és a tűzfalak által „elvágott” meglévő tömegek, amelyek befejezése egyike a feladatoknak. Nem mellé építeni akartak, hanem hozzá. A lehető legérzékenyebb módon reagáltak a szomszédos épületek tömegformálására. Ezzel szándékoztak elérni, hogy az épület több értelemben is beépüljön a környezetébe. Kétféle módon egészítették ki a tervezési területet körülölelő tömböt. A tervezett beépítés letakarja a tűzfalakat, ugyanakkor az épület tömegének formálása megidézi őket. A szomszédos épületek kubusait az új tömeg befejezi, ugyanakkor anyagában (tégla) jelzi a váltást.
A beépítés arányait meghatározták a környező épületek arányai, ezért elsődlegesen olyan jó arányú beépítést kerestek, amely maximálisan betartja az idevonatkozó előírásokat, ugyanakkor megkeresték az ehhez tartozó legoptimálisabb lakásszámot. A környezet inspiráló módon hatott a tömegek megformálására, kettős értelemben is determinálva azt. A tűzfalak, amelyek fontos karakter elemei a környezetnek, és a tűzfalak által „elvágott” meglévő tömegek, amelyek befejezése egyike a feladatoknak. Nem mellé építeni akartak, hanem hozzá. A lehető legérzékenyebb módon reagáltak a szomszédos épületek tömegformálására. Ezzel szándékoztak elérni, hogy az épület több értelemben is beépüljön a környezetébe. Kétféle módon egészítették ki a tervezési területet körülölelő tömböt. A tervezett beépítés letakarja a tűzfalakat, ugyanakkor az épület tömegének formálása megidézi őket. A szomszédos épületek kubusait az új tömeg befejezi, ugyanakkor anyagában (tégla) jelzi a váltást.
"A létrehozott környezet jelentősen befolyásolja jó közérzetünket, ezért fontos, hogy az építészet ne csak a jelent vegye figyelembe, hanem az építészet jövőjét egyaránt. Nagyon örülök, hogy néhány projekt esetében, melyeket az idei Brick Award-ra nyújtottak be, a tartósság gondolata is fontos szerepet játszik. Ez abban is megmutatkozik, hogy a tartósság nemcsak az építészeti technológiákban, hanem a használt anyagokban, intelligens építési megoldásokban és formákban valamint a földrajzi és klimatikus viszonyok figyelembevételével valósul meg. Ezen tényezők pozitívan hatnak az épület energetikai összképére és ez alatt nemcsak az energiaszükségletet értem" - fejtette ki a díj kapcsán Heimo Scheuch, a Wienerberger AG igazgatóságának elnöke. "Mi is hozzájárulunk ehhez a gondolatisághoz az e4-programunkkal, mely egy energiatakarékos téglaház koncepciót takar."
A "Wienerberger Brick Award 2010" díjkiosztóját egy hatalmas gála rendezvény keretében április 8-án a bécsi Liechtenstein Múzeumban tartották meg. 300-nál is több nemzetközi vendég, valamint a Wienerberger AG igazgatóságának vezetői vettek részt a díjkiosztó ceremónián. Az építészek kitüntetése és a trófeák átadása mellett bemutatták a "Brick 2010" című építészeti exkluzív albumot, melyben a győztes projektek, valamint 35 további különleges téglaépület található a világ minden tájáról. Azok a lakó- és nem lakóépületek, melyekben egyaránt használnak homlokzatburkoló és falazó téglát, tetőcserepet és térburkoló téglát, hatásosan mutatják be azt, hogy megfelelő téglaépítészettel elérhető a funkcionalitás és konstrukció, az ökonómia és az ökológia, és nem utolsó sorban a kényelem és a művészi érték egyensúlya. A tartósságról és a távol-keleti téglaépítészetről szóló olvasmányos cikkek teszik teljessé a 240 oldalas kötetet. A könyv 2010 áprilisától vásárolható meg a Callwey kiadóban és a könyves boltokban, valamint online is megrendelhető a kiadó honlapján.
A "Wienerberger Brick Award 2010" díjkiosztóját egy hatalmas gála rendezvény keretében április 8-án a bécsi Liechtenstein Múzeumban tartották meg. 300-nál is több nemzetközi vendég, valamint a Wienerberger AG igazgatóságának vezetői vettek részt a díjkiosztó ceremónián. Az építészek kitüntetése és a trófeák átadása mellett bemutatták a "Brick 2010" című építészeti exkluzív albumot, melyben a győztes projektek, valamint 35 további különleges téglaépület található a világ minden tájáról. Azok a lakó- és nem lakóépületek, melyekben egyaránt használnak homlokzatburkoló és falazó téglát, tetőcserepet és térburkoló téglát, hatásosan mutatják be azt, hogy megfelelő téglaépítészettel elérhető a funkcionalitás és konstrukció, az ökonómia és az ökológia, és nem utolsó sorban a kényelem és a művészi érték egyensúlya. A tartósságról és a távol-keleti téglaépítészetről szóló olvasmányos cikkek teszik teljessé a 240 oldalas kötetet. A könyv 2010 áprilisától vásárolható meg a Callwey kiadóban és a könyves boltokban, valamint online is megrendelhető a kiadó honlapján.
