A 2019-es téli EECFA előrejelző tanulmányok 2019. december 9.-én kerültek kiadásra. A teljes tanulmányok megvásárolhatóak, és a minta tanulmányt a www.eecfa.com oldalon lehet megtekinteni.
Délkelet-Európa
Az EECFA balkáni országainak magasépítési piaca felfelé ívelő szakaszban van: a 2016–2019-es időszakban a piacméret 30%-kal bővült. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi ciklus egyre közelebb kerül a csúcshoz, és az elkövetkező 2 évre lassulást várunk. Az egyik szélsőség Szerbia magasépítési piaca, mely az elmúlt 4 évben jóval meghaladta a többi országét, és további bővülésre már nem számíthat. Ahogy közelebb kerülünk a jelenlegi uniós finanszírozási időszak végéhez, a mélyépítés várhatóan kedvezőbben járul majd hozzá a teljes építési piac növekedéséhez.
Bulgária. A bolgár építési teljesítményben folytatódik a fellendülés, melyhez mind a magasépítés, mind a mélyépítés hozzájárul. A reálbérek növekedése és az alacsony kamatozású lakáscélú hitelek, melyek egyre megfizethetőbbé teszik a lakásvásárlást, kedveznek a lakásépítésnek. A modern irodahelyiségek iránti tartós kereslet, valamint az ipari és raktár projektek folyamatos bővülése valószínűleg növekedést hoz majd a nem-lakásépítési alszektorban 2019-2021-ben. Az EECFA előrejelzése szerint a mélyépítés folytatni fogja emelkedő tendenciáját, összhangban az uniós alapok felhasználásával: a növekedést az elkövetkező években itt a nagy közlekedési infrastruktúra projektek és a közüzemi építkezések fogják biztosítani. A teljes építési teljesítmény 2019-ben 8,7%-kal, majd 2020-ban és 2021-ben egyaránt további 6,5%-kal növekedhet majd.
Horvátország. A horvát építési piac átalakulóban van: egyes ágazatok elérték a növekedés korlátját, míg a többiek csak most kezdenek profitálni a növekedésből. Noha az átalakulás iránya és elkerülhetetlensége egyértelmű, az időzítés kevésbé, mivel minden szektor valószínűleg a saját útján megy majd. Bizonyos tényezők (kivándorlás, lassú kulcsfontosságú reformok, növekvő építési költségek, a kormány képessége az EU-s alapok és más források biztosítására, valamint a fokozott nemzetközi verseny a turistákért, akikre a horvát gazdaság jóban-rosszban támaszkodik) az összes építési ágazatot érinti majd. A kilátások viszont egyáltalán nem komorak: az átalakulás korántsem fejeződött be, az építkezésben semmiképp, és sok potenciál van még benne.
Románia. Az ország építési alszektorai különböző tendenciákat mutatnak: a lakás- és nem-lakásépítés is évek óta növekedési pályán van, míg a mélyépítés 2015 óta csökken. A növekvő jövedelmek és az új építés iránti kereslet miatt a lakásépítés továbbra is a növekedés motorja lesz az előrejelzési időszakban, bár a szabályozás- és adóváltozások lassítják az alszektort. Románia gazdasági növekedése, mely az egyik legerősebb az EU-ban, és a megnövekedett lakossági fogyasztás ösztönzi az új nem-lakóépületek építését; viszont a fokozott munkaerőhiány és a magas költségek akadályozzák azt. A mélyépítés esetében a magas építési költségek, a választások és a kormányváltások ellensúlyozzák a potenciális növekedést. Összességében a román építési teljesítmény várhatóan 6,4%-kal bővül majd 2019- ben, de 2020-ban és 2021-ben alacsonyabb sebességre kapcsol majd.
Szerbia. Az építési teljesítmény növekedése most már negyedik éve folyamatos és még további bővülés várható az előrejelzési időszakra. 2019-ben erőteljes kétszámjegyű növekedést tapasztalhattunk. A mélyépítés különösen jól teljesített, mely döntően az energetikai projekteknek tulajdonítható, ám a többi mélyépítési szegmens is rendkívüli szintet fog várhatóan elérni. A magasépítés gyakorlatilag minden szegmensben rekordokat dönt. 2019-ben mind a lakóépületek, mind a nem-lakóépületek 2015-höz képest előreláthatólag kétszeres szintet fognak elérni. A nagy szegmensek - mint például az ipari vagy kereskedelmi épületek - erőteljes teljesítménye 2021-ig új rekordokat hozhat.
Szlovénia. Két évnyi nagyon gyors növekedés után a szlovén építőipar 2019-ben várhatóan lassabb, 5,7%-os növekedést fog elkönyvelni az általános gazdasági lassulás miatt. Mivel a gazdaság visszafogott marad, igaz az építőipar viszonylag magas szinten marad majd, de 2020-ban előreláthatólag csupán 2,1%-kal míg 2021- ben 0,6%-kal nő majd. A lakásépítés várhatóan továbbra is a növekedés legfontosabb mozgatórugója lesz ahogy a gazdaság eléri a teljes foglalkoztatást, és a rendelkezésre álló jövedelem nő. A mélyépítés és a nem-lakásépítés bővülése viszont valószínűleg sokkal lassabb lesz, annak ellenére, hogy egyes meglévő nagyprojektek, például az új vasútépítés vagy az utak általános felújítása folytatódnak majd.
Kelet-Európa
Az EECFA három kelet-európai országa pontosan ellentéte a Balkánnak. Ennek a régiónak a magasépítése 2016-tól 2019 végéig kb. 10%-kal esett vissza. Először Oroszországban volt egy keményebb időszak, majd Törökországban, ahol 2019-ben a piac drasztikusan visszaesett. Az elkövetkező 2 évre a régió fellendülésére számíthatunk és a legnagyobb növekedés várhatóan Ukrajnában lesz. E régió mélyépítési piaca a 2016-2019-es időszakban jól teljesített, a teljes növekedés 20% volt. A jövő azonban kevésbé ígéretes mivel Törökország mélyépítési piacának csökkenése miatt a régió egésze 2021-ig várhatóan nem növekszik majd.
Oroszország. A közeljövőben az orosz építőipar fő mozgatórugója az országos projektek intenzív állami finanszírozása lesz. Az építőipar 2018-as sikerei után, mely elsősorban a FIFA Világkupa jelentős infrastrukturális projektjeinek és a statisztikai revíziónak volt köszönhető, 2019-ben valószínűleg negatív korrekciót tapasztalunk majd az építési piac volumenében (-0,4%-on belül). Ezt egyrészt a 2018. évi magas bázis, másrészt számos mélyépítési projekt (Krími híd, a nemzetközi gázvezetékek) 2019-ben történő befejezése okozza. A 2020–2021-es időszakban azonban növekedésre számíthatunk a lakásépítés miatt, valamint a közlekedési és energetikai infrastruktúra erőteljes fejlesztése miatt, ugyanis ezek a szegmensek kapják majd a legtöbb állami támogatást. Több új mélyépítési projekt elindulása és a lakásfejlesztők támogatása várhatóan az építési piac volumenének bővüléséhez vezet majd 2020-ban 1,9% -kal, és 2021-ben 3,1% -kal.
Törökország. A török líra elértéktelenedése, mely 2016. novemberében kezdődött, annyira megrázta a török gazdaságot, hogy 2018 augusztusában hatalmas infláció alakult ki, nagymértékben megnövekedtek a kamatlábak és az építési költségek, míg a reáljövedelmek csökkentek és a lakások illetve a kereskedelmi ingatlanok iránti kereslet megcsappant. 2018. 3 negyedévétől kezdődően a gazdaság három negyedévben negatív növekedési rátát mutatott, majd 2019. 3. negyedévében alacsony szintű növekedést produkált. Úgy tűnik azonban, hogy az építőiparnak több időre lesz szüksége: 2018. 3. negyedévétől kezde az összes negyedévben csökkent az építési piac mérete. 2019 első három negyedévében az építési engedélyek nagyon alacsony szinten voltak, miközben az építési befejezési számok nem voltak olyan rosszak, mint a megkezdett építések számai, főként a szinte minden szegmensben tapasztalható nagy hátralék miatt. Az építési költségek növekedése már csak egyszámjegyű és az optimizmus kezd visszatérni az építőiparba. Ezt bizonyítja, hogy a Török Építőanyagipari Szövetség (IMSAD) 2019 októberében pozitív változást jelentett a munkálatok mennyiségében, az új megrendelésekben és a bizalmi indexben 2019. szeptemberéhez képest. A török gazdaság többi ágazatával párhuzamosan, az építőipar tehát arra számíthat, hogy elkezdődik a fellendülés.
Ukrajna. Az ukrán építőipart továbbra is lendület jellemzi. A kormány kiegyensúlyozott fiskális és monetáris politikája 12 egymást követő negyedévben biztosította a stabil gazdasági növekedést. Javult a belföldi fogyasztók és befektetők bizalma, a külkereskedelmi körülmények, és Kelet-Ukrajnában enyhül a katonai konfliktus. Az üzleti tevékenység hosszú távú növekedése biztosíthatja a kereskedelmi infrastruktúrába történő beruházások növekedését, míg az államháztartás növekedése ösztönözheti a társadalmi infrastruktúra és a mélyépítés növekedését. A mélyépítésben kiemelt fontosságú, és valószínűleg továbbra is az marad, az utak és repterek, valamint kikötők építése, illetve az energiahatékonyság. Ugyanakkor a lakáspiac bizonyos mértékben telített, és növekedési mutatói a jövőben valószínűleg meglehetősen alacsonyak lesznek.
Adatok forrása: EECFA Construction Forecast Report, 2019 Winter
Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet- európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.
