A készülékkel végzett mérés bebizonyítja: már egészen kicsi tömítetlenségek hatalmas energiaveszteségekhez vezethetnek.
A Dörken Kft. pára- és légzáró prémiumtermékeit megvásárló és beépítő szakemberek számára térítésmentesen biztosítja a műszeres mérés lehetőségét. A mérési eredményekkel a kivitelező megbízói felé bizonyítani illetve dokumentálni tudja az elvégzett munka minőségét.
Az Energiatanúsítvány bevezetése a szakemberek számára nyilvánvalóvá tette, hogy ne csupán a gyártási folyamatokra figyeljenek oda. Nem elegendő ugyanis kiváló minőségű termékeket és átgondolt rendszereket kínálni, egyre inkább szükség lesz olyan megoldásokra, amelyek biztosítják az elkészült épületek környezetbarát, energiatakarékos üzemeltetését is.
Több évtizedes megfigyelés, kutatás és szakmai tapasztalat bizonyítja, hogy a beépített tetőtereknél és az épületek könnyűszerkezetes részeinél jelentkező épületkárok kb. 90%-a az un. légzárás hiányosságaira vezethető vissza. Ez alatt nem csak a fizikailag megjelenő, látható károkat értendőek, hanem az energiaveszteségből adódó jelentős többletköltségek is.
Egy épület energiaigényét, így működésének költségét nem csupán a beépített anyagok minősége határozza meg. Legalább ilyen mértékben befolyásolja azt a beépítés módja. Különösen fontossá válik mindez a tetőtér-beépítéses épületek és könnyűszerkezetes épületrészek esetében, ahol a megfelelően kivitelezett pára- és légzáró réteg nem csak számos épületkár kialakulását akadályozhatja meg, de jelentősen csökkentheti az épület energiaigényét is.
Hol távozhat az energia: egy érdekes példa
Amíg egy átlagos téli napon a kül- és beltér közötti 20şC hőmérsékletkülönbség és 2 Pa nyomáskülönbség mellett 1 m˛ tetőfelületen 1 nap alatt diffúzió hatására mindössze 1 gramm pára jut a kültérbe, addig ugyanannyi idő alatt mindössze egyetlen 1 méter hosszú, 1 milliméter széles résen a távozó pára mennyisége 360 gramm. Ez a vízgőz a hőszigetelő rétegbe jutva és ott kicsapódva un. hőhidak kialakulásához vezet, jelentősen emelve ezzel az épület energiafelhasználását; valamint károsítja a tető tartószerkezetét is.
Mérjük meg, hol távozik az energia: egy mérési módszer, a BlowerDoor teszt
A pára- és légzáró réteg minőségét, működésének hatékonyságát már az építés során tesztelhetjük a BlowerDoor mérési módszerrel. Ennek során mérhető az épület légcsere értéke, valamint meghatározható az esetleges tömítetlenségek helye, így azok már az építés során, bontás nélkül javíthatóak.
A BlowerDoor teszt során 50 Pa túlnyomás illetve vakuum mellett mérik a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges levegőáramot. Ilyen nyomáskülönbség természetes körülmények között az épület külső és belső tere között 30 km/h szélsebesség esetén alakul ki.
A készülék alkalmas az épület használati állapotában, de a kivitelezés során is, a levegő csereérték mérésére: a mérés eredménye azt mutatja meg, hogy a 50 Pa-os nyomáskülönbség hatására az épület légtérfogata óránként hányszor cserélődik ki.
Ha egy átlagos családi ház kb. 300-450 m3-es légtérfogata óránként 2-3 alkalommal kicserélődik, akkor a téli időszakban a beltéri meleg, a felfűtött levegő helyére óránként 600-1350 m3 hideg levegő áramlik, amelyet szintén fel kell fűteni ahhoz, hogy a beltéri +20°C hőmérsékletet biztosítani tudjuk. Ez elég energiapazarló megoldás. A klímaberendezésnek ugyancsak aránytalanul magas lesz az energiaszükséglete, ha a lehűtött levegő idő előtt, illetve ellenőrizhetetlenül távozik a klimatizált térből. A mérés eredménye jól használható könnyűszerkezetes épületrészekkel, pl. tetőtér-beépítéssel rendelkező épület valós fűtési energiaszükséglet tervezéséhez illetve a méréssel ellenőrizhető a légzáró réteg beépítésének minősége.
Csak emlékeztetőként a gépészeti szellőzés nélküli, természetes szellőzésű épületek légcsere értéke a szabványok szerint n50 ≤ 3/óra, a gépészeti szellőztető berendezéssel rendelkező épületek légcsere értéke n50 ≤ 1,5/óra, az un. passzív házak esetében ez az érték n50 ≤ 0,6/óra.
Az Energiatanúsítvány bevezetése a szakemberek számára nyilvánvalóvá tette, hogy ne csupán a gyártási folyamatokra figyeljenek oda. Nem elegendő ugyanis kiváló minőségű termékeket és átgondolt rendszereket kínálni, egyre inkább szükség lesz olyan megoldásokra, amelyek biztosítják az elkészült épületek környezetbarát, energiatakarékos üzemeltetését is.
Több évtizedes megfigyelés, kutatás és szakmai tapasztalat bizonyítja, hogy a beépített tetőtereknél és az épületek könnyűszerkezetes részeinél jelentkező épületkárok kb. 90%-a az un. légzárás hiányosságaira vezethető vissza. Ez alatt nem csak a fizikailag megjelenő, látható károkat értendőek, hanem az energiaveszteségből adódó jelentős többletköltségek is.
Egy épület energiaigényét, így működésének költségét nem csupán a beépített anyagok minősége határozza meg. Legalább ilyen mértékben befolyásolja azt a beépítés módja. Különösen fontossá válik mindez a tetőtér-beépítéses épületek és könnyűszerkezetes épületrészek esetében, ahol a megfelelően kivitelezett pára- és légzáró réteg nem csak számos épületkár kialakulását akadályozhatja meg, de jelentősen csökkentheti az épület energiaigényét is.
Hol távozhat az energia: egy érdekes példa
Amíg egy átlagos téli napon a kül- és beltér közötti 20şC hőmérsékletkülönbség és 2 Pa nyomáskülönbség mellett 1 m˛ tetőfelületen 1 nap alatt diffúzió hatására mindössze 1 gramm pára jut a kültérbe, addig ugyanannyi idő alatt mindössze egyetlen 1 méter hosszú, 1 milliméter széles résen a távozó pára mennyisége 360 gramm. Ez a vízgőz a hőszigetelő rétegbe jutva és ott kicsapódva un. hőhidak kialakulásához vezet, jelentősen emelve ezzel az épület energiafelhasználását; valamint károsítja a tető tartószerkezetét is.
Mérjük meg, hol távozik az energia: egy mérési módszer, a BlowerDoor teszt
A pára- és légzáró réteg minőségét, működésének hatékonyságát már az építés során tesztelhetjük a BlowerDoor mérési módszerrel. Ennek során mérhető az épület légcsere értéke, valamint meghatározható az esetleges tömítetlenségek helye, így azok már az építés során, bontás nélkül javíthatóak.
A BlowerDoor teszt során 50 Pa túlnyomás illetve vakuum mellett mérik a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges levegőáramot. Ilyen nyomáskülönbség természetes körülmények között az épület külső és belső tere között 30 km/h szélsebesség esetén alakul ki.
A készülék alkalmas az épület használati állapotában, de a kivitelezés során is, a levegő csereérték mérésére: a mérés eredménye azt mutatja meg, hogy a 50 Pa-os nyomáskülönbség hatására az épület légtérfogata óránként hányszor cserélődik ki.
Ha egy átlagos családi ház kb. 300-450 m3-es légtérfogata óránként 2-3 alkalommal kicserélődik, akkor a téli időszakban a beltéri meleg, a felfűtött levegő helyére óránként 600-1350 m3 hideg levegő áramlik, amelyet szintén fel kell fűteni ahhoz, hogy a beltéri +20°C hőmérsékletet biztosítani tudjuk. Ez elég energiapazarló megoldás. A klímaberendezésnek ugyancsak aránytalanul magas lesz az energiaszükséglete, ha a lehűtött levegő idő előtt, illetve ellenőrizhetetlenül távozik a klimatizált térből. A mérés eredménye jól használható könnyűszerkezetes épületrészekkel, pl. tetőtér-beépítéssel rendelkező épület valós fűtési energiaszükséglet tervezéséhez illetve a méréssel ellenőrizhető a légzáró réteg beépítésének minősége.
Csak emlékeztetőként a gépészeti szellőzés nélküli, természetes szellőzésű épületek légcsere értéke a szabványok szerint n50 ≤ 3/óra, a gépészeti szellőztető berendezéssel rendelkező épületek légcsere értéke n50 ≤ 1,5/óra, az un. passzív házak esetében ez az érték n50 ≤ 0,6/óra.
