proidea.hu online termékinformációs katalógus

Az energiatudatos építés nem luxus


2011. április 29.

„Meztelen” téglafalakkal is elérhető a legmagasabb energetikai besorolás

Az igazán jó házaknál az építészeti megformálás nem merül ki egy adott stílus követésében, hanem összefüggésben áll a funkcionális elrendezéssel, az épületszerkezetek megválasztásával és az épületenergetikai szempontokkal. Minden évben épül hazánkban néhány ilyen mintaértékű családi ház, az átlag azonban sajnos messze elmarad ettől a szinttől. Hogyan lehetne e téren előbbre lépni? A kezünkben vannak-e már széles körben is az ehhez szükséges eszközök? A kérdésekre Merle István, a Wienerberger Téglaipari Zrt. műszaki koordinációs vezetője válaszolt.

Wienerberger  Téglaipari Zrt.

- Ha az ember körülnéz az országban, nagyon sok gyengén kivitelezett épületet láthat maga körül, amelyeknek az építészeti minősége sem üti meg mindig az elfogadható szintet. Ez nemcsak esztétikai, műszaki és ennek következtében egészségügyi problémákat okoz, hanem hatalmas energiapazarlást is, a statisztikák szerint az egy négyzetméterre eső energiafogyasztás nálunk a többszöröse a nyugat-európai értéknek, amit aztán a rezsiszámlákon is alaposan megérzünk. Ugyanakkor szakkonferenciákon, építőipari kiállításokon járva azt tapasztalhatjuk, hogy a szaktudás és a korszerű építőanyagok már nálunk is rendelkezésre állnak. Vajon hol csúszik el mégis ez a dolog?
- Az építtető általában kockás papíron felvázolt elképzeléseivel kopogtat be az építészhez, akitől annyit vár, hogy ezeket öntse olyan hivatalos formába, amit majd az építési hatóság is elfogad. A tervezőnek ebben a helyzetben nagyon vékony mezsgyén kell egyensúlyoznia, az ő feladata és felelőssége, hogy ellenőrizze a megrendelői igényeket esztétikai és műszaki szempontból egyaránt, azonban ha nem tartja magát az építtető elvárásaihoz, könnyen elveszítheti a munkát. Energiatakarékos házat csak úgy lehet létrehozni, ha ezt a nézőpontot a tervezés megkezdésének pillanatától szem előtt tartjuk, és nem a kockás papíron felvázolt elrendezés betartása a legfőbb meghatározó tényező. Másrészt a minimálisra leszorított tervezői honoráriumokba sem fér bele, hogy az épületenergetika megfelelő hangsúlyt kapjon, az építész esetleg szaktervezőt vonjon be a munkába, vagy saját maga alapos számításokat végezzen, akár számítógépes szimulációs programok segítségével.

- Tehát az építtetők körében is szükség lenne egy bizonyos szemléletváltásra...
- Feltétlenül, hiszen az utóbbi években az energiatudatosság jogszabályi oldalról is egyre inkább előtérbe kerül. A 176/2008. kormányrendelet szerint 2009. január 1-től az új épületeknél és a nagy alapterületű állami tulajdonú, hatósági rendeltetésű épületeknél kötelező az energiatanúsítvány elkészítése, 2012. január 1-től pedig már minden adás-vételnél, illetve egy évnél hosszabb bérbeadásnál szükség lesz erre a dokumentumra, amely az épületeket az energiafogyasztásuk alapján az A++-tól az I-ig terjedő kategóriák valamelyikébe sorolja be. Tehát már a tervezési folyamat legelején el kellene dönteni, hogy az energetikai tanúsítvány mely kategóriáját kívánjuk megcélozni az adott épülettel, mert a későbbiekben ennek alapján lehetne meghozni a részdöntéseket az épületszerkezetekről és az épületgépészetről. A ház felület-térfogat aránya is - ami a tervezés elején, a ház alapformájának meghatározásánál eldől - fontos tényező az energetikai számításnál. A kompakt tömeg kedvező, mert ezzel csökkenthetjük a lehűlő felületek nagyságát, de ez ugyanakkor nem mehet az építészeti szabadság rovására. Új épületnél vagy jelentősebb felújításnál a most érvényes épületenergetikai előírásoknak éppen megfelelő besorolással nyilván nem érdemes megelégedni, hanem komplex gondolkodásmódra van szükség, amely nem korlátozódhat csak a hőszigetelési értékekre, hiszen a jövőnek, sok évtizedes távlatra építkezünk. Az Európai Unió az energiafüggőség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében 2020-ig három fontos intézkedést tesz: a széndioxid-kibocsátást a 90-es évekhez képest húsz százalékkal csökkenti, ugyanilyen mértékben visszafogja az energiafogyasztást, a megújuló energiaforrások részarányát pedig 20 százalékra növeli a teljes energiafelhasználáson belül. (Magyarország a szomszédos országokhoz képest is meglehetősen hátul kullog a sorban e téren, 5,6 %-os részaránnyal.) Mindezek alapján várható, hogy az épületenergetikai előírások változni fognak, tehát a nem túl messzi jövőben minden bizonnyal az A, A+, A++ kategóriák lesznek a mérvadók.

- Ezek a besorolások ma még csúcsteljesítménynek számítanak, néhány kifejezetten energiatudatosan megépített ház éri csak el őket. Ki lehetne szélesíteni a kört? Rendelkezésre állnak már olyan építőanyagok és gépészeti berendezések, amelyekkel az átlagos építkezéseknél is el lehetne érni ezt a szintet?
- Erre vonatkozóan a BME Magasépítési Tanszékével közösen végeztünk kutatásokat. Az energetikai számítás az épületet komplexen kezeli, minden tényezőt figyelembe véve, tehát a legfelső kategóriákba jutásnak több útja is van. Ahhoz, hogy a különböző tényezők hatását vizsgálni tudjuk, a kutatás folyamán egy mintaépületet vettünk alapul, amely 130 négyzetméteres alapterületével a jelenlegi hazai családi házas építkezések átlagát jól demonstrálja. A kutatás eredményét a Wienerberger immár hagyománnyá vált országos konferenciasorozatának múlt évi rendezvényein mutattuk be, a negyedik évadban 17 helyszínen körülbelül 1800 szakember ismerkedhetett meg a legújabb fejlesztésekkel.
Minden energiatudatos épületnél alapvető tervezési szempont, hogy a lakóhelyiségek és a nyílászárók a déli égtájak felé legyenek tájolva, ezzel a ház a Nap energiájából a lehető legtöbbet hasznosítsa, viszont az árnyékolószerkezetek révén, valamint a kert- és tájtervezés eszközeinek használatával a nyári túlmelegedés ellen védve legyen. A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy különböző falszerkezetek és nyílászárók, valamint gépészeti megoldások esetén hogyan változik az épület energetikai besorolása. A számításoknál az energetikai rendelet szerinti egyszerűsített módszert alkalmaztuk, mivel a tervezői gyakorlatban is túlnyomórészt ez használatos. A tető és a padló hőátbocsátási (U) értékeit a számítás teljes menetében állandónak vettük, ezekre olyan értékeket állítottunk be, amelyek a mai kivitelezések átlagát meghaladó színvonalat képviselnek, de nem okoznak plusz szerkezeti változtatásokat és ezzel az építtető számára extra költséget. A vizsgált eseteket táblázatba foglaltuk, hiszen a háromféle falszerkezet, szintén háromféle nyílászáró és négyféle fűtőberendezés igen sok variációt adott ki, a rengeteg számítási eredményt máshogy lehetetlen lett volna áttekinteni. Mindegyik esetben megnéztük azt is, hogy az épületszerkezetek megváltoztatása nélkül, a napkollektoroknak csak a használati melegvíz termelésébe való bevonásával milyen előrelépést lehet elérni a besorolásban, pontosan kiszámítva azt is, hogy ehhez milyen részarányt kell a napkollektoroknak képviselniük. (Itt nem kell nagy kollektorfelületekre gondolni, körülbelül 5 négyzetméter egy négytagú család használati melegvíz szükségletét akár teljes mértékben fedezni tudja.)

- Csak az új épületekkel foglalkoztak vagy a felújításokkal is?
- A számítások kiterjedtek a régebbi épületek vizsgálatára is, ami lehetővé teszi a kilencvenes évek elejéig épült házak jellemzően energiapazarló működésének összehasonlítását a mai korszerű épületekével. Ezen adatok ismeretében lehetőség nyílhat az energetikai felújítások várható eredményeinek tervezésére is. A kutatásban vizsgált épület a nyolcvanas évekig jellemző falakkal, ablakokkal és egyéb határoló szerkezetekkel, fűtési rendszerrel és melegvíz előállítással megépítve a számítás szerint a G kategóriába sorolódik (lásd I/1. ábra) a melegvízellátás 75 százalékának napkollektoros előállításával egy kategóriát sikerülhet előrelépni. Az 1986 és 2006 között épült házak (lásd I/2. ábra) paramétereit alapul véve E osztályt kaptunk, innen szintén - hasonló úton - van lehetőség az energetikai besorolás javítására. A 2006-os épületenergetikai rendelet után épült házaknak (lásd I/3. ábra) már szigorúbb követelményeknek kellett eleget tenniük. Ha a mintaház jellemzőit ezeknek megfelelően állítjuk be, eljutunk a B kategóriáig, ahonnan nem nehéz az A, A+, A++ besorolások elérése sem, 10-80 %-os napkollektoros használati melegvíztermeléssel. Fontos megjegyezni, hogy a 2006-os épületenergetikai rendeletben előírt követelményeknél szinte minden esetben jobb paraméterekkel rendelkező határoló szerkezeteket építettünk be, hiszen az építőanyaggyártók mindig újabb és újabb anyagokat vezetnek be a piacra (lásd II. ábra).

- Milyen végkövetkeztetésre jutottak ennek a kutatómunkának az eredményeként?
- Az egyre jobb hőszigetelési képességgel rendelkező korszerű vázkerámia téglafalak, a fokozott hőszigetelésű nyílászárók és az egyre korszerűbb gépészeti megoldások felé haladva a számítások azt mutatták, hogy a termikus burok egy bizonyos - már elég alacsony - U hőátbocsátási értéke után a hőszigetelés további növelésével már nem lehet jelentős energiamegtakarítást elérni, vagyis az U értéknek tulajdonképpen van egy optimális értéke, ami a költségek optimalizálásánál is jelentkezik. Ha ezt elértük, érdemesebb a gépészet fejlesztésében gondolkodni. Porotherm HS falazóelemmel, illetve a Profi termékcsalád tagjaival (legyen az Dryfix extra ragasztóhabos vagy vékony rétegű falazóhabarcsos technológia), a jelenlegi előírásoknak megfelelő nyílászárókkal és kondenzációs gázkazánnal egy - az épületenergetikai alapelveknek megfelelően megformált - épület könnyen eléri az A kategóriát, ha pedig korszerűbb nyílászárókat használunk és a megújuló energiaforrások bevonására is sor kerül (például a használati melegvízellátás 10-80%-ának napkollektoros előállításával), akkor az A+, A++ besorolást (lásd III. ábra). Tehát a szükséges eszközök az energiatudatos építéshez a kezünkben vannak, csak okosan élnünk kell velük, a saját és a gyermekeink jövőjének érdekében, hiszen - a közismert szállóige szerint - a Földet nem a nagyszüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.

A Porotherm termékek letölthető adatlapjáért kattintson a hír alatti termékképre, ha árajánlatot, bővebb információt vagy katalógust szeretne kérni a Wienerberger Téglaipari Zrt. munkatársától, használja a megfelelő gombot.
 

Cég
Székhely: H-1119 Budapest, Bártfai u. 34.
Telefon: +36 1 464 7030
Fax: +36 1 203 9988
E-mail:
Web: www.wienerberger.hu
Horváth András
műszaki szaktanácsadó - Nyugat-Magyarország +36 30 185 5241
   
   
   
A Wienerberger Konszern a világ legnagyobb téglagyártója és tartja európai vezető pozícióját a műanyag csövek, tetőrendszerek és térburkoló kövek gyártása területén is. A Wienerberger Téglaipari Részvénytársaságot 1990-ben alapította meg - magyar partnerek bevonásával - az osztrák Wienerberger-konszern, amelynek eltökélt szándéka volt, hogy elismert technológiáját és termékeit egész Közép-Kelet-Európában meghonosítsa, mégpedig mindenütt helyi gyártás révén.
Márkanevek: Porotherm, Tondach, Terca
További hírek az Épületszerkezetek termékkategóriában
Kulcsszavak:  energiatudatos  építés  Wienerberger