EECFA építési előrejelző tanulmányok 2025 Nyár
A délkelet-európai régió építési teljesítménye várhatóan a tavaly elért szinten marad, míg a kelet-európai régióban az optimizmus csökkenése főként a török építési piaci kilátások romlásának tudható be. Az EECFA idén nyári előrejelzését 2025. június 23-án adta ki.
Délkelet-Európa építési piaca 2027-ig
2016 óta a délkelet-európai országok építési piacai jó éveket zártak, így a várható növekedés hiánya azt jelenti, hogy ezek a piacok megtarthatják magas építési teljesítményüket. Pontosabban, Horvátországban és Bulgáriában némi bővülés jöhet, Románia építési teljesítménye nem drasztikusan, de visszaeshet, Szerbia a csúcs körül marad, Szlovéniában pedig nagyobb esés lehet, mielőtt ismét nőne az építési teljesítmény.
Yasen Georgiev, az EECFA bolgár kutatóintézetének (Economic Policy Institute, EPI) elemzője szerint Bulgária teljes építési teljesítménye várhatóan átlagosan 3%-kal fog bővülni 2025-2027 között. Erősebb növekedésre az előrejelzési időszak közepén számíthatunk amikor az operatív programok felhasználása és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv lendületet vesz. A leggyengébb várhatóan a lakásépítés lesz, míg a nem-lakásépítés és főleg a mélyépítés várhatóan erősebb növekedést könyvelhet majd el. A bolgár gazdaságban a vártnál lassabb növekedés lehet idén és jövőre is, de az ország schengeni tagsága (2025-től) és az euró bevezetése (2026-tól) pozitívan hathat.
Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt), az EECFA horvát elemzői úgy vélik, hogy Horvátország építőipara továbbra is élénk marad, ahogy a horvát gazdaság felzárkózik a fejlett országokhoz és sok EU-s forrás érkezik. Azonban mindkét hatás gyengülni kezdett és ez az építőipar minden szegmensét érinteni fogja, némelyiket erősebben és gyorsabban, mint másokat. A magasépítésre ez inkább igaz, míg a mélyépítés az EU-s pénzekből profitál majd. Mivel Horvátország infrastruktúrájának állapota 1991-ben, a függetlensége kezdetén is rossz volt, még sok építési munka van hátra. A kormányzati intézkedések pozitívan hatnak majd a magasépítés és mélyépítés egyes szegmenseire, mint például az új Lakáspolitikai Terv 2030-ig, az új ingatlanadó, valamint a megújuló energia engedélyezési és elektromos hálózatra való csatlakozási új szabályok.
„Románia makrogazdasági kilátásai továbbra is pozitívak, de visszafogottabbak, mivel a politikai instabilitás és a költségvetési bizonytalanság alig javította a növekedési lehetőségeket” – véli Dr. Sebastian Sipos-Gug, az EECFA román kutatója (Ebuild). Ugyanakkor hozzáteszi, hogy EU-ban Romániának van a legnagyobb költségvetési hiánya és ez visszafogja az állami beruházásokat, megnehezíti a közfinanszírozott projekteket és negatívan hat a mélyépítésre. És mivel tavaly a mélyépítés ellensúlyozta a többi alszektor visszaesését, a teljes építőipar kilátásai reálértéken negatívak maradnak idén és jövőre is. De van jó hír is: az infláció és a kamatlábak csökkennek, a foglalkoztatási mutatók továbbra is erősek, és a lakossági fogyasztás növelheti a lakás- és nem-lakáscélú építés iránti keresletet.
„Idén Szerbia magasépítése új lendületet vett, míg a mélyépítés a 2023-2024-es erős bővülés után a konszolidáció időszakába lépett” – véli Dejan Krajinović, az EECFA szerb elemzője (Beobuild). Az épületek építését az állami és a magánberuházások is támogatják a belgrádi EXPO 2027 megrendezése miatt. A nem-lakáscélú alszektor a rendezvény fő nyertese, különösen a kereskedelmi, iroda- és szállodaépítés, de a lakásépítés is történelmi magas szinten van. A mélyépítésben némi lemaradás tapasztalható, de továbbra is erős a teljesítmény és a tervezett projektek listája minden főbb szegmensben hosszú. A belföldi kereslet továbbra is viszonylag erős, de a gazdasági növekedést és a beruházások szintjét idén visszafogja a globális piacok bizonytalansága, különösen az EU gyengélkedő gazdasága, a nemzetközi kereskedelmi kihívások, valamint az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúk.
Dr. Aleš Pustovrh, az EECFA szlovén tagintézetének (Bogatin) elemzője szerint Szlovénia teljes építési teljesítménye várhatóan csökkenni fog a 2023-ban elért 5,5 milliárd eurós történelmi csúcshoz képest. Mind 2024-ben, mind 2025-ben zsugorodhat, de továbbra is évi 5 milliárd euró felett marad. Az előrejelzés szerint az ágazat 2026-ban és 2027-ben ismét növekedésnek indulhat, főként a lakásépítés egészséges bővülése miatt, melyet a csökkenő jelzálogkamatlábak ösztönöznek. A mélyépítés viszont várhatóan jelentősen csökken 2024-ben és 2025-ben, mivel néhány nagyprojekt, például a Koper kikötőjét összekötő új vasútvonal befejezéshez közeledik. Mind a nem-lakáscélú, mind a mélyépítés nagymértékben függ az állami finanszírozástól, mely a Covid utáni időszakkal ellentétben 2025 és 2027 között sokkal kevésbé lesz elérhető. Főleg ha a szlovén gazdaság továbbra is lassul. Igaz, emiatt a lassulás miatt és a több külföldi munkaerő miatt az építési költségek növekedése lelassult, de a bürokratikus terhek (új engedélyezési eljárás, adóemelés, a rövid távú bérbeadásra vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló vita), valamint a globális gazdasági és politikai kockázatok negatívan hatnak majd.
Kelet-Európa építési piaca 2027-ig
A kelet-európai országokban Oroszország és Törökország építési teljesítménye nagyon eltérően alakult a közelmúltban. Oroszország az élen van, és a csúcson is maradhat, míg Törökország a mélypontról jön fel. Igaz, ez a növekedés lassabb, mint korábban előrejelezte az EECFA. Ukrajnában is folytatódhat a mélypontról induló fellendülés.
„2027-ig Oroszország építőiparára több makrogazdasági tényező is nyomást gyakorol majd, amely negatívan hathat az építési projektek ütemére és volumenére – leginkább a magas alapkamat” – véli Andrey Vakulenko (MACON), az EECFA orosz elemzője. Egyrészt a szigorú monetáris politika és a jelzáloghitelek korlátozott elérhetősége lassítja majd a lakásépítést. Másrészt a projektfinanszírozás magas költségei, a gazdaság általános lassulása, a fogyasztás és az üzleti tevékenység csökkenése miatt a nem-lakáscélú beruházások volumene is kevesebb lesz. Ezt részben ellensúlyozhatja a kiemelt infrastrukturális és energetikai projektek állami finanszírozása, amely támogathatja a mélyépítést és biztosíthatja a teljes építési piac stagnálását a 2025-2027-es időszakban.
Ali Türel professzor, az EECFA török kutatója szerint Törökország kamatemeléssel, devizapiaci intervencióval, valamint a reálbér-növekedés elkerülésével próbálta kordában tartani a magas inflációt. Ez finanszírozási nehézségeket okozott az ipar és a vállalkozások számára, csökkentette az alapvető fogyasztási cikkek iránti keresletet, és megfizethetőségi problémákat okozott a jelzáloghitelek esetében. Az építési engedélyek és befejezések jelentős visszaesése az idei első negyedévben szintén összefüggésben állhat ezekkel az intézkedésekkel. A központi bank 2025-ös inflációs célja azonban továbbra is magas: 24%. A lakásárak nagyobb mértékben emelkednek, mint az építési költségek és a lakástranzakciók száma is növekszik. Az utóbbi években az államháztartási hiány fő oka a 2023-as földrengés után megrongálódott 870 ezer épület újjáépítése, mely körülbelül 100 milliárd euróba kerül.
„A folytatódó háború és az ország gazdasági instabilitása ellenére idén Ukrajna építőipara a növekedés jeleit mutatja a sikeres programoknak köszönhetően, melyek finanszírozzák mind az új létesítmények építését, mind az infrastruktúra helyreállítását a keleti és déli régiókban” – véli Sergii Zapototskyi professzor (Uvecon), aki az EECFA ukrán elemzője. A Világbank becslése szerint az újjáépítés 486 milliárd dollárba kerülne. Az építési piacra nézve negatív tényezők a városrendezési jogszabályok bürokratikus akadályai, a katonai mozgósítás miatti munkaerőhiány, az építőanyagok hiánya és magas költsége, valamint a logisztikai nehézségek. Pozitív tényező a lakások iránti kereslet és az infrastruktúra helyreállításának szükségessége. Az iparág rövid távú jövője függ a biztonsági szinttől, a helyreállítási programok hatékonyságától és a nemzetközi befektetések volumenétől.
