Úsztatott padló akusztikai szigetelése

Mindennapjainkban a pihenéshez ugyanúgy, mint a jó munkavégzéshez szükség van a csendre. A járkálásból, vagy pl. takarításból adódó zajkeltést azonban nem tudjuk elkerülni. Többszintes épületekben, a közbenső födémek megfelelő hangszigetelésével, a gyakorlatban elsősorban úsztatott padlók kialakításával azonban sokat tehetünk a zajok okozta kellemetlenségek elkerülése érdekében.

Úsztatott padlók alkalmazása esetén főként a lépéshangszigetelés előírásainak betartása a feladat, a léghangszigetelés javítása csak kiegészítő tulajdonsága az ilyen szerkezetnek.
A Knauf Insulation a padlószigetelésekhez 4 különböző terméket gyárt.
Mi a megfelelő választás?
A kérdésre alapelvekkel lehet válaszolni, mert az MSZ 15601-1:2007 szabvány természetesen követelményt ír elő lakóépület esetén, mint iroda, vagy középület esetén, sőt helyiségenként is megkülönbözteti a szükséges lépéshangszigetelés mértékét. (L’nw – lépéshangnyomásszint, decibel)

Az úsztatóréteg kiválasztásának alapvető szempontjai:
A lépéshang elleni szigetelés javítása:
Ezt a célt az úsztatott aljzat fajlagos dinamikai merevségének csökkentésével, azaz lágyabb rugó alkalmazásával, illetve az úsztatott aljzat tömegének növelésével, azaz nehezebb anyag vagy nagyobb rétegvastagság alkalmazásával érhető el. A lépéshangszigetelés annál jobb, minél rugalmasabb a hangszigetelő anyag, hiszen így tudja legjobban felvenni a rezgéseket.
Vagyis a hangszigetelésre jellemző mérőszám, a - dinamikai merevség - minél kisebb értéket mutat, annál jobb a lépéshangszigetelés.
A dinamikai merevség jele: SD - mértékegysége: MN/m³

Másik szempont a szigetelés terhelhetősége:
Ezt a szigetelőanyag összenyomhatóságára jellemző érték mutatja, amelyet CP-vel jelölnek.
E tekintetben arra kell törekedni, hogy minél kevésbé legyen összenyomható a szigetelés, amit azzal érnek el, hogy minél vékonyabb lemezt választanak, ez esetben viszont nő a dinamikai merevség, ami rosszabb hanggátlást eredményez. Egy szigetelőlemez akkor építhető be úsztatott padozatba, ha a rövid idejű terhelés alatti összenyomódása ≤5 mm.

Rövid kivitelezési útmutató:

• Gyakori hiba, hogy az úsztatórétegben (a szigetelésben) vezetik a gépészetet, ami hanghidak kialakulásához vezet!
• Olyan rétegrendet javasolnak, ahol a csővezetékek felső síkjáig száraz kitöltés, kitöltő esztrich stb. készül. Az így létrejött egyenletes, sík felületre kerülhet rá a lépéshangszigetelő réteg, majd erre az esztrich réteg és a burkolat.
• Az úsztatóréteg kialakítását a peremszigeteléssel kezdjük, amelynek magassága nyúljon a kész esztrich szintje fölé. Ezt követően rakjuk le a vízszintes födémre a táblákat, amelyek így megtartják a peremszigetelő sávot. Az esztrich megszilárdulás és kiegyenlítése után a beton kilógó peremszigetelés levágható.
• Sose felejtsünk el technológiai elválasztó rétegként fóliát teríteni a szálas szigetelésre! Ha befolyik a cementlé a szálak közé, nagymértékben rontja szigetelőanyagunk szigetelési képességét.

Minél jobban sikerül javítani a referenciafödém hangszigetelését, annál kisebb a lépéshangnyomás szintje a födém alatti helyiségben, ami a ráfektetett úszópadló hatékonyságát mutatja (azaz a kisebb értek a jobb).
A nyers (referencia) födém lépéshangnyomás szintjéhez képest a lépéshangcsillapítás szálas szigetelés alkalmazása eseten 25-35 dB-el változhat (csökken), vagyis egy úsztatott padlószerkezet lépéshangnyomásszint javító (csökkentő) hatása (ΔLn, w) 25-35 dB. A legjobb érték természetesen kis dinamikai merevségű, 20-30 mm vastag, lépéshanggátló ásványgyapot anyagú szigetelésekkel és 8-10 cm összvastagságú úszópadlókkal érhető el.

Az kőzetgyapot termékekkel kapcsolatban további információért kattintson a hír alatti termékképekre, amennyiben árajánlatot, egyéb információt vagy katalógust szeretne kérni a Knauf Insulation Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.