A Mapei korróziógátló és betonjavító habarcsai megfelelő segítséget nyújtanak
Kevesen tudják, hogy az épületek külső részei és a kültéri épített szerkezetek Magyarország éghajlata és fekvése miatt nagyobb mértékben vannak kitéve a fagy károsító hatásainak, mint például az északi vagy a déli országokban. Ennek oka, hogy a téli időszak alatt magasabb a fagyás-olvadási ciklusok száma, mely az alkalmazott építőanyagok szerkezetét nagyobb mértékben veszi igénybe.
Az ilyen jellegű hatások elsősorban épületeink kültéri, nem fűtött teraszait, erkélyeit és járdáit károsítják, és sokszor olyan helyrehozhatatlan károkat okoznak, amelyek miatt a károsodott betonszerkezeteket már nem lehet tartósan megjavítani.
Az ilyen jellegű hatások elsősorban épületeink kültéri, nem fűtött teraszait, erkélyeit és járdáit károsítják, és sokszor olyan helyrehozhatatlan károkat okoznak, amelyek miatt a károsodott betonszerkezeteket már nem lehet tartósan megjavítani.
Fagyás
A beton kapillárisaiban a víz megfagy, és a jég térfogat-növekedése nyomást fejt ki az anyag belső szerkezetére, amely emiatt megroppan és meggyengül.
Sózás
Sózás hatására a beton belsejében különböző mélységben különböző koncentrációjú sóoldatok alakulnak ki, melyek fagyáspontjai alacsonyabbak, mint a vízé, így fokozzák a fagyás romboló hatását. Emellett a sózás egy úgynevezett hősokkot is jelent a szerkezetnek. A sózással alacsonyabb hőmérsékletre kerülhet az olvadáspont a környezeti hőmérsékletnél, viszont ilyen esetben a felolvadó jég az olvadáshőt gyorsan elvonja a környezetéből, ami nagy terhelést jelent a sózott felületnek. A sózás a beton úgynevezett kloridos korrózióját is okozhatja, a környezeti hőmérséklettől függetlenül.
A fagyás okozta sérülések a betonon lehetnek kicsi körömnyi és tenyérnyi méretű kagylós felválások is, de gyakran meglévő repedések mentén feszít fel darabokat a szerkezetből a beszivárgó megfagyott víz. A kültéri szerkezetek több oldalról is ki vannak téve a fagyásnak, mivel a víz több úton és módon kerülhet be az épületszerkezetbe.
A víz lehetséges szerkezetbe jutásának főbb fajtái a következők lehetnek:
Csapadékvíz, mely rendszerint fentről lefelé, illetve csapóeső, ami függőleges szerkezetek esetén oldalirányból szivárog bele a szerkezetbe, amely például a felülről nem szigetelt erkélylemezek, járdák, teraszok felső oldali károsodását okozza.
Alulról kapillárisan felszívódó nedvesség, mely az alulról nem szigetelt kapillárisokkal rendelkező építőanyagokba a hajszálcsövesség révén húzódik befelé az anyagok belsejébe. Ez tipikusan az alulról nem szigetelt talajon fekvő teraszok, illetve járdák esetében gyakori jelenség.
Párakicsapódás eredményeképpen a szerkezet belsejében egy hidegebb közegben a pára vízzé válik és amikor a szerkezet hőmérséklete fagypont alá süllyed a kicsapódott víz megfagy. Ez a jelenség páratechnikailag nem megfelelően kialakított szerkezeteknél fordulhat elő, például lakótér feletti teraszoknál.
Az épület vízvezetékeiből a használati víz vagy a tetőszerkezetről a rosszul szigetelt külső falszerkezetbe szivárog és a hidegben a homlokzat közelében megfagy.
A rossz hír az, hogy az ilyen okból bekövetkezett károsodások javítására biztos, 100%-osan bevált, automatikusan alkalmazható módszer nem létezik. Mivel a meggyengült beton nem fog megfelelő aljzatként szolgálni a javítóréteg fogadására, ezért csak abban az esetben tudunk javítani, ha a felületet visszavésve, kellően teherbíró ép felülethez jutunk.
Bizonyos esetekben - például a járdák betonjainál - egyáltalán nem javasolt javítani. Ilyenkor a javasolt megoldás a gazdasági és a műszaki szempontokat is figyelembe véve a régi járda elbontása és új járda készítése.
Egyéb szerkezetek, teraszok, erkélyek esetén jellemzően már gazdaságos és reális javításban gondolkodni. A károsodott felület szilárdságát ellenőrizzük, és azt a teherhordó betonrétegig marjuk vagy véssük vissza. Amennyiben vasbeton szerkezetről van szó, ellenőriznünk kell a károsodott részen a betonacélok állapotát is. Ha a betonacélok korrodáltak, azok mellett a betont a nem korrodált részig vissza kell vésni és az acélokat Mapefer 1K korróziógátló habarccsal be kell vonni.
A Mapefer 1K habarcs megszilárdulása után a felületet alaposan előnedvesítjük és megvárjuk, amíg az mattnedvessé válik, majd a megfelelő minőségű Mapegrout betonjavító habarccsal kiegyenlítjük.
A megfelelő Mapegrout habarcs kiválasztásánál tekintettel kell lennünk a kiegyenlíteni kívánt minimális és maximális vastagságra, a javítandó felületek nagyságára, a javítandó beton minőségére, illetve a javítandó felület helyzetére és későbbi funkciójára. Általános esetben - amikor a javítást a később leburkolandó terasz járda esetében kell elvégezni - foltszerű javításokra a Mapegrout T40 állékony betonjavító habarcs alkalmazása javasolt.
A beton kapillárisaiban a víz megfagy, és a jég térfogat-növekedése nyomást fejt ki az anyag belső szerkezetére, amely emiatt megroppan és meggyengül.
Sózás
Sózás hatására a beton belsejében különböző mélységben különböző koncentrációjú sóoldatok alakulnak ki, melyek fagyáspontjai alacsonyabbak, mint a vízé, így fokozzák a fagyás romboló hatását. Emellett a sózás egy úgynevezett hősokkot is jelent a szerkezetnek. A sózással alacsonyabb hőmérsékletre kerülhet az olvadáspont a környezeti hőmérsékletnél, viszont ilyen esetben a felolvadó jég az olvadáshőt gyorsan elvonja a környezetéből, ami nagy terhelést jelent a sózott felületnek. A sózás a beton úgynevezett kloridos korrózióját is okozhatja, a környezeti hőmérséklettől függetlenül.
A fagyás okozta sérülések a betonon lehetnek kicsi körömnyi és tenyérnyi méretű kagylós felválások is, de gyakran meglévő repedések mentén feszít fel darabokat a szerkezetből a beszivárgó megfagyott víz. A kültéri szerkezetek több oldalról is ki vannak téve a fagyásnak, mivel a víz több úton és módon kerülhet be az épületszerkezetbe.
A víz lehetséges szerkezetbe jutásának főbb fajtái a következők lehetnek:
Csapadékvíz, mely rendszerint fentről lefelé, illetve csapóeső, ami függőleges szerkezetek esetén oldalirányból szivárog bele a szerkezetbe, amely például a felülről nem szigetelt erkélylemezek, járdák, teraszok felső oldali károsodását okozza.
Alulról kapillárisan felszívódó nedvesség, mely az alulról nem szigetelt kapillárisokkal rendelkező építőanyagokba a hajszálcsövesség révén húzódik befelé az anyagok belsejébe. Ez tipikusan az alulról nem szigetelt talajon fekvő teraszok, illetve járdák esetében gyakori jelenség.
Párakicsapódás eredményeképpen a szerkezet belsejében egy hidegebb közegben a pára vízzé válik és amikor a szerkezet hőmérséklete fagypont alá süllyed a kicsapódott víz megfagy. Ez a jelenség páratechnikailag nem megfelelően kialakított szerkezeteknél fordulhat elő, például lakótér feletti teraszoknál.
Az épület vízvezetékeiből a használati víz vagy a tetőszerkezetről a rosszul szigetelt külső falszerkezetbe szivárog és a hidegben a homlokzat közelében megfagy.
A rossz hír az, hogy az ilyen okból bekövetkezett károsodások javítására biztos, 100%-osan bevált, automatikusan alkalmazható módszer nem létezik. Mivel a meggyengült beton nem fog megfelelő aljzatként szolgálni a javítóréteg fogadására, ezért csak abban az esetben tudunk javítani, ha a felületet visszavésve, kellően teherbíró ép felülethez jutunk.
Bizonyos esetekben - például a járdák betonjainál - egyáltalán nem javasolt javítani. Ilyenkor a javasolt megoldás a gazdasági és a műszaki szempontokat is figyelembe véve a régi járda elbontása és új járda készítése.
Egyéb szerkezetek, teraszok, erkélyek esetén jellemzően már gazdaságos és reális javításban gondolkodni. A károsodott felület szilárdságát ellenőrizzük, és azt a teherhordó betonrétegig marjuk vagy véssük vissza. Amennyiben vasbeton szerkezetről van szó, ellenőriznünk kell a károsodott részen a betonacélok állapotát is. Ha a betonacélok korrodáltak, azok mellett a betont a nem korrodált részig vissza kell vésni és az acélokat Mapefer 1K korróziógátló habarccsal be kell vonni.
A Mapefer 1K habarcs megszilárdulása után a felületet alaposan előnedvesítjük és megvárjuk, amíg az mattnedvessé válik, majd a megfelelő minőségű Mapegrout betonjavító habarccsal kiegyenlítjük.
A megfelelő Mapegrout habarcs kiválasztásánál tekintettel kell lennünk a kiegyenlíteni kívánt minimális és maximális vastagságra, a javítandó felületek nagyságára, a javítandó beton minőségére, illetve a javítandó felület helyzetére és későbbi funkciójára. Általános esetben - amikor a javítást a később leburkolandó terasz járda esetében kell elvégezni - foltszerű javításokra a Mapegrout T40 állékony betonjavító habarcs alkalmazása javasolt.
Sérült beton lebontása
Betonacélok tisztítása
Mapefer 1K habarcs felhordása ecsettel
Mapegrout T40 habarcs bedolgozása szórással
Mapegrout T40 habarcs felületképzése simítóval
Erkély javítása Mapegrout T40 habarccsal
Fontos megjegyezni, hogy a javítások látszani fognak a javított beton felületén, mivel a javítóhabarcs és a javítandó beton színe a legritkább esetben azonos színű és árnyalatú.
A javítást követően célszerű a további helyreállítások, burkolat helyreállítás, visszavakolás, festés, stb. elvégzése. A legjobb módja annak, hogy kültéri betonból épített szerkezeteink hosszú távon ellenálljanak a fagy károsító hatásaival szemben az, hogy a szerkezet megtervezésével meggátoljuk, hogy abba a víz behatoljon. Ehhez a megfelelő anyagválasztáson túl a lejtésviszonyok kialakítása, a szerkezet hő- és vízszigetelése, az anyagok helyes technológiával történő beépítése szükséges.
A nedvességnek mégis kitett szerkezetek esetén a megfelelő betonminőség alkalmazása - melynek eléréséhez számos betonadalékszerrel lehet segíteni - a legbiztosabb megoldás.
A Mapefer 1K és a Mapegrout T40 betonjavító habarcsok katalógusait letöltheti a hír alatti termékképekre kattintva. Amennyiben árajánlatot vagy további tájékoztatást szeretne kérni a Mapei Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.
