A Penetron fehér kád technológia előnyei

Víznyomás elleni, vízhatlanságot biztosító szigetelés a Penetron rendszerrel

A betonszerkezetek tartósságának biztosításán kívül, a Penetron fehér kád technológiája a hagyományos szigetelési eljárásokkal szemben is számos előnyt nyújt víznyomással terhelt szerkezetek vízhatlan kivitelezésénél.
Mindezt a hagyományos vízhatlanságot biztosító szigetelési megoldásokhoz képest ráadásul minőségileg magasabb értékű, költségtakarékosabb, és környezetbarát alternatív építési módozatként.
Hiszen ez a technológia az elmúlt évtizedekben teljesen kiforrott és teljes körű szigetelést biztosít.
A fehér kád egy általános építőipari fogalom olyan vasbeton építményre, ami nem vízáteresztő. A külső falak és az alaplemez vízzáró betonból készül, aminél semmilyen extra szigetelés, illetve vízelvezető rendszer nem szükségeltetik. Ha födémek érintkeznek a környezettel és víz érheti őket, akkor ezek is a fehér kád részei lehetnek.

Ezek az épületrészek hordozó és elválasztó részei is lehetnek. Így például a fekete káddal szemben jelentős költség és időelőnnyel rendelkeznek. Megfelelő tervezésnél (építésfizikailag és helységklíma szempontjából is) egy megfelelően kivitelezett fehér kád vízhatlan.

Korábban azt feltételezték, hogy diffúzió, beszivárgás, nyomás, vagy a kapilláris szívóképessége végett mégiscsak van nedvességtranszport az építményben.
De ezt az újabb vizsgálatok cáfolták.
Galéria
A WU Richtlinien ("vízátnemengedő" betonok) irányelvek szerint (DAfStb 11/2003) a hagyományos fehér kádaknál egy háromrészes modell a kiindulási alap. Ez teljesen független a szerkezetet érő hidrosztatikus víznyomástól. Egy C30/37-es beton egy max. 0,55 W/cement tényezővel, a következő tulajdonságokat mutatja ( Hagyományos fehér kádak esetében a minimális betonfalvastagság d>= 24 cm.)

1. terület , ahol a szerkezetbe tud belépni a víz. Ezt a részt még felosztjuk a víznyomás oldali külső (0-25 mm) és az e mögött elhelyezkedő kapilláris területre. (25-70 mm). A pórusvizek váltakozó iránya a cementfázisok alatt ahhoz vezetnek, hogy jelentősen csökken a kapillárisok továbbvezetési képessége.
2. terület, Ez a belső(mag) rész. Ez megfelelő betonvastagságnál, ( ami d>= 200 mm) nem jut el víz erre a területre. Itt nem következik be vízbelépés kívülről befele, még vízgőz formájában sem!
3. terület. Diffúziós terület a belső térhez. Belülről képződik egy kiszáradási terület kb. 40-80 mm keresztmetszetben. A beton többlet nedvesség tartalma a helység száraz használatánál kilép a helység levegőjébe. A száraz használás első éveiben kialakul egy nedvességkiegyenlítődés. A beton "alkalmazkodott" a 3-as területen is a használati környezethez.
A fehér kád tehát egy beton szerkezet, amely nagy hidrosztatikai nyomással szemben is vízhatlan, porszáraz belső felületű, mégpedig a beton belső szerkezetének köszönhetően, így elegendő előnyökkel jár az építő és a tulajdonos számára is. A rendszer jelentős előnyökkel bír a hagyományos víznyomás elleni, vízhatlanságot biztosító szigetelési eljárásokkal szemben. Ez utóbbiak sokszor a természetre káros bitumen membránokra és/vagy kátrány termékekre alapulnak, hiszen ezekkel tapad a beton felülethez. Amíg a hagyományos "fehér kádas" eljárások magas fokú beton formációkra és az elemek szokványos felállítására épülnek, addig a Penetron fehér kád kitűnik egyszerűsége, önjavító képessége miatt, illetve azzal, hogy megengedi a hagyományos (nem különleges minőségű) beton és az Eurocode szerint számolt statikák használatát.
Galéria
Galéria

Kaposvár Katolikus Gimnázium földalatti tantermei
A Penetron fehér kád főbb előnyei
  • Idő- és költség takarékosság, mivel a szigeteltség (víznyomás elleni vízhatlan szigetelés) biztosítása egyben történik a betonozási folyamattal
  • A hagyományos fehér kádakhoz képest, már a szerkezet pozitív oldalán az 1-es területre sem tud belépni a nedvesség (EMI TVB 2011) (betonkorróziós folyamatoknak való fokozottabb ellenállás)
  • Ez a szigetelés aktív marad a felület megsérülése esetén is, az utólag keletkező repedések 0,4 mm (!) tágasságig automatikusan visszatömítődnek nedvesség hatására A szerkezet élettartama idejére megmarad ez az önjavító képesség
  • Felhasználható ivóvizes rendszerekhez is
  • Könnyű hozzáférés az esetleges javításoknál (negatív oldalról is, lokálisan, a nedvesség belépési pontjánál javítható, nincs szükség drága és kiszámíthatatlan költségű injektálásra)
  • Nincs szükség magas fokú, ultra sűrű betonhoz a vízszigeteltség eléréséhez
A fehér kád kritikusai szerint, a kezeletlen (hagyományos, tehát nem Penetronos) vízzáró beton szerkezetének kapillárisaiba behatolhat a víz, illetve vízgőz, ami ott kicsapódva ismét folyékony állapotba kerülhet. Ha egy ilyen betonszerkezet negatív oldalára vízzáró bevonat-szigetelés kerül, a feltételezés szerint a vízzel bármikor akadálytalanul telítődhető kapillárisok miatt pl. melegedés (napsütés, fűtés) a felszín közelében a negatív oldali bevonatszigetelés alatt vízgőz képződés lehetséges. Mivel a vízgőz nagyobb térfogatú, mint a víz(1:1500), nagy nyomás keletkezik, és a gőz természetesen kiutat keres magának. A vízgőz a szigetelés irányába éppen a bevonatszigetelés miatt nem tud eltávozni, áthatolni. A szerkezet irányába a vízzel telített kapillárisok ellenállása miatt nem tud terjedni. Emiatt a legkisebb ellenállású rész fele fog tágulni. Ebben az esetben ez az illesztési-tapadási pont/réteg a bevonatszigetelés és a betonszerkezet között. Ez válik el a betonfelülettől és okozza a bevonat felpúposodását. A folyamat természetesen nem állna le, a nyitott kapillárisokba, hajszálrepedésekbe bejutó vízből állandóan képződhet pára, ami folytatja, fokozza a leválást.
Ha a betonszerkezet kapillárisait, repedéseit Penetron kristályok töltik ki, akkor nem tud a folyadék be/áthatolni a felületi feszültség miatt ezen a gáton, nem tud bejutni a szerkezetbe, nem telíti a kapillárisokat, repedéseket még az 1.-es területen sem. (ÉMI 2011) Így természetesen pára/gőz sem képződik a kritikus negatív oldali felszín közeli területen ennél a struktúránál, és nem következik be a fent vázolt folyamat. Amikor -akár a betonkötés befejeződése után évekkel- később újabb repedések jelennek meg a szerkezeten, ahol a nedvesség be tud lépni, ez azonnal katalizálja a kristályképződéssel végződő kémiai folyamatot, így ezek a repedések is vízhatlan módon tömítődnek.(MFPA Labor Leipzig 2006, SETSCO labor Szingapúr 2013)

A Penetron kristályok "szövete" helyet hagy nagyon kis közöknek, ahol a szerkezetben építéskor eleve meglevő vízgőz eltávozhat. Emiatt szárad ki teljesen a nedves, de Penetronnal kezelt/adagolt beton. (IPT Intézet 2007)

A Penetronnal készített betonszerkezet "lélegzése" tehát kevésbé korlátozott, mint a "fekete kádak" esetében, ami egyértelmű előnyt jelent emberi tartózkodásra alkalmas terek kialakításánál és a szerkezet korróziós károsodásának megelőzésénél is.
Galéria

Váci Corner Irodaház, Budapest
Ha a Penetron fehér kád technológiával kapcsolatban további információt, katalógust vagy árajánlatot szeretne kérni a Chem-Beton 2000 Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.

Kategóriák

Vízszigetelő bevonatok, vízzáró habarcsok
Vízszigetelő bevonatok, vízzáró habarcsok
Szigetelések
Szigetelések
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...