A Dörken DELTA termékeivel elkerülhetők a tetőszerkezet károsodásai és kellemesebb lakóklíma érhető el
Tetőtérbeépítéssel rendelkező épületeknél gyakran kerül szóba, hogy különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a jó légzárásra. De mit is jelent ez egyáltalán?
Légzárónak azon építőanyagokat, épületrészeket, épületeket nevezzük, melyeken a levegő nem vagy csak mérsékelten tud átáramlani. És miért fontos a légzárás?
Ezt egy fizikai alaptörvény magyarázza meg nekünk, miszerint a meleg levegő felfelé száll, s magával viszi a benne felgyülemlett párát is. Amennyiben engedjük, hogy ez a párás, meleg levegő bejusson a hőszigetelésünkbe és ott hideg levegővel találkozva halmazállapotot váltson, úgy a környezetében lévő anyagokat, szerkezeteket garantáltan eláztatjuk.
Mindez egyenes út a szerkezeti károsodáshoz, penészesedéshez, gombásodáshoz. Vagyis egy jól megtervezett és kivitelezett légzáró réteg megakadályozza a kontrollálatlan levegőáramlást, gondoskodik a jó közérzetről, valamint megelőzi a konvekció következtében kialakuló kondenzvíz képződést.
Az épületek légzárása a hőszigetelés mellett több okból kifolyólag is fontos szerepet játszik, akár új építésről, akár átépítésről, akár felújításról beszélünk – egy zárt épület gondoskodik a kellemes lakóklímáról, az energiaköltségek csökkentéséről, és hozzájárul a környezetvédelemhez.
Egy nem légzáró módon kialakított tető, ajtó vagy ablak nem csak a komfortérzetet, hanem az egész épület minőségét is jelentősen rontja és elkerülhetetlen a magasabb energiaköltség.
Párafékező vagy párazáró?
A fizika jelenlegi állása szerint két olyan anyagot ismerünk, mely teljesen elzárja a pára útját. Ezek nem mások, mint az üveg, és a fém. Mivel elég problémás lenne a könnyűszerkezetes épületrészek hőszigetelését a párától üveg vagy fém táblákkal védeni, így a fóliagyártók igyekeznek, minél magasabb párafékező értékkel rendelkező, kivitelezőbarát anyagokat előállítani.
A komolyabb gyártók már igen jó úton haladnak, hisz azért a közel 1,5 km-es Sd-értékkel rendelkező anyagok már eléggé megközelítik a teljes párazárást, de a jelenleg könnyen használható fóliák még csak párafékezőnek nevezhetők. Természetesen ezek között is nagy a szórás, így törekedjünk minél nagyobb páradiffúziós ellenállási tényezővel rendelkező anyagokat beépíteni.
(Megjegyzés: míg egyes hőszigetelő anyagok egyáltalán nem viselik el, ha pára jut a szerkezetükbe, addig mások igen. Tehát ez is meghatározhatja a választásunkat.)
6 jó indok a légzárásra:
- kevesebb fűtési energia szükséglet, elkerülhető az ellenőrizetlen levegőáramlás, ami energiamegtakarítást és kevesebb széndioxid kibocsátást eredményez
- az épületfizikai károk elkerülhetők, mert nem tud a szerkezetben kondenzvíz képződni
- nem károsodik a szerkezet, nem képződik penész
- megakadályozza a huzat-érzetet
- jobb beltéri levegő minőség (szagok, spórák, por, stb.)
- a szellőztető rendszerek hatékonyabbak
Anyagválasztás
A légzáró, párafékező fólia kiválasztása előtt mindig vizsgáljuk meg, hogy
- az adott rétegrendbe melyik anyag lenne a legideálisabb,
- szükséges-e, hogy pl. a fólia teljes felületén öntapadó legyen (pl. trapézlemez szerkezetnél), vagy
- ha utólagos beépítésről van szó, szükséges-e változó Sd-értékű fólia használata,
- a kiválasztott anyag gyártója kínál-e teljes rendszert, és mindehhez vállal-e garanciát.
Nézzünk néhány gyakran előforduló példát:
1. Adott egy új építésű, tetőtérbeépítéses, szarufák között és a szarufák alatt hőszigetelt szerkezet.
A hőszigetelés anyaga: szálas (üveggyapot, kőzetgyapot, fagyapot)
2. A szóban forgó épület tetőszerkezete látszó lesz, azaz a hőszigetelés a szaruzat külső oldalára, egy lambéria rétegre kerül kialakításra.
3. Épületünkben uszodatér, vagy nagyüzemi konyha kerül kialakításra.
Válasszunk extrém magas párazáró képességgel rendelkező (min. 1500 m-es Sd-értékű), teljes felületén öntapadó (lehetőség szerint bitumenmentes) anyagot, mely a szellőztető rendszer esetleges meghibásodása esetén is ellenáll a különösen nagy páraterhelésnek. Nem szükséges hozzájuk külön ragasztószalag használat – maximum néhány csomópontnál, hisz úgy működnek, mint egy öntapadó tapéta, mind a szerkezethez, mind egymáshoz automatikusan hozzáragadnak.
4. Korábban beépített tetőteret kell felújítanunk, de úgy, hogy a kivitelezés csak a külső oldalról folyhat.
Ebben az esetben, ha szükséges a lég-és párafékező rendszer pótlása, kizárólag ún. változó Sd-értékű anyagot építhetünk be. Az ilyen típusú fóliák alapvetően párafékezők, de nedvesség hatására megnyúlik a szálszerkezetük és az adott helyzetben átengedik magukon a felgyülemlett párát, így akadályozva meg a szaruzat károsodását.
5. Amennyiben a hőszigetelésünk nem a tetősíkban, hanem mondjuk a födémen vagy a fogópáron fut, úgy gondolkodjunk a fentebb leírt rétegrendek alapján.
Az említett rétegrendeken kívül még számtalan esetben kell légzárást készítenünk. Ami nagyon fontos, gondolkodjunk ésszerűen, és mind az anyagválasztásnál, mind pedig a kivitelezésnél tartsuk be az alapszabályokat!
Kivitelezés előtt:
A feladatnak megfelelő fóliát/anyagot válasszuk. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy mi lenne a legjobb megoldás az adott feladatra, kérjünk gyártói szaktanácsot. Már az árajánlat készítésnél kalkuláljunk a szükséges kiegészítőkkel, ragasztókkal, tömítőkkel, mert ezek nélkül a légzárás fabatkát sem ér.
A munkadíj meghatározásakor pontosan legyünk tisztában azzal, hogy mi is a feladat, nehogy később emiatt vitába keveredjünk – ilyen leginkább a felújításoknál fordulhat elő, ahol esetleg látatlanba vállaljuk el a munkát, majd a bontásnál derül ki, hogy a légzárást is pótolni kell. Ha ez csak kívülről oldható meg, úgy az eredetileg kalkulált munkaidő akár többszörösére nőhet.
Kivitelezés során:
A legfontosabb elv, hogy a légzáró réteget mindig a hőszigetelés fűtött oldalára kell beépíteni.
A párafékező fólia semmilyen körülmények között nem futhat ki a hideg térbe, annak mindig a meleg oldalon kell "végződnie".
A légzáró réteget folytonosan kell fektetni, az áttörések, csatlakozások leragasztásával/tömítésével.
A párafékező rétegen semmilyen lyuk, szakadás, rés nem lehet, hisz a téli időszakban a beltéri páranyomás annyival magasabb a kültérinél, hogy a pára a legapróbb rést is meg fogja találni a szerkezeten, hogy kijusson és ekkor újra lehetőséget biztosítunk a kondenzációra.
Tehát a csatlakozások/tömítések leragasztása rendkívül fontos, úgy mint:
- átlapolások
- falcsatlakozások
- tetősíkablak, kémény
- áttörések (pl. szellőzőcső, gépészeti elemek, villanyvezetékek, stb.)
Néhány fontos részlet
1. Amennyiben tetőtérben, belső oldalon dolgozunk, vagy könnyűszerkezetes ház falát építjük, a kiválasztott fóliát mindig a belső burkolat tartószerkezete alá építsük be.
Ne vétsünk olyan hibát, hogy például helytakarékosság miatt a légzáró réteget a gipszkarton/lambéria alá közvetlenül rögzítjük például kétoldalas ragasztóval, mert így
- m²-ként miniumum 20 db gipszkarton csavarral lyukasztjuk át a fóliánkat,
- az utánunk érkező kivitelezők (pl. villanyszerelő) minden egyes kábel, konnektor, kapcsoló, stb. beépítésekor a burkolat kivágásával egy lépésben szétvágja a fóliát is, mindezzel megkockáztatva a légzárás működését,
- ráadásul elveszítjük az alumínium kasírozás egyik pozitív tulajdonságát – a fűtési hő reflektálását.
2. A fólia/fóliák átlapolásait a rendszerhez tartozó ragasztószalaggal kell, gyűrődésmentesen leragasztani.
Mindehhez magát a fóliát lehetőség szerint feszítsük ki a szerkezetre, hogy a ragasztószalag egy sík felületre tudjon tapadni.
A párafékező anyagot a falak mentén, légzáró módon kell csatlakoztatni (pl. a gyártó által ajánlott tömítő masszával). A burkolatot tartó legszélső profil "szorítása" nem elegendő.
A fóliát áttörő szerkezeteket, kémény, ablak, szellőzőcsövek, stb. az adott feladatnak megfelelő, lehetőleg flexibilis ragasztóval alakítsuk ki, mellyel itt is garantálható a gyűrődésmentesség.
Végeredményben egy teljesen összefüggő, zárt felületet kell képeznünk a kiválasztott légzáró rendszerrel.
Írta: Dvorák Andrea, a DÖRKEN Membranes Magyarország budapesti, pest megyei szaktanácsadója
