Lélegző épületszerkezetek

A puren gmbh PIR keményhabos technológiája

Életünk nagy részét ma már épületekben éljük, ezért az építkezésnél is egyre fontosabb szempont az egészség. A félreértelmezett követelmények azonban gyakran szülnek nem célravezető eredményt.

Nem is kérdés, hogy a légzés az egyik alapvető életfunkciónk. Nejlonzacskóval a fejünkön nem tudnánk lélegezni és megfulladnánk. A szánk és orrunk előtt tartott vékony papírzacskóval sem beszélhetnénk még szabad, akadálytalan légzéstől. Vajon igaz lenne ez ugyanígy azokra a falakra is, amelyek között élünk? A zavartalan légcsere követelménye miként igaz a házainkra is? Kell, lehet vagy szabad lélegezniük az épületszerkezeteknek is? És ha igen, akkor miért?

Lélegző épületszerkezetek
Lélegző épületszerkezetek
Számunkra a légzés létfontosságú. De hogy is van ez az épületek esetében?

A légzés lényegében két alapvető életfunkciót jelent az emberi testnek: biztosítja a légcserét és szabályozza a páratartalmat. Amíg zárt légtérben tartózkodunk, addig az épületszerkezet és az épületgépészet közös feladata, hogy kellő mennyiségű friss levegőt biztosítson nekünk és elvezesse a felesleges mennyiségű nedvességet. Amikor elhasználódott a levegő, akkor ösztönösen is helyesen cselekszünk: ablakot nyitunk. Az újabb épületekben a szellőztető rendszer gondoskodhat arról, hogy tiszta, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú friss levegőt szívhassunk - jó esetben úgy, hogy nem is érzékeljük a gépi szellőztetést. Ez tehát a szellőztetés lényege.

A zárt (nem átlátszó) épületszerkezeteken nincs szabályozható szellőztető nyílás, amin keresztül levegő áramolhatna ki és be. Ilyen épületszerkezeteken keresztül nem lehet szellőztetni. A tömör épületszerkezetekben tervezetten nem szoktak nyílást sem vágni. A légtömör külső épületburok szivárgása a legrosszabb esetben nem tervezett hőátbocsátást és ezért páralecsapódást okoz vagy az épületszerkezeten belül, vagy pedig a nyílásnál. Ezzel nem csak a huzat jár együtt, hanem az ellenőrzés nélküli hőveszteség is, hiszen a távozó levegő természetesen hő formájában magával viszi a tárolt energiát is.

Nem véletlen tehát, hogy az EnEV német energia-hatékonysági rendelettől a tetőfedő szakmai szabályokon át a DIN 4108-as szabványig minden hőszigetelési előírásban a légtömör épületszerkezet alapkövetelménye a korszerű hőszigetelésnek. De nem szabad megfeledkezni a légszivárgással együtt járó hangátbocsátásról sem - a közvetlen kiszellőzés mindig azt is jelenti, hogy a hanghullámok szintén közvetlenül átjutnak a falszerkezeten, ami rontja a zajszigetelést.

Lélegző épületszerkezetek
Lélegző épületszerkezetek
A beltéri levegő pára- és károsanyag-tartalmának 98 %-át a szellőztetés vezeti el. kép: IVPU

A zárt épületszerkezetek légátmenete tehát nemkívánatos. Tetőszerkezeteknél gyakran fólia biztosítja a légtömörséget. A szakszerűen csatlakoztatott és megfelelő anyagokkal ragasztott, korszerű légzáró fóliák megfelelően látják el a feladatukat: megóvják a lakókat a nem tervezett hőveszteségtől és az épületet a szerkezeti károsodástól. Ebben az értelemben igenis előnyös dolog „légzáró burokban élni”.

Annál komolyabban kell viszont venni a páratartalom elvezetésének kérdését. Az épületek mindennapi használata során nap mint nap jelentős mennyiségű pára kerül a belső légtérbe. Ez viszonylag kis mennyiségben, de folyamatosan történik a lakótérben tartózkodó emberek és a szobanövények kipárolgásaival, másrészről pedig lökésszerűen, nagyobb mennyiségben a mindennapi fürdéssel és zuhanyozással vagy a háztartási munkákkal (mosás, mosogatás, főzés). Egy három-négy fős háztartásban napi átlagban akár 10 l-nyi vízpára is jut különösebb feltűnés nélkül a levegőbe. Ugyanilyen rendszeresen és megbízhatóan kell ezt a páramennyiséget elvezetni. A lakótér levegőjében felhalmozódó pára nem csupán egészségtelen és nem higiénikus klímát okoz, hanem a páralecsapódást és penészedést fokozza az épületszerkezet belső felületének kritikus pontjain.

Csábítónak tűnik a folyamatos, használattól független páramentesítés páraáteresztő határoló épületszerkezetekkel - de járható ez az út?

Az ideálisan páraáteresztő épületszerkezet legfeljebb 2,5 g/m²·h párát enged át - de ennek feltétele a megfelelő „behatás” a külső és belső páranyomás közötti különbség formájában. A DIN 4108-3 szabványban megfogalmazott klimatikus viszonyok mellett a páralecsapódás időszakában (-5 °C hőmérséklet és 80 % relatív páratartalom mellett) alakul ki. A kisebb mértékű hőmérséklet- és páratartalom-különbség a külső és belső levegő között arányosan kisebb páraáteresztést okoz. Nyáron, amikor bent hűvösebb van, mint kívül, több hónapon át egyenesen megfordul a páraáteresztés iránya, és ezzel szemben hat a napi 10.000 g-os mértékű belső párafelesleg, amit a külső légköri viszonyoktól függetlenül ki kell vezetni – ez pedig szinte elképzelhetetlen!

Lélegző épületszerkezetek
Lélegző épületszerkezetek
A légzáró réteg alapkövetelmény a modern tetőszerkezeteknél.

2% segít a szárításban

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a páraelvezetés éves átlagban csak mintegy 2 %-ban történik a szilárd (átlátszatlan) határoló épületszerkezeteken keresztül - ez pedig túl kevés a beltéri levegőben található pára megbízható elvezetéséhez. Ebben az esetben is elengedhetetlen a szellőztetés, tehát a párás és elhasználódott beltéri levegő cseréje a szárazabb és friss külső levegővel.

A beltéri pára elvezetését nem szolgálja a nagyfokú páraáteresztés - viszont a páraáteresztő építőanyagok beépítése igenis célszerű lehet. Az épületfizikai szempontból összehangolt, páraáteresztésre is képes rétegrend mellett a páraáteresztés csökkenti a kicsapódó pára mennyiségét és felgyorsítja a pára elvezetését a párolgási időszakban. A fa épületszerkezet száraz marad, az épületszerkezet összességében szilárdabb és biztonságosabb. A szerkezet kisebb sérülése esetén a páraátbocsátás jelentős mértékben járul hozzá az építőanyag kiszárításához. A páraáteresztés révén a különböző okokból bejutó nedvesség is kiszárad. De mindez csak mértékkel történhet: a víz jó hővezető – a nedvességet felszívó hőszigetelő anyagok hőszigetelési képessége csökken a nedvesedéssel.

Nem szabad elsiklani a nedvesség átmeneti tárolása felett sem. A nedvességet felszívni képes felületek, mint például a nagy nedvszívó képességű, nyílt pórusú vakolatok képesek átmenetileg felszívni és tárolni, később pedig leadni a beltéri levegő felesleges páratartalmát. Ezek a felületek tehát hathatósan visszafogják a páratartalom kiugrását, kiegyenlített, kellemes és higiénikus klímát biztosítanak a belső légtérben. Ez a páratárolás azonban csak a felülettől számított 10-15 mm-es mélységben zajlik. A jellemzően az épületszerkezet közepénél, ráadásul légzáró réteg mögött beépített hőszigetelő anyagok párafelvétele ebben nem játszik szerepet.

Lélegző épületszerkezetek
Lélegző épületszerkezetek
A hőszigetelő anyag alatti légzárás alapkövetelmény a korszerű tetőszerkezeteknél.

A „lélegző építőanyagok” ötlete szimpatikusnak, sőt első pillantásra logikusnak is tűnik. Józan megfontolással azonban ki kell zárnunk:

  • A zárt épületszerkezeten keresztüli légcsere lehetetlen, ráadásul ellentmondana minden vonatkozó szabványnak és előírásnak.
  • A páraáteresztésre alkalmas határoló épületszerkezeteken keresztül történő párakivezetés nem hatékony és egyáltalán nem alkalmas a higiénikus légkör biztosítására a lakótérben.
  • Megkerülhetetlen a működőképes szellőztetési rendszer alkalmazása.
  • A pára felszívóképes anyagokkal történő átmeneti tárolása hozzájárulhat a kiegyensúlyozott páratartalomhoz, de ez csak a felületi rétegben történik.
  • A nedvességet felvevő hőszigetelő anyagokba kerülő nedvesség csorbítja a hőszigetelő képességet.

A „lélegző építőanyagokról” alkotott elképzelésekkel ellentétben az épületfizikai szempontból összehangolt, páraáteresztésre képes rétegrend hozzájárul az épületszerkezet biztonságához, tartósságához és megbízhatóságához.

Mennyire párazáróak a poliuretán hőszigetelő anyagok?

A kemény poliuretán habok páraáteresztési ellenállását (µ-értékét) a szakirodalom 40 és 200 között adja meg. A legújabb mérések alapján ez az érték 50 és 100 közé tehető. Egy 10 cm vastag poliuretán hőszigetelő lap Sd-értéke (vízpára-áteresztéssel egyenértékű légréteg-vastagság) ennek megfelelő 5 és 10 m között van. (Sd-érték: a tömörség mérőszáma)

Sd ≤ 0,5 m: páraáteresztő
0,5 m < Sd < 1500 m: páragátló (párafékező réteg)
Sd ≥ 1500 m: párazáró (párazáró réteg)

Lélegző épületszerkezetek
Lélegző épületszerkezetek
A PIR anyagok kiemelkedő hőszigetelőképességet biztosítanak, mert cellái légtömörek.
A hírben szereplő termékek
puren DB blau párafékező tetőfólia Puren Perfect PIR hőszigetelés puren St-Blau PIR hőszigetelés puren PIR Unterdach hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő elemek és rendszerek magastetőkhöz
10 termék

Diffúzió szempontjából zárt és nyitott hőszigetelések és párazáró fóliák.

10 termék
Termékismertető
Műszaki adatok
Tovább
Termék kártya
purenit univerzális építő- és szigetelőanyag
 
purenit univerzális építő- és szigetelőanyag

A purenit® egy (PUR/PIR-) keményhab alapú, fluorklór-szénhidrogénektől és halogénezett fluorklór-szénhidrogénektől mentes, nagy hőszigetelő képességű poliuretán. A nagyteljesítményű funkcionális szerkezeti anyag minden famegmunkáló géppel megmunkálható, újrahasznosítható és alapkivitelben nem kasírozott. Páratlan receptúrája miatt a purenit® csavarozható, kemény, könnyű, egyszerűen megmunkálható, hőálló, hőszigetelő, vegyszerálló, valamint kasírozható és más anyagokkal párosítható, ezen kívül nagyfokú szilárdsággal rendelkezik.

Termékismertető
Tovább
Termék kártya
puren PD PIR talajjal érintkező hőszigetelés puren MV-K PIR lábaztat hőszigetelés puren AL-K PIR lábazat hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő panelek külső falakhoz
3 termék

Terep alatti szigetelés, mag-szigetelés, a hőhidak elkerülésére szolgáló különleges szerkezeti elem, a Német Építéstechnikai Intézet által jóváhagyott PUR/PIR keményhabból készült összekötő hőszigetelő rendszer.

3 termék
Termékismertető
Tovább
Termék kártya
puren MV PIR szigetelőpanel puren NE-B2 PIR szigetelőpanel puren FD-L PIR hőszigetelés puren PIR lejtés hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő panelek lapostetőhöz
7 termék

PUR/PIR keményhabból készült lapostető-szigetelőpanelek. Kínálatuk magában foglalja mind a rétegzett, mind a nem rétegzett PUR/PIR-termékeket, valamint a B2 építőanyag osztály (közepesen gyúlékony) mellett a B1 építőanyag osztályt (nehezen gyúlékony) és az új európai "C” tűzvédelmi osztályozást. Emellett a csarnoktetőkhöz és nagyobb nyomásnak kitett lapostetőkhöz kifejlesztett szigeteléseket.

7 termék
Termékismertető
Tovább
Termék kártya
puren FAL PIR hőszigetelés puren MV-FB PIR padlóhőszigetelés puren DBV PIR padlás hőszigetelés
 
puren PIR hőszigetelő panelek padló és mennyezet számára
3 termék

A hőszigetelés iránt támasztott megnövekedett igények is kielégíthetőek minimális építési magassággal - akár padlófűtés-rendszerekkel is kombinálva.

3 termék
Termékismertető
Tovább
Termék kártya
PIR/PUR keményhab szigetelések
 
PIR/PUR keményhab szigetelések

A kemény poliuretán habból készült szigetelés rendszeresen kiválóan teljesít a szigetelési teljesítmény tekintetében más szigetelőanyagokhoz képest, mivel a hővezetési szintjük (WLS) lényegesen jobb, mint sok más szigetelőanyag.

Termékismertető
Tovább
Termék kártya
Kategóriák
Polietilén, poliuretán és poliészter szigetelések
Polietilén, poliuretán és poliészter szigetelések
Hőszigetelések, hangszigetelések
Hőszigetelések, hangszigetelések
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...