Az építési folyamatokat és a garanciavállalási kötelezettséget érintő jogszabályi háttér
Látjuk, hogy a vevők egyre tudatosabbá válnak, a pénzükért egyre inkább megkövetelik az őket illető jogokat is. Természetesen, amíg minden probléma nélkül, olajozottam működik, addig kevesen gondolnak az esetleges későbbi reklamációkra, fogyasztókat érintő jogokra. Pedig jó tisztában lenni a háttérrel. Sajnos gyakran a kivitelező cégeknél is látható, hogy az építési folyamatokat és a garanciavállalási kötelezettséget érintő jogszabályi háttérrel, valamint annak alapelveivel nincsenek tisztában.
Természetesen, amíg fekete- vagy szürkegazdaságban végezzük a tevékenységet, addig jobbára csak az etikánkra, illetve az érdekérvényesítő képességünkre van bízva, hogy hogyan állunk a problémás kérdésekhez.
Ez az út azonban nem ajánlott senkinek. Nem csak helyes, hanem hosszabb távon kifizetődőbb is a legális út, és bizonyos cégméret és projekt méret mellett nem is lehet más utat választani.
Természetesen, amíg fekete- vagy szürkegazdaságban végezzük a tevékenységet, addig jobbára csak az etikánkra, illetve az érdekérvényesítő képességünkre van bízva, hogy hogyan állunk a problémás kérdésekhez.
Ez az út azonban nem ajánlott senkinek. Nem csak helyes, hanem hosszabb távon kifizetődőbb is a legális út, és bizonyos cégméret és projekt méret mellett nem is lehet más utat választani.
Mi az a néhány jogszabály, amit minden kivitelezést végző cégnek ismerni illik
Az első, és minden építési tevékenység alapja az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
Ez a jogszabály határozza meg többek között az Építőipari kivitelezői tevékenység fogalmát, a dokumentációk, építési napló vezetésének szabályait is. Ebben a rendeletben találhatóak az Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői, a résztvevők meghatározása, azok legfőbb kötelezettségei, feladatai.
Természetesen elsősorban a saját magunkat érintő meghatározásokkal kell tisztában lennünk, de jó, ha tudjuk, hogy a többi résztvevőnek milyen kötelezettségei vannak, kitől mit várhatunk, illetve ki mit várhat el tőlünk, milyen együttműködés várható el a folyamatban résztvevő szereplőktől. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy az itt szabályozott szerepek és kötelezettségek nem lemondhatóak, nem cserélhetőek. Azaz, ha a gyártó, a kereskedő nyilatkozik valamiről, attól, még a kivitelező kivitelező marad, s kötelezettségeit, feladatait, felelősségét nem veheti át más.
Ahogy a műszaki ellenőr sem veheti át a tervező vagy a felelős műszaki vezető felelősségét a folyamatban.
A garanciavállalással, a fogyasztói jogokkal általánosságban a PTK (Polgári Törvénykönyv) foglalkozik. Ismertetésének léptéke messze túlmutat e cikk keretein, így innen csak a két leggyakrabban összekevert fogalommagyarázatról esik szó.
Mit jelent a garancia?
A jótállás hétköznapi elnevezése a garancia. A jótállás önként vállalt vagy jogszabály által előírt többletkötelezettség arra vonatkozóan, hogy a kötelezett meghatározott időtartamon belül garantálja azt, hogy a teljesítése hibátlan lesz. A Ptk. szerint, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak a jótállás időtartama alatt a vállalás vagy a jogszabály szerint helyre kell állítania a hibás teljesítést. Mindemellett a bizonyítási teher is a kötelezettet terheli.
Mit jelent a szavatosság?
A kellékszavatosság hétköznapi elnevezése szavatosság. A kellékszavatosság azt jelenti, hogy a kötelezett a szavatossági időn belül köteles az esetlegesen felmerült hibákat kijavítani, vagy egyéb módon a hibát elhárítani, a jogosultat a hibáért kompenzálni. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ebben az esetben a bizonyítási teher a megrendelőt terheli.
A szabályozást a 181/2003. (XI. 5.) Kormány rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról tartalmazza. Itt megtalálhatjuk, hogy milyen épületszerkezetre, milyen munkára milyen jótállási kötelezettséget vagyunk kötelesek vállalni. Ebből a rendeletből nagyon fontos kiemelni a 2. §. 2. és 3. pontját, mivel ezzel kapcsolatosan nagyon sok, a valóságtól eltérő berögzülés él a fejekben.
(2) A vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.
(3) Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
Azaz a kivitelező nem mondhatja fel a jótállást. Ha a munkát elvégzi, akkor azt úgy tegye, hogy azzal kapcsolatosan a kötelezettségei akkor is élnek, ha ezt írásban előzőleg már felmondta.
Tegyünk említést még az 253/1997. (XII. 20.) "Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről" rendeletről is. Ez ugyan közvetlen garanciális kérdésekről nem szól, de a benne lévő meghatározások akár a beépítésre szánt területekről, az épületek elhelyezéséről ezen területeken, épületszerkezetek, helyiségek meghatározásairól olyan információkat, meghatározásokat tartalmazhatnak, amelyek egyértelművé tehetnek sokszor kérdéses fogalmakat, tisztázhatnak félreértéseket is, illetve gyakran hivatkozik rá a többi jogszabály is.
Természetesen számtalan, a szakterületeket közvetlenül érintő szabályozás létezik még. E cikk csak a legfőbb irányvonalakat említi, de ha legalább a fent említett jogszabályokat, illetve a ránk vonatkozó részeiket ismerjük, már jóval kisebb eséllyel futunk bele vitás kérdésekbe, hibás döntésekbe.
Ha hasznosnak találta ezeket az információkat, akkor további ehhez hasonló segítséget, információt, tippet olvashat a negyedévente megjelenő Tudatos Építési Vállalkozó Mellékletben, mely kis-és középvállalkozóknak szól.
A Mapei Kft. termékeinek letölthető katalógusait elérheti, ha a hír alatti céglogóra kattint.
Az első, és minden építési tevékenység alapja az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
Ez a jogszabály határozza meg többek között az Építőipari kivitelezői tevékenység fogalmát, a dokumentációk, építési napló vezetésének szabályait is. Ebben a rendeletben találhatóak az Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői, a résztvevők meghatározása, azok legfőbb kötelezettségei, feladatai.
Természetesen elsősorban a saját magunkat érintő meghatározásokkal kell tisztában lennünk, de jó, ha tudjuk, hogy a többi résztvevőnek milyen kötelezettségei vannak, kitől mit várhatunk, illetve ki mit várhat el tőlünk, milyen együttműködés várható el a folyamatban résztvevő szereplőktől. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy az itt szabályozott szerepek és kötelezettségek nem lemondhatóak, nem cserélhetőek. Azaz, ha a gyártó, a kereskedő nyilatkozik valamiről, attól, még a kivitelező kivitelező marad, s kötelezettségeit, feladatait, felelősségét nem veheti át más.
Ahogy a műszaki ellenőr sem veheti át a tervező vagy a felelős műszaki vezető felelősségét a folyamatban.
A garanciavállalással, a fogyasztói jogokkal általánosságban a PTK (Polgári Törvénykönyv) foglalkozik. Ismertetésének léptéke messze túlmutat e cikk keretein, így innen csak a két leggyakrabban összekevert fogalommagyarázatról esik szó.
Mit jelent a garancia?
A jótállás hétköznapi elnevezése a garancia. A jótállás önként vállalt vagy jogszabály által előírt többletkötelezettség arra vonatkozóan, hogy a kötelezett meghatározott időtartamon belül garantálja azt, hogy a teljesítése hibátlan lesz. A Ptk. szerint, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak a jótállás időtartama alatt a vállalás vagy a jogszabály szerint helyre kell állítania a hibás teljesítést. Mindemellett a bizonyítási teher is a kötelezettet terheli.
Mit jelent a szavatosság?
A kellékszavatosság hétköznapi elnevezése szavatosság. A kellékszavatosság azt jelenti, hogy a kötelezett a szavatossági időn belül köteles az esetlegesen felmerült hibákat kijavítani, vagy egyéb módon a hibát elhárítani, a jogosultat a hibáért kompenzálni. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ebben az esetben a bizonyítási teher a megrendelőt terheli.
A szabályozást a 181/2003. (XI. 5.) Kormány rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról tartalmazza. Itt megtalálhatjuk, hogy milyen épületszerkezetre, milyen munkára milyen jótállási kötelezettséget vagyunk kötelesek vállalni. Ebből a rendeletből nagyon fontos kiemelni a 2. §. 2. és 3. pontját, mivel ezzel kapcsolatosan nagyon sok, a valóságtól eltérő berögzülés él a fejekben.
(2) A vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.
(3) Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
Azaz a kivitelező nem mondhatja fel a jótállást. Ha a munkát elvégzi, akkor azt úgy tegye, hogy azzal kapcsolatosan a kötelezettségei akkor is élnek, ha ezt írásban előzőleg már felmondta.
Tegyünk említést még az 253/1997. (XII. 20.) "Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről" rendeletről is. Ez ugyan közvetlen garanciális kérdésekről nem szól, de a benne lévő meghatározások akár a beépítésre szánt területekről, az épületek elhelyezéséről ezen területeken, épületszerkezetek, helyiségek meghatározásairól olyan információkat, meghatározásokat tartalmazhatnak, amelyek egyértelművé tehetnek sokszor kérdéses fogalmakat, tisztázhatnak félreértéseket is, illetve gyakran hivatkozik rá a többi jogszabály is.
Természetesen számtalan, a szakterületeket közvetlenül érintő szabályozás létezik még. E cikk csak a legfőbb irányvonalakat említi, de ha legalább a fent említett jogszabályokat, illetve a ránk vonatkozó részeiket ismerjük, már jóval kisebb eséllyel futunk bele vitás kérdésekbe, hibás döntésekbe.
Ha hasznosnak találta ezeket az információkat, akkor további ehhez hasonló segítséget, információt, tippet olvashat a negyedévente megjelenő Tudatos Építési Vállalkozó Mellékletben, mely kis-és középvállalkozóknak szól.
A Mapei Kft. termékeinek letölthető katalógusait elérheti, ha a hír alatti céglogóra kattint.