Írta: Tancsics Tünde – ELTINGA, EECFA Research
Ahogy minden nyáron, az ELTINGA (EECFA Research) most is megvizsgálta, hogy az Európai Bizottság hogyan látja az EECFA országait. A 2025 őszi és a 2026 tavaszi előrejelzés közötti főbb változásokat ebben a cikkben foglalta össze Tancsics Tünde, az ELTINGA elemzője.
Az EECFA régió szinte minden országában romlottak a gazdasági kilátások a 2025-ös őszi előrejelzéshez képest, bár a prognosztizált növekedés továbbra is pozitív. Szerbia, Románia és Szlovénia esetében volt a legjelentősebb lefelé irányuló módosítás (-0,4 százalékpont), míg Bulgáriában és Horvátországban csak kismértékű volt a korrekció (-0,05 és -0,1 százalékpont között). Oroszország volt az egyetlen, ahol az előrejelzett növekedés marginálisan nőtt csupán. Az EU és az euróövezet növekedési várakozásai is mérsékelten csökkentek, mely jelzi, hogy gyengül a gazdasági lendület.
Az átlagos GDP-növekedés 2026-2027-ben várhatóan minden országban pozitív lesz, bár eltérő mértékben. Míg Törökország (+3,5%) és Szerbia (+3,35%) az élen járhat, Oroszország és Románia a legkisebb bővülést (+1,2%) könyvelheti majd el. Horvátország (+2,6%), Bulgária (+2,35%) és Szlovénia (+2,1%) várhatóan a skála közepén teljesít majd. Az Euroconstruct tag Magyarország várhatóan 1,95%-kal fog nőni, meghaladva az uniós átlagot. Az általános lefelé irányuló kiigazítások ellenére a régió legtöbb országa várhatóan jobban teljesít majd, mint az EU (1,25%), és valószínűleg mindegyikük meghaladja majd az euróövezetét (1,05%), így a kelet- és délkelet-európai növekedési dinamika erősebb maradhat most is.
A 2025 őszi előrejelzés óta a régió beruházásra (bruttó állóeszköz-felhalmozás) vonatkozó 2026-2027-re előrejelzett növekedési ütemét mindkét irányban felülvizsgálták. A legnagyobb csökkenés Bulgáriában, Szerbiában és Romániában figyelhető meg, ahol a beruházás várható növekedése 0,8-1,75 százalékponttal zsugorodott. Magyarország, Szlovénia, az EU, az euróövezet és Oroszország esetében mérsékeltebb lefelé irányuló korrekció történt, míg Törökország és Horvátország kilátásai felfelé módosultak. Szerbia várhatóan továbbra is vezeti majd a beruházás-növekedést 5,15%-kal. Szerbiát követi Törökország (4,2%) és Románia (3,2%). Bulgária (1,25%) és Oroszország (0,35%) továbbra is a spektrum alsó végén helyezkedik el. Az EU (2,1%) és az euróövezet (1,75%) most is lemaradhat a régió legtöbb országától.
Az építési beruházásra vonatkozó növekedési várakozások módosultak azokban az országokban, ahol adatok állnak rendelkezésre, mind pozitív, mind negatív irányban. A legjelentősebb felfelé módosítás Szlovénia esetében volt, ahol a várható építési beruházás-növekedés 1,55 százalékponttal 4,9%-ra nőtt (a legmagasabb a csoportban). Románia a második helyen van a várható növekedés tekintetében 4,85%-kal. 2025 őszéhez képest Horvátországban nagyobb felfelé módosítás történt a várható növekedési ütemben (1 százalékpont); itt várható a harmadik legnagyobb beruházás-növekedés (3,05%). Ezzel szemben Magyarországon és Bulgáriában történt a legnagyobb lefelé módosítás (2,95%-ra, illetve 1,6%-ra). A tágabb európai kontextusban az építési beruházások várhatóan csak szerény mértékben, az EU-ban 1,85%-ra, az euróövezetben pedig 1,6%-ra emelkedhetnek, így a régió legtöbb országos előrejelzése alatt maradhatnak.
Az Európai Bizottság véleménye az építőipari beruházások tekintetében meglehetősen eltér az EECFA-étól. Ez részben azért van, mert az EECFA szegmensenként vizsgálja az építőipart. Minden szegmenshez egyedi történetet készít, és így alakul ki a teljes építési piaci kép. Az EECFA legfrissebb előrejelzése (2026 nyár) Kelet-Európában valamivel kevésbé optimista, Délkelet-Európában pedig valamivel kevésbé pesszimista, mint fél évvel ezelőtt. Országos szinten 4 ország építési piaca lehet negatív 2027-ig, míg igazán jelentős növekedést csak Törökország és Ukrajna könyvelhet majd el. Ez utóbbit azonban az alacsony bázis magyarázza.
