Az átfolyós vízmelegítők nem tárolják a melegvizet, ennek előállítása a víz átfolyásának időtartamára, a vízvétel idejére korlátozódik, ellentétben a bojlerekkel, melyek tartályos kialakításúak. A melegítés a vízcsap megnyitásával kezdődik, és annak elzárásáig tart. Ha nincs szükség melegvízre, a készülék nem üzemel. A fali gázüzemű, átfolyós vízmelegítők családi házak, lakások, irodák részleges vagy teljes melegvíz szükségletét biztosíthatják. A 13 kW alatti hőterhelés kis vízigényű használatra szolgál (mosogató, kézmosó), általában egy vízvételi hellyel, az ennél nagyobb teljesítményű vízmelegítők egy háztartás teljes HMV ellátását biztosítani tudják (fürdés és mosogatás). A vízmelegítők általános szerkezeti elemei: vízarmatúra, gázarmatúra, hőcserélő, égőrendszer és égéstermék elvezető. Az elvezetési megoldás lehet kéményes, kémény nélküli, zárt égésterű vízmelegítők esetén padig jellemzően koaxiális rendszer. A koaxiális csőrendszer egyszerre szívja be a friss levegőt, és fújja ki a füstgázt. A kéményes rendszerben a berendezés a helyiség oxigénjét használja az égéshez, ezért szükséges a levegő utánpótlás. A kémény nélküli vízmelegítők az égéshez a helyiség levegőjét szívják el, és ugyanide juttatják vissza az égésterméket. Használatukhoz szintén szükséges a helyiség jó szellőztethetősége. Az átfolyós rendszerű gáz vízmelegítők hatásfoka 83% körüli, a zárt égésterű készülék esetében pedig elérheti a 90%-ot is.
