Látványbeton tervezése

Különleges szerkezet, építészeti látványosság, vagy művészi alkotás

Világszerte reneszánszát éli az úgynevezett látszóbeton szerkezetek készítése. A hazai építőipari tradíciók miatt Magyarországon a látszóbeton értelmezése közel sem olyan egyértelmű, mint Németországban, vagy Ausztriában (lásd Merkblatt Sichtbeton, Osztrák Látszóbeton Irányelv). Jogosan merül fel a kérdés: minden olyan felület, amelyik nem kap eltakarást látszóbeton? Természetesen nem.
A látszóbeton meghatározás - bár sokan így használják - nem fejezi ki pontosan a készítendő szerkezettel/felülettel szemben támasztott követelményeket. Félrevezető ez a szókapcsolat. Pontosabb és célszerűbb lenne a látványbeton kifejezés használata, amely arra utal, hogy valamilyen különleges szerkezetről, építészeti látványosságról, akár művészi alkotásról van szó, amelynek elkészítése a megszokottól jóval nagyobb odafigyelést is igényel (Kapu, Hermann, 2010), mind a tervezést, a kivitelezést és előkészítést, valamint a zsaluzást tekintve is.
Látványbeton készítésekor kézenfekvő a Meva Alkus műanyag zsaluhéj alkalmazása, amelynek rugalmassága és valódi előnyei kimondottan a bonyolult, alapos mérnöki munkát igénylő beruházások különleges (görbült, esetleg torz), vagy látványbeton felületek készítése esetén ismerhetők fel leginkább.
A látványbeton felületek tervezésénél fontos szempont lehet, hogy az Alkus héjak hegeszthetősége révén a hagyományos héjakkal szemben jóval nagyobb felületek állíthatóak elő lenyomat nélkül. Ezzel a technológiával például a 4-es Metro Keleti Pályaudvar alatti megállójának bélésfalait 80 m² lenyomat nélküli felülettel zsaluzták.

A látványbeton megjelenési módjának részletes meghatározása, a szerkezetek előírás szerinti gondos kivitelezése és az elkészült szerkezet/felület minőségének objektív megítélése azonban sokszor komoly fejtörést okoz a megvalósulási folyamat résztvevőinek.
A több éve várt szabályozás 2010 májusában jelent meg: egy, az épületszerkezetek megjelenési módjával foglalkozó szabványcsalád (MSZ 24803) első elemeként, MSZ 24803-6- 3:2010 címmel, amely többek között a tervezőknek nyújt segítséget a monolit vasbeton felületek megjelenési módjának pontos meghatározásában.
De milyen feladatai vannak a tervezőnek, kivitelezőnek és a műszaki ellenőrnek a megvalósulási folyamat különböző időszakaiban, illetve milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük ahhoz, hogy mindenki elégedettségére elkészülhessen a megrendelő által megálmodott látványbeton felületű szerkezet.
4-es Metro, Keleti Pályaudvar
Látványbeton tervezése
A látványbeton felületek tervezésekor gyakran valami nagyon szabályosat képzel el a tervező: amely tökéletesen sík, egyenletesen telített felületi megjelenésű, vagy akár egységes színárnyalatú. A tervezéskor azonban már gondolni kell arra, hogy ilyen tökéletes felületeket ritkán lehet készíteni. A tervezőnek érdemes előre megfogalmaznia, hogy milyen vizsgálati szempontokat ítél fontosnak a szerkezet átadásánál és ezen vizsgálatok eredményeképpen mekkora eltérések (tűrések) engedhetők meg. Az MSZ 24803-6-3:2010 többek között ebben segít: részletezi a gyakorta előforduló hibákat (vizsgálati szempontok) és meghatározza a különböző követelményszintekhez - azaz elvárási szintekhez - tartozó tűréseket, tűrési követelményeket. Ezek a megengedett eltérések nem önkényesen felvett értékek, hanem a Magyar Szerkezetépítő Vállalkozók Szövetsége ajánlása alapján kerültek a szabályozásba. Feltételezik még a megfelelő szakmai felkészültséget és a kor igényeit kielégítő beton- és zsalutechnológiát.
A szakirodalomban (Ujhelyi, 2007, Erdélyi, 2003) találhatunk az egyenletesen sík és telített felülettől eltérő, különleges felületeket is (pl. adalékszemcsés, mintázott és homokfúvott, savazott látszóbeton felületek). Ilyen felületek tervezésekor - az MSZ 24803-1:2010 szabvány szellemében - az egyedi elvárásokkal együtt előre meg kell határozni az egyedi vizsgálati szempontokat és módszereket, illetve az ezekhez tartozó megengedett eltérések értékeit is. Ez által válik egyértelművé, átgondolttá és szabályosan számon kérhetővé a megrendelői igény.
Kiemelt fontosságú szerkezetek tervezése esetén a tervezőnek érdemes egyedi ellenőrzési pontokat is meghatároznia annak érdekében, hogy rögzítse, mikor és milyen módon kíván meggyőződni arról, hogy az az építészeti elképzelés alakult-e ki, amit a tervben meghatározott. A tervezés során ajánlatos abban is állást foglalni, hogy a hibásan elkészített felületeket milyen technológiával, mely anyagok felhasználásával lehet majd javítani. Természetesen a megrendelő dönthet úgy is, hogy a felületek nem javíthatóak és a legkisebb hiba esetén is a szerkezet elbontandó. Ezt azonban szintén előre meg kell határozni, hiszen ez az információ is hozzájárul a kivitelezés költségeinek pontos meghatározásához. A műszaki ellenőr munkája a látványbeton felületek készítésénél sem a műszaki átadásnál kezdődik el. Az építtető képviselőjeként már a kivitelezés megkezdése előtt több feladata van.
A tervezés időszakában az építtetői igény, illetve tervezői hivatkozás esetében az MSZ 24803 szabványsorozat megfelelő részében meghatározott követelményrendszerének figyelembevételével kell elvégeznie a tervrajzok és egyéb írásos dokumentáció felülvizsgálatát. Ügyelnie kell arra, hogy olyan tervdokumentáció készüljön el, amely alapján egyértelműen elkészíthető a kivitelezői árajánlat és a tervező félreértések nélkül meg tudja fogalmazni, hogy az adott projekten mit jelent számára a látványbeton felület.
Ha az Alkus zsaluhéjjal kapcsolatban további információt szeretne kérni a MEVA Zsalurendszerek Zrt. munkatársától, használja az Információkérés gombot.
Kategóriák
Falzsaluzatok
Falzsaluzatok
Zsaluk, állványok
Zsaluk, állványok
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek
Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...