A korábbi évekhez képest lassuló ütemű növekedés, a hangsúly várhatóan a lakásépítésről a mélyépítés felé tolódik
A 85. Euroconstuct Konferenciát idén nyáron a szervezet finn tagintézete rendezte Helsinki-ben. Az alábbiakban a konferencia legfontosabb megállapításai olvashatóak.
Az európai építés jó ütemben növekszik az alacsony kamatlábaknak, a gazdasági növekedésnek és a korábban elhalasztott keresletnek köszönhetően. Várható, hogy a kontinens gazdasága és az export továbbra is megbízható mértékben növekszik majd, a munkanélküliség csökken, a kamatlábak alacsonyak maradnak és a fogyasztói bizalom, az üzleti élet és a vállalkozások bizalma magas szinten marad. Így számítani lehet arra is, hogy az adóbevételek emelkednek, lehetővé téve a közszféra beruházásainak, valamint a közlekedési hálózatok és az egyéb infrastrukturális létesítmények építésének gyarapodását. Az építési tevékenység szempontjából fontos tényező lesz a jövőben is az urbanizáció, a belső és külső migráció, valamint az elöregedő népesség okozta problémák.
Az EUROCONSTRUCT arra számít, hogy 2018-ban az európai építési teljesítmény növekedése lassulni fog 2017-hez képest; míg tavaly az építés 3.9%-kal nőtt, idén 2.7%-os növekedés várható. A növekedés 2019-ben és 2020-ban is folytatódni látszik majd, de lassabb ütemben, és az építési szektor már nem lesz az európai növekedés motorja. Bár az előrejelzés szerint minden építési alszektor további növekedést mutat - a lakásépítés, a nem-lakás célú magasépítés és a mélyépítés egyaránt, mind az új építés, mind a felújítás tekintetében, - a hangsúly várhatóan el fog tolódni a lakásépítésről a mélyépítés felé.
Az európai építési piac az elmúlt 10 évben nagy ingadozásokat mutatott. A pénzügyi válságot követő 5 évben az építés összezsugorodott. A növekedés csak 2014-ben indult újra, és ez 2018-ban már ötödik éve töretlen. Minthogy ez az irány 2019-re és 2020-ra is jellemző, egy hétéves, folyamatos emelkedési menetet láthatunk. Mindazonáltal a 2013. évi alacsony építési teljesítményről történt "feltápászkodás" lassú volt, így az építési volumen még most is 14%-kal elmarad a 2007-es évitől. E jelenség nagyon hasonlít az Egyesült Államokban bekövetkezett, többéves lejtmenetet követő hosszú növekedési időszakhoz, ahol a 2011-ben bekövetkezett pozitív fordulat révén a 2006-os válságot megelőző csúcsévet hamarosan el fogják érni.
2018-ban és a következő két évben leggyorsabban Magyarország, Lengyelország, Írország és Portugália építési teljesítmény-növekedése lesz kiemelkedő, a magyar közel 12%-kal, a többi ország építési piaci teljesítménye évi 7-8%-kal bővül. Finnországban, Svédországban és Németországban a növekedés jövőre megáll. Várhatóan a közép-kelet európai régió éves növekedése átlagban 7.5% lesz, míg a nyugati országok éves növekedési átlaga csupán 1.7% lesz.
Évi 5% átlagos növekedéssel a skandináv országoknak két ragyogó éve volt 2016 és 2017 között, szemben a többi nyugati ország évi 2.5%-3.9%-ával. 2018-ban valószínűleg a növekedés 3%-ra lassul le és 2020-ban 0.5% lesz. A lassulást a svéd és a finn építési teljesítmény csökkenése okozza 2019-2020 között, míg Norvégia és Dánia éves átlagos építési teljesítménye pozitív lesz.
Az alábbi ábrán a Visegrági országok építési piacának mérete (bal oldali, mályva színű oszlop, milliárd euróban) és a 2014-2020 közötti időszak (várt) alakulása (indexként, 2017=100) látható. Összehasonlításként Ausztria és Németország hasonló adatait is a képre tettük.
