Kiállítás az elmúlt évtized legjelentősebb hazai tájépítészeti munkáiból
A 2010: Tájodüsszeia vándorkiállítás a budapesti FUGA Építészeti Központ után 2010 július 22-én Békéscsabára látogat, ahol augusztus 14-ig lesz megtekinthető a Békéscsabai Kulturális Központban (Derkovits sor 1.). A 137 óriásmolinót tartalmazó, a szakma elmúlt évtizedének munkáit összegző kiállítás békéscsabai állomása a MÉK Táj- és Kertépítész Tagozata, a Békés Megyei Építész Kamara és a Békéscsabai Kulturális Központ közös szervezésében valósul meg. A békéscsabai kiállítás anyagát a megnyitó napjára időzített egész napos szakmai (kamarai kreditpontos) előadássorozattal kívánják színesíteni. A tervezett előadássorozatban felerősödik a regionális tematika, ezért (elsősorban a kiállításanyagban is szereplő munkákra támaszkodva) olyan előadások kapnak főbb szerepet, (néhány más területre történő kitekintés kivételével) amelyek a Dél-Alföldi Régióban (Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék) történt tájépítészeti vonatkozású történeteket mesélnek el.
Békéscsaba – sikeres uniós pályázat után – most kezdi majd meg városközpont rehabilitációjának kivitelezését, ezért az előadások egyik fókusza ezt a helyi közérdeklődésre számot tartó projektet is feldolgozza. A kiállítás helyszínéül szolgáló egykori „Ifiház” nagyterme e tekintetben szimbolikus választásnak mondható: a rehabilitációs tervek szerint ugyanis közvetlenül a kiállítás után, augusztus végén kezdik meg annak lebontását, hogy egy új igényeknek megfelelő kulturális központ kerüljön a helyére.
Kiállításukra szeretettel várják a régió (és az ország) érdeklődő szakmabelijeit és laikus közönségét egyaránt. A szakmai nap programját a Békés Megyei Építész Kamara és a Békés Megyei Mérnöki Kamara egyaránt akkreditálni szándékozik kreditpontos képzési rendszerébe. A megnyitó napján csoportos tárlatvezetést tartanak az érdeklődőknek.
A megnyitó
A kiállítás megnyitója 2010. július 22-én 11 órakor lesz a Békéscsabai Kulturális Központban (Békéscsaba, Derkovits sor 1.)
A kiállítást megnyitja: Schuchmann Péter tagozati elnök, Borbola László a Békés Megyei Építész Kamara elnöke és Vantara Gyula Békéscsaba MJ város polgármestere, országgyűlési képviselő.
Békéscsaba – sikeres uniós pályázat után – most kezdi majd meg városközpont rehabilitációjának kivitelezését, ezért az előadások egyik fókusza ezt a helyi közérdeklődésre számot tartó projektet is feldolgozza. A kiállítás helyszínéül szolgáló egykori „Ifiház” nagyterme e tekintetben szimbolikus választásnak mondható: a rehabilitációs tervek szerint ugyanis közvetlenül a kiállítás után, augusztus végén kezdik meg annak lebontását, hogy egy új igényeknek megfelelő kulturális központ kerüljön a helyére.
Kiállításukra szeretettel várják a régió (és az ország) érdeklődő szakmabelijeit és laikus közönségét egyaránt. A szakmai nap programját a Békés Megyei Építész Kamara és a Békés Megyei Mérnöki Kamara egyaránt akkreditálni szándékozik kreditpontos képzési rendszerébe. A megnyitó napján csoportos tárlatvezetést tartanak az érdeklődőknek.
A megnyitó
A kiállítás megnyitója 2010. július 22-én 11 órakor lesz a Békéscsabai Kulturális Központban (Békéscsaba, Derkovits sor 1.)
A kiállítást megnyitja: Schuchmann Péter tagozati elnök, Borbola László a Békés Megyei Építész Kamara elnöke és Vantara Gyula Békéscsaba MJ város polgármestere, országgyűlési képviselő.
- A békéscsabai szakmai nap programja (2010. július 22. – csütörtök)
- 11.00 ünnepélyes megnyitó
- 11.30 állófogadás
- 12:30 Lukácsi László: A belváros rehabilitáció Békéscsabán főépítészi szemmel
- 13:00 Papp Katalin: Békéscsaba városközpont rehabilitáció tájépítész szemmel
- 13:30 Szloszjár György: Tájépítész tervezői szerepkörök
- 14:00 Hajdú Nagy Gergely: Főtéri történetek
- 14:30 Andaházy László: Gyulai Kossuth tér - meta- és anamorfózis Gyulán
- 15:00 Várkonyi Adrienn: Főkertésznek lenni
- 15:30 Török Péter: Munkáim a Dél-Alföldi régióban
- 16:00 Dékány Margit: Wekerle, ahol értéket őriz az idő
- 16:30 Schuchmann Péter: A Budapesti Agglomeráció tervezése
- 17:00 levezető elnöki zárszó
A magyar társadalomnak csak igen elenyésző része hallott egyáltalán a tájépítészeti diszciplina létezéséről, még kevesebben tudják definiálni, hogy valójában ez a szakma mivel foglalkozik. A kiállítás tematikája során arra próbáltak fókuszálni, hogy minden érdeklődő a lehető legteljesebb képet kapja a szakmáról. Az "aha" élményt többek között az biztosítja, hogy sok kollégájuk munkája, munkássága ebben az évtizedben néha meglehetősen nagy médiafigyelmet is kapott, bár valószínűleg a közvélemény jelentős része nem kötötte össze ezen munkákkal direkt módon a tájépítészeket. Amit ők csinálnak, azt ugyanis rendre át-át szövi a politika, annak erőteljes pártpolitikai hangjait pedig a médiazajban nehéz "átkiabálni" és abból szak(ma)politikát csinálni. Hogy csak a legismertebb, a kiállításon is bemutatásra kerülő munkákat említsük: a Kossuth tér rendezésére tett (máig tartó) erőfeszítések, a Pécsi EKF szabadterei, a szigetközi probléma kezelésére tett javaslatok, a Balaton Törvény és a Budapesti Agglomerációról szóló törvény megszületése, a Fertődi és a Gödöllői Kastélykert most zajló újjáéledése, a Millenáris Park életre hívása, a Szent István Bazilika környékének felszínrendezése, a Nemzeti Színház és a Milleneumi városközpont környezetrendezései, a Belváros új főutcája, a Kálvin tér és a Kiskörút rendezése, a 4-es metró felszínrendezések, a Kopaszi Gát rehabilitációja, Balatonfüred és Gyula fürdővárosi rangjának visszaállítása, a Népliget megújhodására tett kísérletek, a megszámlálhatatlan magyar városi közterünk és települési közterületünk átalakulása mögött sok-sok tájépítész tervező, kutató, elemző és szervező munkája, napi robotja, éjszakázásai, ősz hajszálai és idegei vannak.
Óriási léptékváltásokkal (az országrészektől egészen a mikroarchitectúrákig) kalauzolják el a kíváncsiakat a tájépítész princípiumokig. Azokig az elvekig, amelyeket követve "pogány hittel" és szakadatlanul az "ember és természet közötti kapcsolat újjáépítésén" fáradoznak. Mivel az élettelen tárgyak megformálásán kívül élőlényekkel és azok kapcsolatrendszerével is foglalkoznak a térben, munkaeszközként a negyedik dimenziót is használják a mérnök kollégáik által alapvetően használt három térbeli dimenzión kívül. Az összetettségből adódóan ők maguk is nehezen tudják definiálni ennek a végtelenül szerteágazó tevékenységnek a határait. Meg sem kísérelik, mert a határterületeik elmosódottak, fejlődőképesek. Ha azonban egy tömör mondatban kellene kifejezni, hogy mivel is foglalkoznak, akkor a szakmájuk nagy öregjének számító Mőcsényi Mihály professzortól, egy élő legendától idéznek: "a tájépítész feladata a testnek megadni minden teret, hogy a lélek szabadabban szárnyalhasson".
A kiállítás fővédnöke: Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja
Kurátor: Bardóczi Sándor
Arculat: Almási Balázs PhD
Animáció: Lendvai Gábor
A kiállítás számokban
137 db óriásmolinó ♦ 147 tájépítészeti alkotás ♦ 15 magánkert ♦ 47 közösségi tér ♦ 9 települési táj ♦ 7 regionális munka ♦ 19 folyamatban lévő tájépítészeti munka ♦ 8 tájművészeti projekt ♦ 10 tájépítészeti kutatás ♦ 32 díjazott alkotás ♦ 2 teljes szakmai nap ♦ összesen 25 előadás ♦ 13 egyéb installáció (videók, vetített fotósorozatok, animációk, multimédiás cd) ♦ Alkotói idegenvezetés 14 budapesti helyszínen a májusi hétvégéken ♦ 44 tájépítész alkotócsoport a kiállítók között az ország minden tájáról ♦ az eddigi legnagyobb és legátfogóbb kiállítás a magyar tájépítész szakma alkotásaiból.
A rendezvény médiatámogatója az E-Build és a ProIDEA.