Kiállítás az elmúlt évtized legjelentősebb hazai tájépítészeti munkáiból
A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának vezetősége egy vándorkiállítás keretében mutatja be a szakmai- és a laikus nagyközönségnek egyaránt a hazai tájépítészek elmúlt évtized alatt megvalósult legfontosabb munkáit, tervpályázati eredményeit, díjazott alkotásait, művészeti akcióit, települési tájra vagy regionális léptékekre kiterjedő koncepcióit és elméleti tevékenységét.
A vándorkiállítás 2010. május 6-án debütál a budapesti FUGA Építészeti Központ falai között, ahol három teljes hétig (május 27-ig) lesz megtekinthető. Az év további részében győri, debreceni, miskolci, pécsi, székesfehérvári és békéscsabai helyszíneken tervezik bemutatását. A budapesti kiállítás anyagát szakmai (kamarai kreditpontos) előadássorozattal, installációkkal, film és diavetítésekkel, illetve az Urbitális Majális rendezvénysorozattal együttműködve helyszíni tervezői idegenvezetésekkel (májusi hétvégéken) kívánják a szervezők színesíteni.
A kiállítás céljai
A magyar társadalomnak csak igen elenyésző része hallott egyáltalán a tájépítészeti diszciplina létezéséről, még kevesebben tudják definiálni, hogy valójában ez a szakma mivel foglalkozik. A kiállítás tematikája során arra próbáltak fókuszálni, hogy minden érdeklődő a lehető legteljesebb képet kapja a szakmáról. Az "aha" élményt többek között az biztosítja, hogy sok kollégájuk munkája, munkássága ebben az évtizedben néha meglehetősen nagy médiafigyelmet is kapott, bár valószínűleg a közvélemény jelentős része nem kötötte össze ezen munkákkal direkt módon a tájépítészeket. Amit ők csinálnak, azt ugyanis rendre át-át szövi a politika, annak erőteljes pártpolitikai hangjait pedig a médiazajban nehéz "átkiabálni" és abból szak(ma)politikát csinálni. Hogy csak a legismertebb, a kiállításon is bemutatásra kerülő munkákat említsük: a Kossuth tér rendezésére tett (máig tartó) erőfeszítések, a Pécsi EKF szabadterei, a szigetközi probléma kezelésére tett javaslatok, a Balaton Törvény és a Budapesti Agglomerációról szóló törvény megszületése, a Fertődi és a Gödöllői Kastélykert most zajló újjáéledése, a Millenáris Park életre hívása, a Szent István Bazilika környékének felszínrendezése, a Nemzeti Színház és a Milleneumi városközpont környezetrendezései, a Belváros új főutcája, a Kálvin tér és a Kiskörút rendezése, a 4-es metró felszínrendezések, a Kopaszi Gát rehabilitációja, Balatonfüred és Gyula fürdővárosi rangjának visszaállítása, a Népliget megújhodására tett kísérletek, a megszámlálhatatlan magyar városi közterünk és települési közterületünk átalakulása mögött sok-sok tájépítész tervező, kutató, elemző és szervező munkája, napi robotja, éjszakázásai, ősz hajszálai és idegei vannak.
A kiállítás céljai
A magyar társadalomnak csak igen elenyésző része hallott egyáltalán a tájépítészeti diszciplina létezéséről, még kevesebben tudják definiálni, hogy valójában ez a szakma mivel foglalkozik. A kiállítás tematikája során arra próbáltak fókuszálni, hogy minden érdeklődő a lehető legteljesebb képet kapja a szakmáról. Az "aha" élményt többek között az biztosítja, hogy sok kollégájuk munkája, munkássága ebben az évtizedben néha meglehetősen nagy médiafigyelmet is kapott, bár valószínűleg a közvélemény jelentős része nem kötötte össze ezen munkákkal direkt módon a tájépítészeket. Amit ők csinálnak, azt ugyanis rendre át-át szövi a politika, annak erőteljes pártpolitikai hangjait pedig a médiazajban nehéz "átkiabálni" és abból szak(ma)politikát csinálni. Hogy csak a legismertebb, a kiállításon is bemutatásra kerülő munkákat említsük: a Kossuth tér rendezésére tett (máig tartó) erőfeszítések, a Pécsi EKF szabadterei, a szigetközi probléma kezelésére tett javaslatok, a Balaton Törvény és a Budapesti Agglomerációról szóló törvény megszületése, a Fertődi és a Gödöllői Kastélykert most zajló újjáéledése, a Millenáris Park életre hívása, a Szent István Bazilika környékének felszínrendezése, a Nemzeti Színház és a Milleneumi városközpont környezetrendezései, a Belváros új főutcája, a Kálvin tér és a Kiskörút rendezése, a 4-es metró felszínrendezések, a Kopaszi Gát rehabilitációja, Balatonfüred és Gyula fürdővárosi rangjának visszaállítása, a Népliget megújhodására tett kísérletek, a megszámlálhatatlan magyar városi közterünk és települési közterületünk átalakulása mögött sok-sok tájépítész tervező, kutató, elemző és szervező munkája, napi robotja, éjszakázásai, ősz hajszálai és idegei vannak.
Óriási léptékváltásokkal (az országrészektől egészen a mikroarchitectúrákig) kalauzolják el a kíváncsiakat a tájépítész princípiumokig. Azokig az elvekig, amelyeket követve "pogány hittel" és szakadatlanul az "ember és természet közötti kapcsolat újjáépítésén" fáradoznak. Mivel az élettelen tárgyak megformálásán kívül élőlényekkel és azok kapcsolatrendszerével is foglalkoznak a térben, munkaeszközként a negyedik dimenziót is használják a mérnök kollégáik által alapvetően használt három térbeli dimenzión kívül. Az összetettségből adódóan ők maguk is nehezen tudják definiálni ennek a végtelenül szerteágazó tevékenységnek a határait. Meg sem kísérelik, mert a határterületeik elmosódottak, fejlődőképesek. Ha azonban egy tömör mondatban kellene kifejezni, hogy mivel is foglalkoznak, akkor a szakmájuk nagy öregjének számító Mőcsényi Mihály professzortól, egy élő legendától idéznek: "a tájépítész feladata a testnek megadni minden teret, hogy a lélek szabadabban szárnyalhasson".
A megnyitó
A kiállítás megnyitója 2010. május 6-án este 18 órakor lesz a FUGA Budapesti Építészeti Központban (V. ker. Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)
A kiállítást megnyitja: Schuchmann Péter tagozati elnök és Noll Tamás a Magyar Építész Kamara elnöke.
A kiállítás fővédnöke: Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja
Kurátor: Bardóczi Sándor
Arculat: Almási Balázs PhD
A kiállítás számokban
137 db óriásmolinó ♦ 147 tájépítészeti alkotás ♦ 15 magánkert ♦ 47 közösségi tér ♦ 9 települési táj ♦ 7 regionális munka ♦ 19 folyamatban lévő tájépítészeti munka ♦ 8 tájművészeti projekt ♦ 10 tájépítészeti kutatás ♦ 32 díjazott alkotás ♦ 2 teljes szakmai nap ♦ összesen 25 előadás ♦ 13 egyéb installáció (videók, vetített fotósorozatok, animációk, multimédiás cd) ♦ Alkotói idegenvezetés 14 budapesti helyszínen a májusi hétvégéken ♦ 44 tájépítész alkotócsoport a kiállítók között az ország minden tájáról ♦ az eddigi legnagyobb és legátfogóbb kiállítás a magyar tájépítész szakma alkotásaiból.
1. szakmai nap: 2010. május 13.
2. szakmai nap: 2010. május 20.
A megnyitó
A kiállítás megnyitója 2010. május 6-án este 18 órakor lesz a FUGA Budapesti Építészeti Központban (V. ker. Budapest, Petőfi Sándor utca 5.)
A kiállítást megnyitja: Schuchmann Péter tagozati elnök és Noll Tamás a Magyar Építész Kamara elnöke.
A kiállítás fővédnöke: Dr. Mőcsényi Mihály professor emeritus, az MTA rendes tagja
Kurátor: Bardóczi Sándor
Arculat: Almási Balázs PhD
A kiállítás számokban
137 db óriásmolinó ♦ 147 tájépítészeti alkotás ♦ 15 magánkert ♦ 47 közösségi tér ♦ 9 települési táj ♦ 7 regionális munka ♦ 19 folyamatban lévő tájépítészeti munka ♦ 8 tájművészeti projekt ♦ 10 tájépítészeti kutatás ♦ 32 díjazott alkotás ♦ 2 teljes szakmai nap ♦ összesen 25 előadás ♦ 13 egyéb installáció (videók, vetített fotósorozatok, animációk, multimédiás cd) ♦ Alkotói idegenvezetés 14 budapesti helyszínen a májusi hétvégéken ♦ 44 tájépítész alkotócsoport a kiállítók között az ország minden tájáról ♦ az eddigi legnagyobb és legátfogóbb kiállítás a magyar tájépítész szakma alkotásaiból.
1. szakmai nap: 2010. május 13.
2. szakmai nap: 2010. május 20.
A rendezvény médiatámogatója az E-Build és a ProIDEA.