A lakás alszektorban megfigyelhető volt az épülettípusok megváltozása a válság éveiben: a hatalmas több-lakásos családi házakat felváltották a kisebb projektek. A befektetőket visszatartotta az alacsony kereslet és a nehezen elérhető pénzügyi források. A lakásvásárlókat vonzották a csökkenő ingatlanárak, de ugyanakkor visszafogta őket a gazdasági bizonytalanság és a kockázat, hogy elveszthetik jövőbeni jövedelmüket.
A nem-lakáscélú magasépítés is bizonytalan/kiegyensúlyozatlan éven van túl; 2011 első felében egyetlen nagyprojektet sem sikerült átadni, még az eddig vezető szegmensekben – a kereskedelmi, iroda-, és szállodaépítésekben sem. A 2012-2013-as évi előrejelzések optimistábbak a bevásárlóközpontok építésének tekintetében: számos új bevásárlóközpont megnyitására számítanak. A meglévő ingatlanokat magas kihasználatlanság és csökkenő bérleti díjak jellemzik, mely korlátozhatja a jövőbeli befektetési kezdeményezéseket. Az elhalasztott korszerűsítések és a rendelkezésre álló uniós támogatás eredményeként az elkövetkező időszakban az iparhoz és mezőgazdasághoz kapcsolódó építésekben várható fellendülés.
2011-ben a mélyépítésen belül a közlekedési infrastruktúra építés regisztrálta a legnagyobb növekedést. A komoly fejlesztések mutatják a kormányzat azon törekvését, hogy egy modern szabványoknak megfelelő közlekedési hálózatot építsen ki, beleértve autópályákat, gyorsforgalmi utakat, felújított országutakat, illetve metró- és vasútvonalakat. A következő években a környezetvédelmi projekteket is ki kell emelni, mivel 2011 végéig a projektek megvalósítása elmaradt a tervektől. Az ún. ’zöld projektek’ száma és jelentősége nő, Bulgária számos nemzetközi kezdeményezés partnere. 2011-ben nemzetközi energetikai projektben nem vett részt Bulgária, bár igyekeznek a közigazgatási eljárásokat folyamatosan leküzdeni, és 2012 közepére a tényleges építési munkák elkezdése várható.
|