A Penetron fehér kád technológia előnyei

A betonszerkezetek tartósságának biztosításán kívül, a Penetron fehér kád technológiája a hagyományos szigetelési eljárásokkal szemben is számos előnyt nyújt víznyomással terhelt szerkezetek vízhatlan kivitelezésénél.
Mindezt a hagyományos vízhatlanságot biztosító szigetelési megoldásokhoz képest ráadásul minőségileg magasabb értékű, költségtakarékosabb, és környezetbarát alternatív építési módozatként.
Hiszen ez a technológia az elmúlt évtizedekben teljesen kiforrott és teljes körű szigetelést biztosít.

A fehér kád egy általános építőipari fogalom olyan vasbeton építményre, ami nem vízáteresztő. A külső falak és az alaplemez vízzáró betonból készül, aminél semmilyen extra szigetelés, illetve vízelvezető rendszer nem szükségeltetik. Ha födémek érintkeznek a környezettel és víz érheti őket, akkor ezek is a fehér kád részei lehetnek.

Ezek az épületrészek hordozó és elválasztó részei is lehetnek. Így például a fekete káddal szemben jelentős költség és időelőnnyel rendelkeznek. Megfelelő tervezésnél (építésfizikailag és helységklíma szempontjából is) egy megfelelően kivitelezett fehér kád vízhatlan.

Korábban azt feltételezték, hogy diffúzió, beszivárgás, nyomás, vagy a kapilláris szívóképessége végett mégiscsak van nedvességtranszport az építményben.
De ezt az újabb vizsgálatok cáfolták.

A WU Richtlinien ("vízátnemengedő" betonok) irányelvek szerint (DAfStb 11/2003) a hagyományos fehér kádaknál egy háromrészes modell a kiindulási alap. Ez teljesen független a szerkezetet érő hidrosztatikus víznyomástól. Egy C30/37-es beton egy max. 0,55 W/cement tényezővel, a következő tulajdonságokat mutatja ( Hagyományos fehér kádak esetében a minimális betonfalvastagság d>= 24 cm.)

1. terület , ahol a szerkezetbe tud belépni a víz. Ezt a részt még felosztjuk a víznyomás oldali külső (0-25 mm) és az e mögött elhelyezkedő kapilláris területre. (25-70 mm). A pórusvizek váltakozó iránya a cementfázisok alatt ahhoz vezetnek, hogy jelentősen csökken a kapillárisok továbbvezetési képessége.
2. terület, Ez a belső(mag) rész. Ez megfelelő betonvastagságnál, ( ami d>= 200 mm) nem jut el víz erre a területre. Itt nem következik be vízbelépés kívülről befele, még vízgőz formájában sem!
3. terület. Diffúziós terület a belső térhez. Belülről képződik egy kiszáradási terület kb. 40-80 mm keresztmetszetben. A beton többlet nedvesség tartalma a helység száraz használatánál kilép a helység levegőjébe. A száraz használás első éveiben kialakul egy nedvességkiegyenlítődés. A beton "alkalmazkodott" a 3-as területen is a használati környezethez.

A fehér kád tehát egy beton szerkezet, amely nagy hidrosztatikai nyomással szemben is vízhatlan, porszáraz belső felületű, mégpedig a beton belső szerkezetének köszönhetően, így elegendő előnyökkel jár az építő és a tulajdonos számára is. A rendszer jelentős előnyökkel bír a hagyományos víznyomás elleni, vízhatlanságot biztosító szigetelési eljárásokkal szemben. Ez utóbbiak sokszor a természetre káros bitumen membránokra és/vagy kátrány termékekre alapulnak, hiszen ezekkel tapad a beton felülethez. Amíg a hagyományos "fehér kádas" eljárások magas fokú beton formációkra és az elemek szokványos felállítására épülnek, addig a Penetron fehér kád kitűnik egyszerűsége, önjavító képessége miatt, illetve azzal, hogy megengedi a hagyományos (nem különleges minőségű) beton és az Eurocode szerint számolt statikák használatát.

A Penetron fehér kád főbb előnyei

• Idő- és költség takarékosság, mivel a szigeteltség (víznyomás elleni vízhatlan szigetelés) biztosítása egyben történik a betonozási folyamattal
• A hagyományos fehér kádakhoz képest, már a szerkezet pozitív oldalán az 1-es területre sem tud belépni a nedvesség (EMI TVB 2011) (betonkorróziós folyamatoknak való fokozottabb ellenállás)
• Ez a szigetelés aktív marad a felület megsérülése esetén is, az utólag keletkező repedések 0,4 mm (!) tágasságig automatikusan visszatömítődnek nedvesség hatására A szerkezet élettartama idejére megmarad ez az önjavító képesség
• Felhasználható ivóvizes rendszerekhez is
• Könnyű hozzáférés az esetleges javításoknál (negatív oldalról is, lokálisan, a nedvesség belépési pontjánál javítható, nincs szükség drága és kiszámíthatatlan költségű injektálásra)
• Nincs szükség magas fokú, ultra sűrű betonhoz a vízszigeteltség eléréséhez

A fehér kád kritikusai szerint, a kezeletlen (hagyományos, tehát nem Penetronos) vízzáró beton szerkezetének kapillárisaiba behatolhat a víz, illetve vízgőz, ami ott kicsapódva ismét folyékony állapotba kerülhet. Ha egy ilyen betonszerkezet negatív oldalára vízzáró bevonat-szigetelés kerül, a feltételezés szerint a vízzel bármikor akadálytalanul telítődhető kapillárisok miatt pl. melegedés (napsütés, fűtés) a felszín közelében a negatív oldali bevonatszigetelés alatt vízgőz képződés lehetséges. Mivel a vízgőz nagyobb térfogatú, mint a víz(1:1500), nagy nyomás keletkezik, és a gőz természetesen kiutat keres magának. A vízgőz a szigetelés irányába éppen a bevonatszigetelés miatt nem tud eltávozni, áthatolni. A szerkezet irányába a vízzel telített kapillárisok ellenállása miatt nem tud terjedni. Emiatt a legkisebb ellenállású rész fele fog tágulni. Ebben az esetben ez az illesztési-tapadási pont/réteg a bevonatszigetelés és a betonszerkezet között. Ez válik el a betonfelülettől és okozza a bevonat felpúposodását. A folyamat természetesen nem állna le, a nyitott kapillárisokba, hajszálrepedésekbe bejutó vízből állandóan képződhet pára, ami folytatja, fokozza a leválást.

Ha a betonszerkezet kapillárisait, repedéseit Penetron kristályok töltik ki, akkor nem tud a folyadék be/áthatolni a felületi feszültség miatt ezen a gáton, nem tud bejutni a szerkezetbe, nem telíti a kapillárisokat, repedéseket még az 1.-es területen sem. (ÉMI 2011) Így természetesen pára/gőz sem képződik a kritikus negatív oldali felszín közeli területen ennél a struktúránál, és nem következik be a fent vázolt folyamat. Amikor -akár a betonkötés befejeződése után évekkel- később újabb repedések jelennek meg a szerkezeten, ahol a nedvesség be tud lépni, ez azonnal katalizálja a kristályképződéssel végződő kémiai folyamatot, így ezek a repedések is vízhatlan módon tömítődnek.(MFPA Labor Leipzig 2006, SETSCO labor Szingapúr 2013)

A Penetron kristályok "szövete" helyet hagy nagyon kis közöknek, ahol a szerkezetben építéskor eleve meglevő vízgőz eltávozhat. Emiatt szárad ki teljesen a nedves, de Penetronnal kezelt/adagolt beton. (IPT Intézet 2007)

A Penetronnal készített betonszerkezet "lélegzése" tehát kevésbé korlátozott, mint a "fekete kádak" esetében, ami egyértelmű előnyt jelent emberi tartózkodásra alkalmas terek kialakításánál és a szerkezet korróziós károsodásának megelőzésénél is.

Ha a Penetron fehér kád technológiával kapcsolatban további információt, katalógust vagy árajánlatot szeretne kérni a Chem-Beton 2000 Kft. munkatársától, használja a megfelelő gombot.