Passzívházak hőszigetelése

Mi is az a passzívház? A passzívház fogalmát dr. Wolfgang Feist - német fizikus - fogalmazta meg. Azokat az épületeket nevezzük passzívházaknak, melyekben a szellőztetéshez szükséges levegőmennyiség felfűtésével és lehűtésével biztosítani tudják az emberi tartózkodáshoz szükséges belső klímaállapotot.
A passzívházak életre hívását több kritérium is előtérbe helyezte, ilyen pl. az energiahordozókkal való takarékos bánásmód, de ilyen a CO2-kibocsátás csökkentése is, ami napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, mindenki legfőbb érdeke.

Magyarország energiafelhasználásában igen jelentős hányadot képvisel a lakossági energiafelhasználás, amely télen a földgázfogyasztásban (fűtés), nyáron a villamos energiafogyasztásban (hűtés) jelenik meg.
Mindezekből kifolyólag az Európai Unió 2002/91/EK néven megalkotta az energetikai direktívát, mellyel összhangban született meg a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet, ami az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával foglalkozik, valamint a 176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet, ami az épületek energetikai jellemzőinek a tanúsításáról gondoskodik.
A fent említett jogszabályok közvetlenül szabályozzák az épületek hőtechnikai és energetikai követelményeit.

Kritériumok, melyeket a passzívházaknak teljesíteni szükséges (a teljesség igénye nélkül):

éves fűtési energiaigény max. E=15 kWh/m²a. Csak összehasonlításképpen: hazánkban a lakóépületek döntő többségének az éves fűtési energia-igénye kb. 250-300 kWh/m²a. (Mindezekből jól látható, hogy kb. 20 passzívházra lenne elegendő egy jelenlegi épület fűtési energia-felhasználása.) külső térelhatároló szerkezetek (tető-fal) hőátbocsátási tényezője max. U=0,1-0,15 W/m²K. Szintén csak összehasonlításképpen: jelenleg a külső térelhatároló szerkezetekre (fal) hazánkban max. 0,45 W/m²K az előírás, ferde tetőre 0,25 W/m²K (Ebből is jól látható, hogy van még hová fejlődni.) vonalmenti hőhíd-veszteség tényező max. ψ=0,01 W/mK. Példaként egy 15 cm magas és 7,5 cm széles hagyományos szarufa vonalmenti hőhíd-veszteség tényezője 0,048 W/mK, ami többszöröse a megengedettnek, ezáltal a hagyományos szarufás ács-szerkezetek miatt a passzívházaknál szükséges előtérbe helyezni a "TJI tartók" alkalmazását (1. ábra: Vékony gerinclemezes tartó) vagy az úgynevezett "doboz tartó" használatát (2. ábra: Szálas szerkezetű hőszigetelő anyag kitöltésű tartó.)

Mindezek után bemutatásra kerül két térelhatároló szerkezet, egy külső fal és egy tetőszerkezet komplett rétegrenddel együtt, hogy hogyan is valósíthatóak meg az adott passzívházas szerkezetek URSA üveggyapot szigetelés alkalmazásával. Nagyon fontos kiemelni, hogy a szigorú hőtechnikai direktívák miatt a szerkezetek összvastagsága megnövekedett, ezt tervezési szinten - adott keretek közt - csak alacsony hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyagokkal tudják biztosítani. Szükséges minél jobb deklarált lambdájú anyagok, pl. URSA DF 35 vagy URSA DF 32 betervezésére és beépítésére törekedni, melyeknek 0,035 W/mK illetve 0,032 W/mK a hővezetési tényezőjük.

Mindkét bemutatott és kiszámított szerkezetnél U=0,1-0,15 W/m²K, így amennyiben URSA DF35-ös anyagot terveznek és építenek be az adott épület-szerkezetekbe, az ajánlott követelmények alatt tudnak maradni az adott szerkezeti vastagságnál.

Hőszigetelés a szerkezetben:
a) fa tartószerkezeten kívül 2x5 cm
b) fa tartószerkezet 16 cm
c) fa tartószerkezeten belül 2x5 cm
a+b+c = 36 cm URSA DF35
Hővezetési ellenállás összege: 10,393 m²K/W
Hőátadási ellenállás összege: 0,166 W/mK
Hőátbocsátási tényező: 0,0946 W/m²K

Hőszigetelés a szerkezetben:
a) szarufák felett 2x5 cm
b) szarufa 20 cm
c) szarufák alatt 5 cm
a+b+c = 36 cm URSA DF35
Hővezetési ellenállás összege: 10,239 m²K/W.
Hőátadási ellenállás összege: 0,166 W/mK.
Hőátbocsátási tényező: 0,0976 W/m²K.

Ha az URSA üveggyapot szigeteléssel kapcsolatban további információt szeretne kérni az URSA Salgótarján Zrt. munkatársától, használja az alábbi Információkérés gombot.