Külső falak hőszigetelésével megelőzhető a páralecsapódás
Épületeink homlokzati hőszigetelésével kapcsolatban gyakran felmerül kérdésként, hogy mi lesz az épületben keletkező párával, nem kell-e félni páralecsapódástól, penészesedéstől, érdemes-e elvégeztetni a hőszigetelést?
Épületeinkben jelentős pára keletkezik minden nap, mely egy négytagú család esetében akár a 7 liter/nap mennyiséget is elérheti. Elég belegondolni, hogy családtagonként 15 perc zuhanyozással 2,6 liter, kimosott ruha szárításával 50-200 g/óra, míg főzés és házimunka során 600-1500 g/óra nedvességet juttathatunk a lakótérbe.
Új építésű épületeknél még több nedvességgel kell számolni, hiszen a szerkezetekben a beköltözést követően még jelentős technológia nedvesség maradhat.
Hogyan lehet elvezetni az így keletkezett párát? Sokan rögtön rávágják, hogy a falon keresztül távozik a nedvesség, hiszen régi épületeknél nem volt ilyen gond. A kérdés ennél összetettebb, hiszen régi épületeinknél a rosszul záródó nyílászárók (néhol 1 cm-nél is szélesebb) résein szabadon tudott távozni a nedvesség, emellett akár több, mint 20-szor cserélődött ki a lakótér levegője óránként, azaz az utcát fűtöttük.
Amennyiben már kicseréltük modern nyílászárókra régi ablakainkat, megszűnt a pocsékoló levegőcsere, de mi a helyzet a párával?
Vizsgálatok igazolták, hogy a belső térben keletkezett nedvesség maximum 2-4%-a képes a falon keresztül távozni, függetlenül attól, hogy szigetelt-e az épület vagy sem.
Az alkalmazott hőszigetelő anyag típusa nagyságrendileg nem befolyásolja az átjutott pára mennyiségét. A pára 96-98%-a szellőztetéssel (természetes úton vagy mesterséges elszívással) kerül elvezetésre.
A falakkal szemben értelemszerű követelmény, hogy ne engedjenek át magukon levegővándorlást, hiszen az egyik feladatuk, hogy az épületen belül tartsák a hőt.
Az épületből különböző módon elvezetett nedvesség mennyiségét mutató táblázat:
| Külső léghőmérséklet [°C] |
A teremből elvezetett légnedvesség mennyisége külső falon keresztül páradiffúzióval [g/h] |
A teremből elvezetett légnedvesség mennyisége légcserével (egyszerűen) [g/h] |
|
|---|---|---|---|
| -20 | 5,5 | 436 | |
| -10 | 4,8 | 378 | |
| 0 | 3,2 | 242 | |
| 19 | 0,4 | 15 |
0 °C külső hőmérséklet esetén egy teremből elvezetett nedvesség tartalom 245,2 g/h, ebből azonban a külső falon átjutó páradiffúziós mennyiség csak 3,2 g/h és 242 g/h légcserével távozik a nyitott ablakon át!
A páralecsapódással kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy a homlokzati falak belső felületének hőmérséklete jelentősen megnő a külső oldali hőszigetelés hatására. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb mennyiségű párát képes a levegő magában megtartani, azaz elkerülhető a felületen a páralecsapódás. Hőszigetelés nélkül 7-8 °C-os különbség adódik a fal felületi hőmérséklete és a belső levegő hőmérséklete között, ami nagyfokú páralecsapódást eredményez. Megfelelő mértékű hőszigeteléssel ez a hőmérséklet különbség az optimálisnak tekinthető 2-3 °C-os szintre mérsékelhető.
A fentiek alapján tehát elmondható, hogy a lakótérben keletkezett pára döntő többségét hagyományos szellőztetéssel, modern ablakokba épített résszellőzőkkel, vagy mesterségesen elszívókkal tudjuk elvezetni. A külső falak hőszigetelésével pedig megelőzhető a páralecsapódás, köszönhetően a belső oldali felület hőmérséklet növelésének.
Homlokzati falaink gazdaságos és könnyen kivitelezhető hőszigetelő anyaga az expandált polisztirol (EPS). A hagyományos fehér polisztirol keményhabok mellett egyre népszerűbbek a szürke színű, grafitadalékos polisztirol elemek.
A Bachl Kft. őszi akciójában 12 és 20 cm között mindkét változatban 2 cm-t ajándékba adnak. Részletek
