Mit kell tudni a garanciavállalásról?

Az építési folyamatokat és a garanciavállalási kötelezettséget érintő jogszabályi háttér

Látjuk, hogy a vevők egyre tudatosabbá válnak, a pénzükért egyre inkább megkövetelik az őket illető jogokat is. Természetesen, amíg minden probléma nélkül, olajozottam működik, addig kevesen gondolnak az esetleges későbbi reklamációkra, fogyasztókat érintő jogokra. Pedig jó tisztában lenni a háttérrel. Sajnos gyakran a kivitelező cégeknél is látható, hogy az építési folyamatokat és a garanciavállalási kötelezettséget érintő jogszabályi háttérrel, valamint annak alapelveivel nincsenek tisztában.

Természetesen, amíg fekete- vagy szürkegazdaságban végezzük a tevékenységet, addig jobbára csak az etikánkra, illetve az érdekérvényesítő képességünkre van bízva, hogy hogyan állunk a problémás kérdésekhez.
Ez az út azonban nem ajánlott senkinek. Nem csak helyes, hanem hosszabb távon kifizetődőbb is a legális út, és bizonyos cégméret és projekt méret mellett nem is lehet más utat választani.
Mi az a néhány jogszabály, amit minden kivitelezést végző cégnek ismerni illik

Az első, és minden építési tevékenység alapja az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
Ez a jogszabály határozza meg többek között az Építőipari kivitelezői tevékenység fogalmát, a dokumentációk, építési napló vezetésének szabályait is. Ebben a rendeletben találhatóak az Építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői, a résztvevők meghatározása, azok legfőbb kötelezettségei, feladatai.

Természetesen elsősorban a saját magunkat érintő meghatározásokkal kell tisztában lennünk, de jó, ha tudjuk, hogy a többi résztvevőnek milyen kötelezettségei vannak, kitől mit várhatunk, illetve ki mit várhat el tőlünk, milyen együttműködés várható el a folyamatban résztvevő szereplőktől. Fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy az itt szabályozott szerepek és kötelezettségek nem lemondhatóak, nem cserélhetőek. Azaz, ha a gyártó, a kereskedő nyilatkozik valamiről, attól, még a kivitelező kivitelező marad, s kötelezettségeit, feladatait, felelősségét nem veheti át más.
Ahogy a műszaki ellenőr sem veheti át a tervező vagy a felelős műszaki vezető felelősségét a folyamatban.

A garanciavállalással, a fogyasztói jogokkal általánosságban a PTK (Polgári Törvénykönyv) foglalkozik. Ismertetésének léptéke messze túlmutat e cikk keretein, így innen csak a két leggyakrabban összekevert fogalommagyarázatról esik szó.

Mit jelent a garancia?

A jótállás hétköznapi elnevezése a garancia. A jótállás önként vállalt vagy jogszabály által előírt többletkötelezettség arra vonatkozóan, hogy a kötelezett meghatározott időtartamon belül garantálja azt, hogy a teljesítése hibátlan lesz. A Ptk. szerint, aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, annak a jótállás időtartama alatt a vállalás vagy a jogszabály szerint helyre kell állítania a hibás teljesítést. Mindemellett a bizonyítási teher is a kötelezettet terheli.

Mit jelent a szavatosság?

A kellékszavatosság hétköznapi elnevezése szavatosság. A kellékszavatosság azt jelenti, hogy a kötelezett a szavatossági időn belül köteles az esetlegesen felmerült hibákat kijavítani, vagy egyéb módon a hibát elhárítani, a jogosultat a hibáért kompenzálni. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ebben az esetben a bizonyítási teher a megrendelőt terheli.

A szabályozást a 181/2003. (XI. 5.) Kormány rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról tartalmazza. Itt megtalálhatjuk, hogy milyen épületszerkezetre, milyen munkára milyen jótállási kötelezettséget vagyunk kötelesek vállalni. Ebből a rendeletből nagyon fontos kiemelni a 2. §. 2. és 3. pontját, mivel ezzel kapcsolatosan nagyon sok, a valóságtól eltérő berögzülés él a fejekben.
(2) A vállalkozó a rendeletben foglaltaknál a megrendelőre nézve kedvezőbb jótállási feltételeket vállalhat.
(3) Semmis az a megállapodás, amely a rendeletben foglaltaktól a megrendelő hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.
Azaz a kivitelező nem mondhatja fel a jótállást. Ha a munkát elvégzi, akkor azt úgy tegye, hogy azzal kapcsolatosan a kötelezettségei akkor is élnek, ha ezt írásban előzőleg már felmondta.

Tegyünk említést még az 253/1997. (XII. 20.) "Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről" rendeletről is. Ez ugyan közvetlen garanciális kérdésekről nem szól, de a benne lévő meghatározások akár a beépítésre szánt területekről, az épületek elhelyezéséről ezen területeken, épületszerkezetek, helyiségek meghatározásairól olyan információkat, meghatározásokat tartalmazhatnak, amelyek egyértelművé tehetnek sokszor kérdéses fogalmakat, tisztázhatnak félreértéseket is, illetve gyakran hivatkozik rá a többi jogszabály is.

Természetesen számtalan, a szakterületeket közvetlenül érintő szabályozás létezik még. E cikk csak a legfőbb irányvonalakat említi, de ha legalább a fent említett jogszabályokat, illetve a ránk vonatkozó részeiket ismerjük, már jóval kisebb eséllyel futunk bele vitás kérdésekbe, hibás döntésekbe.

Ha hasznosnak találta ezeket az információkat, akkor további ehhez hasonló segítséget, információt, tippet olvashat a negyedévente megjelenő Tudatos Építési Vállalkozó Mellékletben, mely kis-és középvállalkozóknak szól.

A Mapei Kft. termékeinek letölthető katalógusait elérheti, ha a hír alatti céglogóra kattint.
Épületszerkezetek

Nyílászáró, szigetelés, burkolat, ...

Épületgépészet

Kazán, klíma, légkezelő, szaniter, ...

Épületvillamosság

Elosztó, lámpa, tűzjelző, kamera, ...

Berendezések

Utcabútor, targonca, irodabútor, ...

Eszközök

CAD szoftver, hőkamera, vésőgép, ...